Mit várhatunk a jövőtől? Elgondolhatjuk, hogy valaha is lesz egy etikus kapitalizmus? – tette fel a kérdést László Ervin professzor, a Római Klub tagja, a Budapest Klub alapítója, a Piac & Profit által szervezett Üzleti Etikus Cégek Fórumára küldött videoüzenetében. A professzor szerint az üzleti világban fel kell fogni azt a tényt, hogy ma már mind egymásra vagyunk utalva.
„Fel kell fogni azt, hogy nincs olyan vállalkozás, nincs olyan gazdaság, nincs olyan nemzet, amely egyedül meg tudná oldani a felmerülő problémákat, aminek az lenne az érdeke, hogy a konkurenciája eltűnjön” – emelte ki László Ervin, aki szerint, aki így gondolkodik, annak a felfogása nem etikus, mert a mai világban a gyorsan változó viszonyok mellett csak közösen tudunk előre jutni.
„Ez a világ ugyanis nem olyan, mint valaha volt, már nem az a kérdés, hogy ki lesz a leggazdagabb, a legerősebb, hanem az a kérdés, hogy egyáltalán lesz-e valaki. Nem arról van szó, hogy ki fog jobban élni, hanem hogy ki fog túlélni” – hangsúlyozta a fenntarthatóság mellett elkötelezett szakember.
Kattintásra galéria nyílik!
László Ervin szerint, ugyanis ha bekövetkezik egy krízis – legyen az gazdasági, vagy társadalmi, az mindenkit érinteni fog. Eddig voltak lokális, vagy regionális krízisek, de most már a láthatáron vannak a globális krízisek is, és nehéz elképzelni, hogy abból bárki is kimaradhatna. Ahhoz, hogy etikusan működhessünk a világban, a vállalkozóknak, a cégeknek és az embereknek fel kell fogniuk, hogy közös értékeink vannak, amelyek megőrzéséért közösen kell fellépnünk.Ennek az etikus gondolkodásnak az elterjedése László Ervin szerint szükségszerű az emberi civilizáció fennmaradásához. „Ez az etikus gondolkodás, nem csak egy filozófia, hanem most már egy életfeltétel is, amely nélkül a jövőben nem maradhat fent az emberiség. A vállalkozóknak fel kell fogniuk, hogy csak részei egy nagyobb egésznek.”
Mi az etikus viselkedés hatása a cégek mindennapjaira, hogyan lehet a szemléletmódot átadni az érintetteknek? – vetette fel Demcsák Mária a kerekasztal-beszélgetés megnyitásaként. A beszélgetőpartnerek – az elmúlt 15 évben Üzleti Etikai Díjat nyert 57 cég közül néhány képviselője – egyöntetűen a tulajdonos személyének és elkötelezettségének fontosságát hangsúlyozták.
– A nyereség a szolgáltatás eredménye, de számunkra a szolgáltatás fontosabb a nyereségnél. Megválogatjuk, hogy kitől vásárolunk, és a szempontjaink mögött egy „ügy” van. A mindennapi gyakorlatban vagyunk etikusak – mutatott rá Kovácsné Nyitrai Gabriella, a 2009-ben Üzleti Etikai Díjat nyert Gödöllő Coop Zrt. gazdasági igazgatója.
A 2011-ben nyertes Nyírségvíz Zrt. vezérigazgatója szerint bár sok múlik a vezetőn, a dolgozók együtt tesznek etikussá egy céget.
– Számtalan jogszabály szolgálja a környezetvédelem, társadalmi felelősség ügyét, de nem mindegy, hogy egy cég milyen szinten tesz eleget az előírásoknak. Mi az elvárásokon messze túlmenően teljesítjük a követelményeket, hiszen ez a személyes ügyünk – mutatott rá Szabó Istvánné, a Nyírségvíz vezérigazgatója.
Posta Nikolett, a díjat 2013-ban elnyert AlphaSonic Kft. ügyvezetői kommunikátora szerint nagyon lényeges, hogy bőséges cserét kínáljon a cég az érintettjeinek. Ez a partnerekre, üzletfelekre figyelő, azok érdekeit maximálisan kiszolgáló, segítő szemlélet uralkodik a cégben. Olyannyira, hogy inkább visszamondanak jó üzleti lehetőségeket, ha azok rontanák a vállalat megítélését, sértené az etikai normájukat.
