Veszélyben a hazai autóipari beszállítók harmada

2018. november 17. szombat - 07:30 / Kriston László
  •    

Az automatizáció révén átalakul az eszköz- és termékgyártást. A 3D-nyomtatás pedig egyes autóalkatrészek alvállalkozóknál történő gyártását váltja ki, mert az autógyártók ezek készítését már házon belül kívánják megoldani. Magyar beszállítók tömege mehet tönkre emiatt, hangzott el a Piac & Profit Okos cég című konferenciáján.

Fábián Zoltán, az Ipar 4.0 Mintagyár kiemelt projekt iparfejlesztési tanácsadója prezentációjában egy autó fröccsöntött lámpaburájának fotóját mutatta a Piac & Profit Okos cég című konferenciáján. Az ilyen és ehhez hasonló alkatrészeket jelenleg még beszállítók gyártják, de az a tendencia, hogy az autógyártók 3D-nyomtatók segítségével házon belül akarják ezt megoldani. „Így nem kell a beszállítókkal napi szinten problémázni.” Fábián Zoltán szerint ezért az autóiparban a beszállító cégek harmada egy-két éven belül meg fog szűnni. A szakember azt tapasztalta, a 3D-nyomtatás most már nem a jövő zenéje, és nem csak nagy cégek játékszere, a kkv-knál is ott van napi szinten.

„A Tesla sem tudja még megvalósítani a sötét gyárat, ahol le lehet kapcsolni a villanyt, mert nincs bent ember, a robotok meg úgyis el tudják végezni a munkát – tette hozzá Fábián, aki fontosnak tartotta megjegyezni: – Az okos gyár nem feltétlenül robotokat jelent, hanem hatékony szervezést, amibe az ellátási lánc is beletartozik. Az okos gyárban az erőforrások és az ember mind monitorozható. Ezt valós időben kell látni, mert az ügyféligények kielégítése gyakran valós idejű.”

Amint azt Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke elmondta, ő már a ’80-as évek első felében járt olyan bányában külföldön, ahol mindent robot csinált, csak a dinamit behelyezését végezte emberi kéz, de azt is a robot által kifúrt lyukba rakta. De az orvosi diagnosztikát is forradalmasították az okos csipek. „Régen pisiszagban ült egy laboros, és próbált rájönni, mit lát a vizeletmintákban, ma már chip végzi a vizeletüledék-felismerést – mesélte Monszpart Zsolt. A mikroelektronika – és a nanotechnológia –  elhozta a miniatürizációt. A ’80-as években fél futballpályát kitett egy Miskolc nagyságú város telefonközpontja, „ma már egy fapados járat utasterébe engedett nagyságú táskát tesz ki”.

chatbot

Kép: Fotolia

Adatvezérelt gyártás

Az adatvezérelt vállalatoknak „a virtuális térben létezik egy ikerváltozata” – mondta Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke. A Vityi Péterrel készült interjúnkat itt olvashatja!

„Az adatokra úgy kell gondolnunk, mint a pénzünkre, olyan szolgáltatóhoz kell vinni, amelyikben megbízunk. Lesznek olyan cégek, melyek tanúsítványokkal rendelkeznek, ezért rájuk bízzuk őket, mint szolgáltatókra. A pénzzel ellentétben, ha az adataim adatbankban vannak, nem veszem észre” – mondta Loss István, a Spinoff és Startup Egyesület Informatikai Szakosztályának vezetője, aki szerint fontos, hogy „belső szabályrendszert alakítsunk ki a hozzáférésekre az alkalmazottak körében is”.

Magyar hiányosságok
Egy uniós felmérés szerint Magyarország az e-kormányzat, az e-egészségügy és a vállalati digitalizálódás terén van leginkább lemaradva az EU többi tagállamához képest. Az élmezőnyt Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia alkotják.

Folyamatszervezés

„A vállalatoknak a belső folyamataikkal kell elsősorban tisztában lenniük. Meglévő adatokból próbálnak következtetéseket levonni, és döntéseket hozni. Ehhez le kell tudni modellezni a vállalati folyamatokat. Minden vállalatnak van egy adatvagyona. Ez egy modell, amivel le tudja modellezni a vállalat folyamatait – mondta dr. Plasek Gábor, a BI-Tech Kft. ügyvezetője.

