A belföldi kártyás tranzakciók értékének növekedési üteme 2024 második félévében a vizsgált országok mindegyikében csökkent az első félévi ütemhez képest. Ugyanez a külföldi költések tekintetében viszont (Lengyelország kivételével) növekedést mutatott. Magyarországon például euróban nézve a belföldi tranzakciók értéke 5,1 százalékkal nőtt a második félévben, míg a külföldié 30,3 százalékkal. Hasonló tendenciákat látunk a tranzakciók számában is.
2024 egészében hazánkban 8,6 százalékkal emelkedett az összes kártyás tranzakció értéke euróban (a forintgyengülés hatása nélkül 12,5 százalékkal), ezen belül legkisebb mértékben a belföldi fizikai vásárlások értéke (5,2 százalék), míg legjobban a külföldi online vásárlásoké nőtt (32,1 százalék), de Lengyelországban például a belföldi online vásárlások értéke nőtt a legjobban (32,8 százalék), ami mögött az érettebb szakaszában lévő, és nagyobb hazai szereplőkkel rendelkező belföldi piac állhat.
A hosszabbtávú tendenciákat nézve továbbra is bőven a Covid időszak előtti átlagos negyedéves növekedési ütem felett bővül a külföldi kártyás vásárlások értéke mind a négy vizsgált országban. Hasonló képet mutatnak Ausztriában és Horvátországban a belföldi tranzakciók is, míg Lengyelországban és hazánkban ennek a szegmensnek a növekedési üteme lassult a Covid előttihez képest.
Részletesebben vizsgálva a kártyás tranzakciók helyét és típusát, Magyarország esetében az látszik, hogy belföldön mind a fizikai, mind az online vásárlások növekedési dinamikája lelassult. Eközben a külföldi online vásárlásoké töretlenül bővül, ami azt mutatja, hogy a külföldi online platformok piacrésze növekszik. Más tendenciák láthatók Lengyelországban, ahol egyik kategória sem veszített növekedési dinamikájából. Sőt, a lengyelek külföldi online költései egyre nagyobb mértékben haladják meg a belföldit, jelenleg 84,4 százalékkal, míg hazánkban fordított a helyzet, itt a külföldi online költések még kb. 20 százalékkal alacsonyabbak a belföldinél, de a tendenciák alapján ez középtávon megfordulhat.
Mind a négy vizsgált országban megfigyelhető, hogy a külföldi költések dinamikusabban növekedtek 2024-ben. A legnagyobb bővülés Horvátországban volt, 36,3 százalékkal, továbbá éves viszonylatban, valamint 2021-től nézve is itt nőtt leginkább a külföldi tranzakciók értékének a részaránya.
A belföldi kártyás vásárlások esetében hazánkban figyelhető meg a legkisebb bővülés (5,2 százalék), amiről ha levesszük a forintgyengülés hatását, akkor 9,1 százalékot kapunk. A külföldi költések éves változásánál látott sorrend egyébként megegyezik a tavalyi év nagy nyertesének, a Temunak a tavaly novemberi átláthatósági jelentésében szereplő havi átlagos címzettszámok lakosságra vetített arányainak sorrendjével (legnagyobb arányban Horvátországban, havonta átlagosan a lakosság 31,2 százaléka rendelt a Temuról).
Egy vásárlás alkalmával mind a négy ország lakossága többet költ külföldön, mint belföldön. Ugyan a külföldi vásárlások darabszáma dinamikusabban növekszik, mint a belföldié – ami önmagában csökkentené a kosárértéket – de a számlálóban a külföldön elköltött összeg nagyobb mértékben növekszik a tranzakciók számánál, így összességében a külföldi költések kosárértéke növekvő trendben van. Ez alól egyedül Ausztria kivétel, ahol 2023 óta inkább enyhe csökkenés látszik a külföldi kosárértékben, de a többi országban a Covid-járvány vége óta stabil növekedés látszik ebben a tekintetben (legnagyobb mértékben Lengyelországban).
Magyarország esetében a külföldi online költések kosárértéke folyamatosan növekszik, ugyanakkor a belföldön történő online vásárlásoké a 2023-as csúcs után tavaly egész évben csökkent, és 2024 végén a külföldi online kosáréték már meghaladta a belföldit. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy hazánkban bár csökkenő trendben, de továbbra is népszerű az online rendelések során a készpénzes utánvét (a rendelések több, mint negyedét fizetik így), és ezeket nem tartalmazzák a felhasznált adatok. Azt is ki kell emelni, hogy ezekben a statisztikákban a neobankoknál és fintech szolgáltatóknál (mint pl. a Revolut, aminek a webkártyáival együtt vett aránya a kártyák számában a 13 százalékot is meghaladhatja) történő számla feltöltések külföldi kártyás vásárlásként jelennek meg, függetlenül attól, hogy azt az összeget később hol, hogyan és mire költi a fogyasztó. Lengyelországban mind az online, mind a fizikai külföldi tranzakciók kosárértéke stabilan növekszik.
Az már az eddigi adatok alpján is látszik, hogy a külföldi tranzakciók a belföldinél jóval nagyobb ütemben bővülnek, ugyanakkor ebben még nem szerepel a külföldi szereplők által kibocsátott kártyák forgalma. Az MNB Fizetési rendszer jelentéséből tudjuk, hogy 2023-ban ezeket a kártyákat forgalomarányosan majdnem négyszer olyan gyakran használják külföldön, mint a hazai szolgáltatókét (ugyanakkor a tranzakciók abszolút darabszámát nézve pont a belföldi szereplők által kibocsátott kártyák javára látható négyszer akkora használat). Értékben is jelentős ez a szegmens, ugyanis a hazai szolgáltatók által kibocsátott kártyás vásárlási forgalom közel tizede történt ezekkel a kártyákkal, és ez 2024-ben tovább növekedhetett.