Dakó Andrea, a MagNet Magyar Közösségi Bank partnerkapcsolati igazgatója szerint az összes érintett bevonása, a partnerség és az átláthatóság az etikus cégeke legfontosabb jellemzői, Kaska József, a Provident Zrt. szenior HP-vezetője pedig a bizalmat emelte ki.
– Erkölcs, józanész és szükséglet kéz a kézben járnak egy etikus gazdaságban –vélte Kaska.
A klasszikus kapitalizmus elvei szerint nem csak tulajdonlás van, hanem azzal együtt jár az ellenőrzés is, hiszen mindenki felelős a tulajdonáért - mondta Kerekes Sándor a Kaposvári Egyetem tanára. Mostanra viszont ez a tulajdonnal járó felelősség elfelejtődött. Gondoljunk a korlátolt felelősségű társaság fogalomra, vagy arra, hogy egy lezárt üzleti év után a vezetők már nem felelősségre vonhatók a korábban történtekért..
Kerekes Sándor szerint korunk fő problémája nem a kapitalizmus maga, hanem a globalizáció. A gazdaság globális, a politikai ellenőrzés viszont lokális, így ezek elveszítették a kapcsolatot. A fő probléma nem a folyamatos növekedés, hanem a keletkező javak elosztásának anomáliája, a növekedés céljának "félrecsúszása".
A profit ugyanakkor szükséges, klasszikus értelemben az üzletben való fennmaradás költsége. Fontos lenne viszont, hogy ne szakadjon el termelésének helyszínétől, mert ha helyben hasznosul, nem a profit maximalizálása lesz az egyetlen cél. Nagyon könnyű egy amerikai központban ülve kirúgni ezer embert a világ másik végén, akit soha nem láttunk. Ha viszont utána is együtt kell élni velük, megváltozik a hozzáállás - magyarázta a professzor.
A kapitalizmusnak nincsen vége, de az biztos, hogy valami megváltozott - mondta Kerekes. A lényeg a határok és a mérték megszabásában van. Ahogy minden társadalomban volt bank, de mindegyik kivetette magából az uzsorásokat.
A profitcélú kommunikáció halálraítélt
Vajon mit tehet a CSR, hogy megoldja a válságot, tették fel többen a kérdést 2008-ban, többek között Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség elnöke, a fenntarthatóság Szakmai Követe (Üzleti Etikai Díj) cím birtokosa. A válasz egyértelműen a paradigmaváltás volt, de vajon akkor mit takart ez a kifejezés?
– 2008-ban még nem volt valódi tartalommal megtöltve a paradigmaváltás gondolata. Öt év kellett, mire a cégek felismerték, hogy ügyeket kell felvállalniuk és közvetíteniük. A vállalati kommunikáció is ennek megfelelően változott: ma már egyértelmű, hogy nem a profitcélú kommunikáció a cél, hanem az ügy, amelyet a vállalat képvisel.
Legyél a legjobb a világnak!
Timár Gigi, a Piac & Profit online főszerkesztője egy amerikai minősítési rendszert mutatott be a konferencia hallgatóságának. A B-Corp, azaz Benefit Corporation mozgalom célja, hogy a vállalatoknak segítsen elérni azt, hogy felelősen működjenek. Az eszme a társadalmi vállalkozások filozófiájából indul ki, és az úgynevezett „hármas optimalizálás” elvét követi: a vállalat a döntéseiben egyforma fontossággal veszi figyelembe a profittermelő képességet, a társadalmi, valamint a környezeti hatást.
– A cégek nem vonhatják ki magukat a tevékenységüknek a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatása alól. A világ nem arra halad, hogy az állam egyre többet fektetne be a társadalmi problémák megoldásába, a civil szervezetek sem tudnak mindenhol jelen lenni, így égető szükség van a vállalati szféra szerepvállalására – utalt Timár Gigi Kerekes Sándor gondolatára.
