Bár a bioüzemanyag egyre inkább a kritikák kereszttüzébe kerül, mivel az energianövények termesztésének terjedésével az élelmiszer-előállításra felhasznált termőterület csökken, ez nem akadályozza meg a tudóstársadalmat, hogy újabb ötletekkel álljon elő. Az Egyesült Államok például egyre több szóját használ biodízel előállítására, bár a kutatók becslése szerint amennyiben az energiaültetvények aránya meghaladja a 35 százalékot, hiány keletkezhet az élelmiszerpiacon. (Az EU ezért válaszút elé ért, hogy továbbra is támogassa-e a termelést.)
A pandák ürülékének nem várt hatásai
A pandák ürülékében lévő baktériumok hatékonyan bontják le a növényi anyagokat, ezt a tulajdonságukat érdemes lenne a biomasszából történő tüzelőanyag-gyártásban hasznosítani - idézte amerikai kutatók megállapítását a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál. Az Amerikai Kémiai Társaság denveri konferenciáján ismertetett tanulmány szerint a pandák ürülékében lévő baktériumok vizsgálata segíthet abban, hogy a nyers növények lebomlása optimális legyen a bioüzemanyagok előállítása során.
A fűben, növényi szárban és faforgácsban lévő lignocellulóz lebontása nehéz. E folyamatot könnyíthetné meg a pandák ürülékéből elkülönített baktériumok alkalmazása, hiszen a pandák emésztőrendszerében található mikroorganizmusok sikeresen bontják le a növényi cellulózt. A vadon élő pandák étrendjében 99 százalékot tesz ki a bambusz, naponta akár tíz-húsz kilogrammot is megeszik a növényből - levéllel, szárral, hajtással együtt - egy felnőtt állat.
Ashli Brown és munkatársai a Mississippi Állami Egyetemről a memphisi állatkertben gyűjtöttek néhány hím és nőstény pandától származó mintákat, amelyek összetételét laboratóriumban elemezték. Többféle baktériumfajt is sikerült azonosítaniuk, amelyek képesek lebontani a fát. A kutatók becslése szerint a panda bélbaktériumok a növényi biomassza akár 95 százalékát képesek egyszerű cukorrá lebontani enzimjeik segítségével. E baktériumok felhasználása a bioüzemanyagok eddiginél gyorsabb, tisztább és olcsóbb előállításához vezethet - remélik a tudósok.
Krokodilból bioüzemanyag
Más amerikai kutatók ezzel párhuzamosan az aligátorokat szemelték ki arra, hogy bioüzemanyagot készítsenek, mivel zsírjukból állítólag gazdaságosan lehet hajtóanyagot nyerni. Az amerikai Lafayette-ben lévő Louisianai Egyetem kutatói szerint az Egyesült Államokban évente hétezer tonna aligátorzsír kerül a szemétbe az élelmiszer- és a divatágazat melléktermékeként. Különösen Floridában és Louisianában tenyésztik tömegesen a nagytestű hüllőket húsukért és bőrükért.
Kiderítendő, hogy van-e értelme a hulladék hasznosításának, a vegyészek mínusz húsz fokon tárolt krokodilzsírt tanulmányoztak. A tetemekből 40 százalék zsírsavat sikerült kinyerniük, amelynek 70 százaléka hasonlított azokra a növényi zsírokra, amelyekből biodízelt lehet előállítani. A kutatók végül olyan bioüzemanyagot tudtak létrehozni, amely nagyrészt megfelelt a szokásos szabványértékeknek - számoltak be eredményeikről az Industrial and Engineering Chemistry Research című szaklapban a Der Standard internetes kiadásának ismertetése szerint.
Szennyvíz: hét év alatt megtérül a beruházás
Közép-Európában egyedülálló, saját szennyvízből előállított üzemanyagot hasznosító kishaszon-gépjármű flottát helyezett üzembe a Zalavíz Zrt.; a nyolc földgáz-üzemű (CNG) gépkocsit pénteken adták át Zalaegerszegen. "A földgáz üzemű autó 20 százalékkal drágább ugyan, mint egy hasonló kategóriájú benzines, de a káros anyag kibocsátása gyakorlatilag a nullához közelít." - mondta Nagy András, a cég vezérigazgatója. Az autók egy tankolással 300-350 kilométert képesek megtenni, és 14 literes tartalék benzintankkal is rendelkeznek. (Az amerikai haderők vezetése egy ideig kacérkodott azzal a stratégiával, hogy alternatív energiaforrásokra váltson a fosszilis erőforrások helyett.)
Arnhoffer András műszaki igazgató közlése szerint a környezetkímélőbb és gazdaságosabb üzemeltetéssel - a jelenlegi biogáz-előállítási költségek mellett - a benzinhez képest kevesebb mint harmadáron tudják tankolni az autókat. „Ha valaki ezt támogatás nélkül, saját pénzéből valósítaná meg, hét éven belül megtérülne a beruházás".
A cég zalaegerszegi szennyvíztelepén az elmúlt években uniós támogatással 13 milliárd forintos fejlesztési projekt valósult meg, melynek keretében bevezették a szennyvíziszapból biogázt előállító technológiai eljárást. A biogázból tisztítási eljárás után a vezetékes földgázzal azonos minőségű biometánt állítanak elő, ami nagy nyomáson sűrítve földgáz-üzemű (CNG) gépkocsikban üzemanyagként használható.