A mérnöki találékonyság remek leckét kapott: hogyan lehet átalakítani a termelési folyamatokat, a csomagolást és a fogyasztást úgy, hogy semmi ne menjen veszendőbe? Elektronikai eszközeink olyan sok ásványt igényelnek, a termékgyártás annyi nyersanyagot, az árukereskedelem olyan nagy mennyiségű csomagolást, hogy a gazdasági tevékenység minden fázisában nemcsak nyirbálni kell az erőforrások használatát új megoldásokkal, de a termékek életgörbéjének „végét” mint fogalmat is el kell törölni – derült ki cikkünk előző részéből.

Minden anyagot újra kell hasznosítani, mert a szűz, érintetlen nyersanyagok állandó kitermelése természeti környezetünkből már nem fog menni sokáig.

A legújabb céges innovációkból jól kirajzolódik, hogy a körforgásos gazdaság fejlesztései több kategóriába sorolhatók. Van olyan, amely

• hatékonyabbá teszi a gyártást,
• haszontalannak vélt gyártási melléktermékeket hasznosít újra,
• a fogyasztás fázisában csökkenti a pazarlást.

A körforgásos gazdaság alapkoncepciójáról itt irtunk részletesebben, meg itt.

A davosi Világgazdasági Fórum összegyűjtötte a legsikeresebb innovációkat, melyeket már bizonyították életképességüket a piacon, akár nemzetközileg is. Következzen a lista második része!

Proteinital gabonamaradékból

Az AB InBev a világ egyik legnagyobb sörgyártója. A belgiumi székhelyű cég is felismerte, hogy a körforgásos gazdaság alapelveinek alkalmazásában milyen költségmegtakarítási és ökolábnyom-csökkentő lehetőségek vannak. Az AB InBev 2025-re szeretné termékei csomagolásának nagy részét újrahasznosított és újrahasznosítható anyagokból megoldani, de ilyen célkitűzésekkel a többi italgyár és FMCG-márka is előállt már. Az InBev italainak közel felét visszaváltható üvegekben értékesítik.

Túllépve az iparági szinten, a cég piacra dobott egy olyan proteinitalt, ami a sörfőzés során fel nem használt gabonamaradékból készül. Ezt a maradékot korábban takarmánynak adta el a vállalat. Ez is jó példa arra, hogy a körforgásos gazdaság alapelve az anyagok magas értékszinten való használata új termékként. Egy környezettudatos cég minden anyagtípust felszedeget, és megpróbál minél magasabb szintű hasznosulási szintet találni neki, semmit nem hagy elveszni.

Műanyag-újrahasznosító gép

A Miniwiz Trash Lab közel 1000 újrahasznosított anyagot dolgozott ki. A vállalkozás azonban azzal dobott nagyot, hogy előállt egy olyan géppel, ami lehetővé teszi az újrafeldolgozás decentralizációját, hogy az többé ne egy-egy nagybefektető és nagy hulladékfeldolgozó üzem kiváltsága legyen. A vicces nevű Trashpresso gép – a trash szemetet jelent – nem is pusztán újrahasznosít, hanem az upcycling-et valósítja meg. Egy szállítható gépről van szó, amely két teherszállító konténerben elfér.

A gép 50 kilónyi műanyagból egy óra alatt állít elő használható matériát – mindezt alacsony költségszinten, víz, sőt vezetékes villamos energia használata nélkül. A gép ugyanis napenergiával működik.

Kép: Pixabay

Konyhai szemételemző szoftver

A brit Winnow nevű startup olyan okosmérőt fejlesztett ki, mely elemzi a vendéglátó egységek konyhájában keletkező szemetet. Mivel átlagosan az éttermek, étkezdék, kifőzdék, pékségek és egyéb üzletek élelmiszereinek közel 20 százalék a kukában végzi, nem kis mennyiségekről beszélünk.

A Winnow szoftverét már 40 országban kipróbálták, és egyes konyhákban felére csökkentette az élelmiszerpazarlást. Ezzel éves szinten összesen 25 millió dollár kidobásának vette elejét, amivel gyakorlatilag megakadályozták, hogy minden hetedik másodpercben pocsékba menjen egy étel.

Nyomtatókból autóút

Az ausztrál Close the Loop nevű startup több mint egy évtizede dolgozik azon, hogy a már nem használt nyomtatókból is értéket csiholjon ki, és a festéktonerek se kerüljenek a szeméttelepere. Az ezekből szerzett műanyagot újrahasznosított üveggel keveri a cég, majd az így kapott anyagot aszfaltokba építi be. Az ebből előállított út 65 százalékkal tartósabb és strapabíróbb, mint a konvencionális aszfalt. Minden egyes kilométernyi útba 530 000 műanyag szatyor, 168 000 üvegpalack és 12 500 toner anyagmennyiségét építik be.

Hulladékból karbon

Kanadában működik az Enerkem  nevű cég, mely a hulladékból kivonja azt a karbont (szén), amit már nem lehet újrahasznosítani. A karbont aztán gázzá alakítja, ami jól jön a metanol és az etanol gyártásánál, valamint több ezer más termék előállításánál. Edmonton városa például hulladéka 90 százalékát hasznosította újra a cég segítségével. Náluk eddig 100 000 tonna hulladék úszta meg, hogy a szeméttelepre kerüljön.

Okostelefon-újrahasznosítás

A HYLA Mobile a már megunt, elhasznált mobiltelefonokból veszi ki az ásványok, érceket és más alkotóelemeket, hogy aztán beépítse új eszközökbe. Több mint 50 millió eszközt hasznosítottak így újra, amivel 4 milliárd dollárnyi érték keletkezett, és 6500 tonna elektronikai hulladék szeméttelepre kerülését előzték meg. Persze a körforgásos gazdaság új megoldásainak környezeti hasznossága azon dől el, hogy ezek az eljárások kellőképp energiatakarékosak-e, mert csak akkor lehet alacsony az ökolábnyoma, illetve az fedezhető-e napenergiával.