A 2014-es statisztikák alapján Európában a kommunális hulladék 44 százalékát komposztálják vagy újrahasznosítják. Ez az arány 2004-ben még csak 31 százalék volt, és 2020-ra kell elérnie az 50 százalékot - olvasható az Európai Parlament közleményében.
„A következő tizenöt évben a nyersanyagok iránti igény a kétszeresére fog nőni, ezt a trendet pedig csak akkor lehet megfordítani, ha áttérünk a körkörös gazdasági modellre, ahol a szemét nem probléma, hanem erőforrás. Egyedül ez képes a fenntarthatóságot a növekedéssel összhangba hozni” – mondta Simona Bonafè (S&D, Olaszország) jelentéstevő.
2014-ben Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország gyakorlatilag semmilyen kommunális hulladékot nem küldött lerakókba, Ciprus, Horvátország, Görögország, Lettország és Málta még mindig a kommunális hullafék háromnegyedét így tárolja. Az európai hulladékkezelés az elmúlt évtizedekben fejlődött, de a kommunális hulladék harmada még mindig lerakókba kerül, és az újrahasznosítási arány kevesebb, mint ötven százalék – a tagállamok között pedig óriási szórás van. A hulladékkezelés javítása jótékony hatással lenne a klímára, az egészségre és a gazdaságra is. A Bizottság a körforgásos gazdaság elősegítése érdekében négy törvényjavaslattal állt elő.
Kommunális és csomagolási hulladék
A képviselők szerint 2030-ra a kommunális hulladék (ideértve a háztartások és kisvállalkozások szemetét) 70 százalékát kellene újrahasznosítani vagy előkészíteni újrahasználatra (ez ellenőrzést, tisztítást vagy javítást jelent). A Bizottság eredetileg 65 százalékos arányt javasolt. A papír, karton, műanyag üveg, fém, fa csomagolóanyagok tekintetében az EP 80 százalékos arányt javasol.
A hulladéklerakókban tárolt szemét arányát a tervezet 2030-ra 10 százalékra csökkentené, de a képviselők ezt megfeleznék. Azon országok számára viszont, amelyek 2013-ban a hulladék több mint 65 százalékát még lerakókba küldték, az EP 5 évvel meghosszabbítaná a céldátumot. Magyarországon az Eurostat adatai szerint az éves szemét 57 százaléka kerül lerakóba, és 31 százalékot komposztálnak vagy újrahasznosítanak.
Ételhulladék
Az EU-ban évente 89 millió tonna ételhulladék termelődik, ami fejenként 189 kilogrammot jelent. Az EP javaslata szerint a pazarlást 2025-re 30 százalékkal, 2030-ra 50 százalékkal kellene csökkenteni. Hasonló arányok állnak a javaslatban a tengeri hulladék kapcsán is. Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer-hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik.
Az elfogadott 4 jelentés adja az EP tárgyalási mandátumát, a Tanács még nem alakította ki álláspontját.