A B-Corp szigorú minősítési rendszer, amely számtalan aspektusból méri a cégeket. Hogy a vállalatok mindennek megfelelve, a környezeti és társadalmi hatásukat központi problémaként kezelve működjenek az ma még talán nem általános, de néhány év múlva valószínűleg már sokkal természetesebb lesz, akárcsak a nők szavazati joga, ami anno elképzelhetetlen volt, ma pedig elképzelhetetlen lenne, ha nem lenne.
– A „legjobbnak lenni a világon” célkitűzés helyett egyre inkább a „legjobbnak lenni a világnak” elv érvényesül a cégek célrendszerében. De csak akkor, ha megéri, hiszen a profit egyáltalán nem mellékes az üzleti világban.
És vajon megéri? Timár Gigi előadásában többek között a Plum Organics, a Patagonia, a Warby Parker, a Ben & Jerry’s példáján keresztül mutatta be, hogy az etikus üzlet előnyös: vonzza a vevőt, a termék bekerül a prémium kategóriába, bizalmat épít a partnerek körében, szövetségeket eredményez. Nem utolsó sorban toborzási szempontból is előnyös, hiszen az Y generáció tagjai számára különösen fontos, hogy a munkájukkal ügyeket szolgáljanak, ne csak dolgozzanak.
Az üzleti modellbe kódolva
A társadalmi vállalkozások szerepéről Horváth Anna, a NESsT országigazgatója beszélt a konferencián. Kiemelte, az igény már látszik a társadalmi vállalkozásokra, hiszen a társadalomban felmerülő problémák egy részére ezek a cégek kínálnak hosszú távú megoldást, persze nem mindenre.
– Többről van szó, minthogy a vállalat a környezetében tapasztalt hiányosságokon javít. A társadalmi vállalkozás lényege, hogy a cég üzleti modelljének része az, hogy megold egy problémát. Az etikus cég nem egyenlő a társadalmi vállalkozással – mutatott rá Horváth Anna, és hozzátette: nem kell mindenkinek társadalmi vállalatként működnie, de minden érintettnek hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy az üzleti világ és a non-profit szféra között létező társadalmi vállalkozások szektora erősödni tudjon.
A társadalmi vállalkozásoknak egyáltalán nem kell lemondaniuk a profitról, hiszen a tartós működés alapfeltétele a pénzügyi fenntarthatóság is. És a növekedés sem ördögtől való, sőt, egyenesen cél a társadalmi vállalatoknál is.
Muszáj találkozni!
Szervezetekben élünk, amelyeknek muszáj találkozniuk. Ruzsa Ágota, a Globális SOL vezetőségi tagja, a SOL Hungary Alapítvány elnöke a vezetés fontosságáról, a tanulószervezetek szerepéről beszélt előadásában. A szakember a Global SOL Forum párizsi rendezvényén szerzett élményei kapcsán számtalan kérdést vetett fel. Például azt, hogy nem kellene-e megváltoztatni a jogrendszereket, a tulajdonosi struktúrákat? És vajon miért van az, hogy betegeket választunk vezetőnek? – A legnagyobb kár a vezetői szinten megjelenő betegség, a hübrisz szindróma, amelyet leginkább a gőg, kevélység, rangkorság szóval fordíthatunk. Az új világhoz új játékosokra van szükségünk, B-Corpokra, társadalmi vállalkozásokra és nem beteg vezetőkre – összegezte a szakember, aki szerint a különböző tudományágak találkozása is elengedhetetlen egy fenntartható világ kialakítása érdekében.
– Egyre bátrabb, egyre nyitottabb a világ. Mind többen fektetnek be egy most kibontakozó jövőbe, mert bevállalósak. Erősödik az egyéni és közösségi összetartozás-tudat és az erre való igény.
Ruzsa Ágota rámutatott: az elmúlt évek vezetői attitűdje ma hatástalan. Az erős vezető helyett az összefogó, egybetartó vezetői kultúra jutathatja célba a világot.
– Ma délután a fejlődésről volt szó. És bár fejlődés és növekedés gondolata időnként keveredik, az előbbi egy minőségi változásra utal, s nem mennyiségire – zárta le a fórumot Demcsák Mária, a Piac & Profit alapító főszerkesztője, az Üzleti Etikai Díj társalapítója.