Az Atradius Collections 29 országot érintő, legfrissebb kutatásából kiderül, hogy a magyar cégvezetők döntését továbbra sem a behajtás sikeressége, hanem kizárólag a kapcsolódó költségek motiválják, ezért a jogi irodák vagy követeléskezelő cégek használatának aránya még a szomszédos országok adataitól is jelentősen elmarad.
A magyar vállalatközi kifizetések négyötöde halasztott fizetésen alapul és mindössze 1,5 százaléka készpénzes, a hazai vállalkozások 94 százaléka még tavaly is saját maga próbálta behajtani kintlévőségeit. A 94 százalékos arány jócskán meghaladja az egy évvel korábbi 75 százalékot, és azt bizonyítja, hogy a követeléskezelésnek egyre nagyobb szerep jut a céges fizetőképesség fenntartásában.
A kutatás szerint 2012-ben leginkább az ázsiai földrészen (41 százalék) alkalmaztak külső követeléskezelő cégeket: a kínai vállalatok 56 százaléka, míg az indonéz vállalkozások 44 százaléka fordult hozzájuk tavaly; a kínai adat egyben a kutatás rekordértéke is. Észak-Amerika meglehetősen kiegyensúlyozott képet mutat: az Egyesült Államokban megkérdezett vállalkozások 33 százalék a, a mexikóiak 31 százaléka, míg a kanadaiak 30 százaléka fordult az elmúlt egy évben professzionális behajtókhoz, Észak- és Dél-Amerika kombinált átlaga pedig 28 százalék.
A követeléskezelők Európában is népszerűek (átlagosan 25 százalék), hiszen a holland vállalatok 50 százaléka fordult hozzájuk, míg a svédek 42, az osztrákoknál pedig 35 százalékos ez az arány.
A magyarországi adatok ugyanakkor – nemzetközi összevetésben – jelentősen eltérő képet mutatnak. Annak ellenére, hogy a magyar vállalatközi kifizetések 80 százalékára jellemző halasztott fizetési aránnyal a 29 országból álló lista tetején áll Magyarország, a magyar vállalkozások még mindig vonakodnak a szakértői segítség igénybevételétől a kinnlevőségek érvényesítésében. A felmérésben résztvevő magyar gazdasági társaságok 94 százaléka elsődlegesen házon belül próbálja megoldani követeléskezelési ügyeit. (A válaszadó döntéshozók a belső követeléskezelés magas arányát azzal indokolták, hogy kevés, vagy mindössze kisösszegű lejárt tartozásuk van.) A 94 százalékos arány ráadásul még így is jelentős emelkedés az egy évvel korábbi 75 százalékhoz képest és azt bizonyítja, hogy a követeléskezelésnek egyre nagyobb szerep jut a céges fizetőképesség fenntartásában.
"Úgy tűnik a magyar cégek vakon megbíznak üzleti partnereikben, hiszen az általános fizetési morál nem jobb, mint Nyugat Európában, ugyanakkor rekordszintű a hitelbe adott áru vagy szolgáltatás volumene. Ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar üzleti tranzakciókban mindössze 1,5 százalékos a készpénzes fizetési arány, akkor ez óriási kockázatot jelent a hazai vállalati szektor működésére" - mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. A szakértő szerint a magyar cégek még a legegyszerűbb módszerekkel sem védekeznek a késedelmes és nemfizetési kockázatok ellen, holott Nyugat-Európában már régóta bevett gyakorlat, hogy az ismeretlen vagy új vevők nem kapnak halasztott fizetési lehetőséget.
A nemzetközi felmérés szerint az európai vállalkozások 38 százaléka használ jogi irodát követelései érvényesítéséhez, Lengyelországban 51 százalék, Csehországban 67 százalék, Szlovákiában pedig 61 százalék az arány. A felmérésből az is kiderül, hogy a követeléskezelőkhöz forduló magyarok 97 százaléka belföldi adósságot kíván behajtatni. A magyar cégek követeléskezelővel való együttműködése ellen a költségek szólnak, amit alátámaszt az is, hogy ha egy magyar vállalkozás mégis követeléskezelőtől kér ajánlatot, akkor általában az ár az elsődleges döntési tényező. A sikerességi ráta csak a második helyen áll, és kevésbé fontos a kiválasztás folyamatában, mint más európai országokban. A rangsorban ezután következik az „adóssal való jó viszony fenntartása” és a „nemzetközi tapasztalat”.
A fentiek és a teljes hazai gazdaságra jellemző extenzív szállítói hitelezés miatt egyáltalán nem meglepő, hogy a magyar cégek több mint háromnegyede (76%) azt állítja, hogy a közeljövőben szeretne követeléskezelő céghez fordulni – teszi hozzá a jelentés. Ugyanakkor a megkérdezett hazai vállalkozások 98%-a nem fizetne többet, mint számlánként 5 eurót a követeléskezelési szolgáltatásért; ez pedig jelentősen elmarad az európai átlagtól.
