A cégek legkevesebb 30 százalékánál várható generációváltás az elkövetkező 5 évben (ezen adatok szerint), azonban a vállalkozások 63 százaléka nincs felkészülve. Pedig nagy a kihívás, egy statisztika szerint a családi vállalatok mindössze egyharmada éli túl az első generációváltást, és mindössze tizede a másodikat.
„Úgy látjuk, ami a legnagyobb problémát jelenti ma: a generációs különbségek; az új generáció elismerésért folytatott küzdelme során felmerülő hitelességi kérdések és a kommunikációs szakadék, ami szülők és gyermekek közt bármilyen életkorban megjelenhet, még a legsikeresebb vállalkozásokban is” – mondja Antall György, a Réti, Antall és Társai ügyvédi iroda, PwC Legal cégtársa.
Ügyvezetővé válni már nem automatizmus a következő generáció számára, a megkérdezettek 73% várja, hogy ő vezethesse a céget, de mindössze 35%-uk biztos abban, hogy ez így is lesz, míg 29%-uk szerint ez kevésbé valószínű – derül ki a PwC kutatásából.
A kutatás arra is rámutat, hogy egyre gyakoribb a családi vállalkozáson kívüli tapasztalatszerzés. A következő generáció mindössze 7%-a követte szülei, nagyszülei példáját, és szállt be egyenesen a családi vállalkozásba az iskolából kikerülve. 31% előbb egyetemre ment, és 46%-uk dolgozott más cégnél, mielőtt szerepet vállalt a családi cégben. Ideális esetben az utód legalább 3–5 éven keresztül dolgozik a cégvezető mellett, átlátja a folyamatokat, és az átállás zökkenőmentesen történik. Ismeri a cég ügyvédjeit, tanácsadóit, banki kapcsolatait, legfontosabb partnereit. Csakhogy ez nem mindig lehetséges, különösen, ha az örökösben korábban nem buzgott a tettvágy és a vállalkozói kedv. (Van néhány dolog, amit szem előtt kell tartani rögtön az átvételkor ahhoz, hogy az üzlet ne hulljon darabokra.)
Aki akarja, az nagyon
A PwC tanulmánya szerint az első generációs vállalkozások – amelyek most alakulnak startupból családi vállalkozássá – számára nehezebb az átállás. Akik ezen körülmények között veszik át a vállalkozást, jóval kevésbé lelkesek a kilátásaikat illetően; 20%-uk nem várja, hogy vezethesse a családi vállalkozást, míg az összes megkérdezett esetében az így vélekedők aránya csupán nyolc százalék.
Azonban, akik eldöntötték, hogy a beszállnak a családi vállalkozásba, nagy ambíciókkal vágnak bele. A megkérdezettek 86%-a szeretne jelentős és különleges dolgokat véghezvinni, 80%-uknak nagy tervei vannak a változásra és a növekedésre. Némelyek új termékeket vezetnének be, új vállalkozást indítanának, vagy változtatnának azon, ahol és ahogyan a cég működik, míg mások új technológiákba fektetnének és új megközelítéseket alkalmaznának a marketingtevékenységben a közösségi média használatával.
A következő generáció 14%-a szerzett üzleti diplomát, 34%-uk pedig menedzsmentkurzusokat, tréningeket végzett annak érdekében, hogy felkészüljenek az átvételre, és várják, hogy a tanultakat a családi vállalkozásban is hasznosíthassák. Szigorúbb módszerek bevezetését tervezik a pénzügyek, a költségvetés területén; szeretnék a szerepeket és felelősségi köröket tisztázni és jobban dokumentálni; valamint fejlesztenék az IT-rendszereket, hogy kihasználhassák az új technológiák adta lehetőségeket.
A családnév önmagában még nem vezet hitelességhez, a következő generáció tagjai szerint pedig akár hátrányosan is érintheti őket. 88% úgy látja, nekik másoknál keményebben kell megdolgozniuk az elismerésért. 59%-uk a legnagyobb kihívásként a munkatársak tiszteletének kivívását éli meg.
A fiatalok helyzetét az sem könnyíti meg, hogy az idősebb generáció tagjai hajlamosak túlértékelni érdemeiket a családi vállalkozás vezetésében, és úgy gondolják, gyerekeik nem lesznek képesek olyan jól helytállni, mint ők. A kutatásból kiderül, hogy a következő generáció megkérdezettjeinek 87%-a gondolja, hogy a szülei bíznak benne, és 91%-uk nagyra értékelné a további segítségüket is. 64%-uk azonban úgy gondolja, a jelenlegi generáció nehezen fog tudni visszalépni.
Sok minden forog kockán az örökítés kérdésénél, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a családi és egyéni vállalkozások a világ milliárd dolláros vállalatainak 30%-át és a GDP 70–90%-át adják. Azok a cégek tudják sikeresen levezényelni az örökítést, amelyek évekre előre – ideális esetben 5-7 éves időtávra – terveznek, és képesek a józan párbeszédre, ami kijelöli a szerepeket, felelősségi köröket és az időzítést” – foglalja össze Antall György.