Nincs olyan őrült ötlet, amire ne lehetne összekaparni néhány ezer – vagy néhány tízezer – dollárt a jövendőbeli vásárlóktól. Ez még azokban az esetekben is igaz, ha a termék – józan ésszel nézve – fölösleges, mint az antizombi szappan, vagy a Jézus képét a szendvicsbe égető kenyérpirító. Erre szolgál a közösségi finanszírozás (crowdfunding) rendszere, amelyben a vevők fizetnek azért, hogy az általuk áhított termék a polcokra kerüljön. (Persze nem ennyire leegyszerűsítve működik a közösségi finanszírozás rendszere, a pontos hogyant és miértet szakértőnk itt foglalja össze!)
A crowdfunding óriási piac és egyre nagyobb lesz: míg a Massolution kutatócég elemzése szerint globálisan tavaly 16,2 milliárd dollárnyi tőke forgott bele a projektbe, idén ez több mint a duplájára nő és eléri a 36,4 milliárd dolláros volument. (Itt olvashat a legsikeresebb külföldi példákról és a pillanatnyi magyar helyzetről.) Azonban, mint minden az online világban, ez a rendszer is komoly változásokon megy át. Most mutatunk néhány trendet, amelyek alapvetően meghatározzák majd a közösségi finanszírozás rendszerét az elkövetkező években.
Maradnak a domináns platformok
Mivel a közösségi finanszírozás iránti igény és az így befektetett pénzek mérete ilyen óriási ütemben nő nem csoda, hogy gombamód szaporodnak az erre a célra létrehozott felületek. A már említett Massolution szerint míg 2013-ban 308 ilyen platform szerepelt, addig 2014-ben már 1250.
Igaz, hogy az új felületek nagy része csak egy-egy réspiacot fed le: az Appstori elsősorban okostelefonok applikációinak indítására szolgál, a MedStartr egészségügyi startupokat karol fel, míg a Barnraiser élelmiszeripari- és mezőgazdasági vállalkozásokat vár. Azonban a sok kis platform között még mindig a nagyok dominálnak, a Kickstarter és az Indiegogo. A piaci előnyt jól példázza, hogy a Kickstarteren több mint 7500 aktív kampány között lehet tallózni, míg a Medstartr összesen ötöt tudott eddig indítani. Úgy tűnik, hogy aki széles közönséget akar elérni és nagyobb összeget összeszedni, annak nem érdemes a kisebb platformokon próbálkoznia.
Habár a rendszer alapvetően arra szolgál, hogy a vállalkozók maguk indítsanak ötleteikhez kampányokat, egyre több ötlettel fordulnak profikhoz, akik levezénylik helyettük a projektet. Sok vállalkozónak ugyanis nehézséget okoz a netes közösséggel történő kommunikáció, a marketing kampányok kidolgozása, a projekt anyagainak megírása. A Los Angeles-i székhelyű Agency 2.0 már öt éve foglalkozik Kickstarter kampányok menedzselésével: míg 2010-ben 168 ezer dollárt szedtek össze megbízóiknak, addig 2014-ben már több mint 680 ezret. Hasonló növekedésről számoltak be más ezzel foglalkozó cégek is, amelyek 3-25 ezer dollárért vezényelnek le egy-egy a crowdfunding oldalakon.
Nem csak kezdőknek
Már nem csak az induló vállalkozások és őrült feltalálók ébredtek rá a közösségi finanszírozásban rejlő lehetőségekre, hanem a nagyobb márkák is. Persze a milliárdos árbevételű cégeknek, mint a Kia, nem arra a néhány ezer dollárra van szükségük, amelyet így kalapoznak össze, viszont piackutatási célokra, az új fejlesztések irányának meghatározására kiválóan használhatóak ezek a platformok a fogyasztói igények felmérésével.
A kockázati tőkének tetszik
Mint a Piac&Profit is megírta korábban, azok a cégek, amelyek sikeres Kickstarter, vagy Indiegogo kampányt menedzseltek le, lényegesen könnyebben találnak a további fejlesztésekhez kockázati befektetőt. Ethan Mollick a Pennsylvania Egyetem professzorának kutatásából világosan kiderül, hogy már 2014-ben jelentős összegeket fektettek kockázati tőkealapok olyan vállalkozásokba, amelyek helyt álltak a közösségi finanszírozásban. Ennek oka, hogy a befektetők az egyik legfontosabb kérdésükre kapnak választ egy eredményes kampány után: a terméknek lesz piaca, hiszen jelentős fogyasztói igény mutatkozik meg iránta.
Új finanszírozási modell van kialakulóban
Ha a nagyobb összegek felett diszponáló befektetők érdeklődnek a sikeres Kickstarter kampányok iránt, akkor a felfutó iparágak iránt még inkább. Az M2M, vagy a fenntarthatósági modellek iránt növekvő érdeklődés ara ösztönzött néhány platformot, hogy ne csak specifikus kampányokra, hanem iparágakra, vagy jól körülhatárolható tematikus kategóriákra keressenek befektetőket. Igaz ez a modell még annyira új, hogy nemigen tudunk tapasztalatokról beszámolni, de a jövőben komoly meghatározó tényezője lehet a közösségi finanszírozásnak.
A Piac & Profit magazin 2015 szeptemberi számában három sikeres, magyar, közösségi finanszírozásból induló vállalkozást mutatunk be.