Ehhez a modellezéshez speciális szoftverek kellenek, amik tartalmazzák a folyamatokhoz rendelt határidőket, a kiosztott jóváhagyási jogokat. „Mindennek van eleje, vége, szereplők vannak benne. Ilyen rendszerben kell gondolkodnunk cégünk működéséről. Mindent le lehet rajzolni folyamatként” – mondta Szederkényi Zsolt, az xFLOWer Group ügyvezetője. Szederkényi szerint egy munkafolyamat-szervező, folyamattámogató rendszer beszerzése, működtetése nem túl nagy áldozat, akár havi tízezer forintos áron is megoldható.

„Okos akkor lesz egy cég, ha az okos megoldásait integrálja, s egyik input kapcsolatba kerül a másikkal” – fogalmazott Kelemen Viktor, a Bureau Veritas ügyvezetője.

Persze vannak kisvállalkozások, ahol nincsenek rendkívül komplex munkafolyamatok, így itt elegendő egy-egy okos megoldást bevezetni (pl. alakfelismerő szoftver a készletezésnél), ám ezek integrálása már luxus lenne. „Az okos megoldások integrációja csak a megfelelő ügyfél- és tranzakciószámnál érdemes” – vélekedett Darvas Krisztián, a Soulware vezérigazgatója.

Az integrált okos megoldások elősegítik „a készletoptimalizációt, a gyártástámogatást, az erőforrások tervszerű használatát. Azt látjuk ügyfeleinknél, hogy évről évre több funkciót igényelnek. Ahogy mondani szokták, evés közben jön meg az étvágy. Egy szinten túl az a legfontosabb kérdés, hogy mekkora a testreszabás foka. Itt már nem termékekről beszélünk, hanem megoldásokról” – mondta Schramm Károly, a Smartfront Kft. ügyvezetője.

Az okos a versenyképes: aki most lemarad, annak jövője sincs
Iszonyatos tempóban dübörög a technológiai fejlődés, a szenzorok és az okos eszközök összekapcsoltsága, az általuk termelt adatok nagy özönének feldolgozása, és az adatvezérelt döntéshozatal néhány éven belül magától értetődő alapfeltétele lesz a hatékony üzleti működésnek, ez volt az egybehangzó vélekedés a Piac & Profit Okos cég című konferenciáján. Az a vállalkozás, mely nem él az új technológiákkal, annak a napjai meg vannak számlálva. 

Aki elveszíti a munkáját, az hamar leépül

„Egyre kevesebb a jó minőségű munkaerő. Vagy alacsonyabb minőségű van, vagy egyáltalán nincs a munkakörre, ezért érzik a kényszert a cégek arra, hogy automatizáljanak” – mondta Dobó Mátyás.

„Meg lehet nézni, hogy akik elvesztik a munkájukat, milyen hamar leépülnek. Egy németországi felmérésből az derült ki, hogy az emberek nem a terrorizmustól vagy a betegségtől félnek a legjobban, hanem attól, hogy elveszíthetik az állásukat. A német alkotmánybíróság kimondta: a munka alapvető emberi jog” – mesélte dr. Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja.

A hazai közoktatásban is nagy viták folynak arról, hogy milyen arányban kellene gyakorlati tudásanyagot és az adott szakma múltját és szellemtörténetét oktatni. Dietz nemrég Japánban járt, ahol megkérdezte az ottani professzorokat erről a kérdésről. Azt a választ kapta, hogy ez tantárgyfüggő. Filozófiánál nyilván nem lehet kidobni az ókori gondolkodókat, de a mérnöki tudományoknál erősebbnek kellene lennie annak, hogy megtanítják a technológia működését és praktikus alkalmazását, s kisebb arányt foglaljon el a technikatörténet ismertetése.

Persze a technológiai fejlődés furcsa fordulataiból is leszűrhetünk tanulságokat. Néhány éve például az volt a közvélekedés, hogy „könyvtárosok nem lesznek, de sofőrök bezzeg igen”. Erre most az önvezető autókat fejlesztik a cégek, s a BGE nem is oly rég új könyvtárat avatott. Varga Mihály miniszter álmélkodott is Dietznek, hogy miért nyitnak könyvtárat. Dietz elmondta: azért, mert a könyvtárosok töltenek fel anyagokat (tudományos publikációkat, szakdolgozatokat) a netre is, vagyis az e-könyvek térnyerése sem tette feleslegessé a munkájukat.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor