A válság óta sem csökkent a fosszilis energiák állami támogatása az EU-ban

2019. április 09. kedd - 19:01 / Kriston László
  •    

Bort isznak, és vizet prédikálnak a párizsi klímaegyezményre felesküdött európai kormányok: ugyanolyan sok pénzt öntenek támogatás formájában a fosszilis energiákba az uniós tagországok, mint a gazdasági válság kezdetén.

A Nemzetközi Valutaalap szerint percenként 10 millió dollárt fordítanak a kormányok a fosszilis energiahordozók támogatására. Ebből az EU tagországai is jócskán kiveszik a részüket.

Az adókedvezmény is támogatás

Állami támogatásnak minősül minden, amitől bevétel formájában elesik az államkassza. Idetartozik tehát az ártámogatás és az adókedvezmény is. Angliában például a földgáz és a villamos energia 20 százalékos áfája helyett a háztartási fogyasztóknál csak 5 százalékos áfát számolnak fel a szolgáltatók.

Az angol kormány vitatja, hogy ez támogatásnak minősülne, míg Olaszország és Németország is támogatásnak minősítik a kedvezményes áfakulcsot. (Ráadásul a brit kormány a tengereinél földgázt és kőolajat kitermelő fosszilis világvállalatokat is adókedvezményben részesíti.)

A WTO állami támogatásnak tartja a kedvezményezés minden olyan formáját, mely „kormányzati bevétel lenne, de nem szedik be”, beleértve az adócsökkentést is. A párizsi Nemzetközi Energiaügynökség ennél szűkebb kategóriára vonatkoztatja az állami támogatás kifejezést.

fotó: freeimages.com/Patrick Moore

Fotó: freeimages.com/Patrick Moore

Ki, hol, mennyit

Az Európai Bizottság jelentése az energiaipari támogatásokról az Eurostat legfrissebb, 2016-os adatai alapján készült. Későbbi adatok nem hozzáférhetők.

  • A legtöbb támogatást Németország adja az energiaszektornak, ám ennek nagy részét a megújulóknak, összesen 27 milliárd eurót. Ez majdnem háromszorosa a fosszilisokra fordított 9,5 milliárd eurónak.
  • Spanyolország és Olaszország is jelentős pénzeket csoportosít a megújulók támogatására.
  • A következő országok több állami támogatást nyújtanak a fosszilis energiáknak, mint a megújulóknak: Anglia, Franciaország, Hollandia, Svédország, Írország.
  • Angliában évente 12 milliárd eurót fordít az állam a fosszilis energiahordozók támogatására.
  • A megújuló energia szektora a támogatások 45 százalékában, a fosszilis energiák a támogatások 33 százalékában részesültek az unióban.
  • 2016-ban a fosszilis üzemanyagok 55 milliárd eurónyi támogatást kaptak.
  • Angliában több forrást fordít a kormány az üzemanyagár-támogatásra, mint amennyit az egészségügyben dolgozók fizetésére költ. Az üzemanyagra vonatkozó adót 2011-ben törölték el, azóta 46 milliárd font bevételtől esett el emiatt a kormány.
Pixabay

Kép: Pixabay

Nem csökken

A 2008-as szinten vannak az EU-ban a fosszilis energiahordozók támogatásai, amivel tulajdonképpen a szennyező energiatermelés status quójába zárjuk magunkat.

Ez azért szerencsétlen dolog, mert mind az EU, mind a G20-ak és a G7-ek szintjén is vállalásokat tettek a tagországok gazdaságuk zöldítésére, a légszennyezés csökkentésére és a tiszta – megújuló – energiákra való átállásra. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy betarthassuk a 195 ország által aláírt párizsi klímaegyezmény célját, miszerint a tagországok emissziócsökkentéssel segítik elő a globális felmelegedés megfékezését 2 Celsius-fokon belüli szinten az ipari forradalom előtti klímához képest.

A kormányok leginkább azért nem szeretnek hozzányúlni a benzinár- és gázár-támogatásokhoz (vagyis csökkenteni, esetleg eltörölni azokat), mert azzal a fogyasztók pénztárcáját érintik közvetlenül, s szavazatokat veszítenek a következő választáson. A logika mindig az a támogatás mögött, hogy a középosztálybeli családokat segítik ezzel.

Az igazság azonban az, hogy a fosszilis energiák támogatása leginkább a gazdagokat segíti – állítja Ipek Gencsu, az Overseas Development Institute állami támogatási szakértője. Gencsu szerint érdemesebb a kormányzatoknak a hőszigetelések lakóépületekre való felrakását támogatniuk, mert azzal csökkenthetők a fűtési költségek.

(The Guardian)