A Szövetkezeti törvény 2016. szeptember 01. napjától hatályos változása alapvető hatással lesz az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásra. A legjelentősebb módosítás az, hogy az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás kikerül a Munkatörvénykönyvének hatálya alól, a Ptk. és a Szövetkezeti törvény (Sztv). lesz az irányadó joganyag.
Az Mt. rendelkezéseit kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha erről a Sztv. kifejezetten rendelkezik. Az új rendelkezések 2016. szeptember 01. napjától hatályosak, az Mt-ről való áttérés a jelenlegi iskolaszövetkezeti tagok tekintetében e dátumtól lehetséges, de csak 2017. január 01. napjától kötelező. Az új diák belépőkkel 2016. szeptember 01-től már az új szabályok szerint lehet csak tagsági megállapodást kötni.
A változások hatálybalépésével megszűnik az eddigi munkajogi jogviszony, ami fennállt az iskolaszövetkezet és a tagja között, és helyébe egy polgári jogi jogviszony lép. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban e jogviszonyra nem értelmezhetőek a munkaviszonyra vonatkozó szabályok fogalmai, és a diákokkal tagsági megállapodást kell kötni. A tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell a diák által vállalható feladatok körét, a díjazás minimális összegét és a kapcsolattartás módját az iskolaszövetkezettel a közreműködési kötelezettséggel nem járó időszakban.
Pihenőidő, munkaközi szünet
- ha a feladatteljesítésre egymást követő két napon belül kerül sor, akkor a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.
- ha a feladatteljesítés időtartama a napi 6 órát meghaladja: napi 20 perc,
- ha a 9 órát meghaladja: további napi 25 perc (tehát 20+25=45) munkaközi szünetet kell biztosítani
- az Mt. szabadságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni
- azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek az számít, amit a diák a szolgáltatás fogadójának javára történő feladatteljesítéssel tölt el,
- és 13 feladatteljesítéssel töltött nap után jár egy nap szabadság.
FIGYELEM! A Munka Törvénykönyve szerint, fiatal munkavállalókat megillető évenkénti 5 munkanap pótszabadsággal is számolni kell (arányosan) a 18. életévét be nem töltött diák esetén (utoljára abban az évben jár, amikor a 18. életév betöltésre kerül). A pótszabadsággal azért kell számolni, mert az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani. Az Mt. szerinti pótszabadságok számát 260 naphoz kell arányosítani. Ez tehát azt jelenti, hogy 52 nap után jár a 18 év alatti diáknak 1 nap pótszabadság.
A szabadságot nem kell azonnal kiadni, amint összegyűlt a 13 nap feladatteljesítéssel töltött nap, bármikor kiadható, de legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig ki kell adni. A szabadságot pénzben megváltani csak a jogviszony megszűnése esetén lehet.
A szabadság kiadásánál
Ki kell számítani azt, hogy a diák mennyi napot dolgozott az alapján, hogy az aktuális évben a megállapítás időpontjáig mennyi napon vett részt a teljesítésben, és mennyi nap lett már korábban kiadva neki.
- ki kell számítani a szabadságként kiadásra kerülő napokra elszámolt órák számát, amely a jogosultsági napok átlagóraszáma
- erre a beosztásra kell kiadni a szabadságot,
- ezt az időtartamot kell szabadságként nyilvántartani
- a szabadságra jutó díj a jogosultsági napokra fizetett átlagos órabér és a napi átlagóraszám szorzata
A szolgáltatás fogadójának kötelezettsége biztosítani az iskolaszövetkezetnek a feladatteljesítés helyére történő belépést, valamint tájékoztatni az iskolaszövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.
Ha a diák a 18. életévét nem töltötte be, akkor az Mt.-be foglalt, fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni a feladatteljesítés során.
- 5 nap pótszabadság jár neki,
- szerződés megkötéséhez, módosításához, megszüntetéséhez törvényes képviselő hozzájárulása kell,
- napi 8 órát tölthet el feladatteljesítéssel, hetente 40 órát,
- több munkavégzés esetén a teljesített időtartamokat össze kell számítani,
- nem kötelezhető feladatteljesítésre este 10 és reggel 6 között,
- heti két pihenőnapot nem lehet egyenlőtlenül beosztani,
- 4,5 óra után 30 perc, 6 órát meghaladóan 45 perc munkaközi szünetet kell neki biztosítani,
- 12 óra pihenőidőt kell biztosítani legalább két egymást követő feladatteljesítéssel töltött nap között.
Minimális szolgáltatási díjról szóló kormányrendelet módosítása várható az alábbiak szerint:
„Az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimálbér 1,274-szeres összegével, illetve garantált bérminimum esetén a garantált minimálbér 1,274-szeres összegével”.
A módosító javaslat elfogadása esetén a minimális szolgáltatási óradíj összege 815,- Ft lesz, illetve garantált bérminimum esetén 946 Ft.