Munkajogi szakemberekkel - dr. Pál Lajos munkajogi ügyvéddel, dr. Berke Gyulával, a PTE ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék vezetőjével, valamint Prof. Dr. Kiss György egyetemi tanárral - készített interjút a napokban a Munkajog.hu, akiket a munka törvénykönyvéről, valamint a külföldi példák átvételének hazai lehetőségéről kérdeztek. A szakemberek egyetértettek abban, hogy az új Mt. nem tökéletes, azonban egészében vállalható és sok lehetőséget ad a szakszervezetek és munkaadók kezébe, ezt viszont mégsem használják ki minden esetben. (Nem minden szakértő szerint ennyire pozitív az új törvény a munkavállalók szempontjából - egy kerekasztal beszélgetésen az "eldobható munkaerő" rémképét is látták. Ez korábbi kutatásban pedig részletezték, hogy kik a törvény nyertesei és vesztesei. )
Nevelő hatás
„A felekben nem tudatosult annak a lehetősége, hogy az esetek jelentős részében kollektív megállapodásban azt csinálnak, amit akarnak. A munkavállalói érdekképviseletek még mindig nem igazán látják, hogy az Mt. az általános tényállásokat rendezi, nem a konkrétakat: ezt jól mutatja, hogy állandóan azt halljuk a szakszervezetektől, hogy szűkültek a jogaik. Szerintem semmit sem szűkültek, ha a szakszervezeti kifogás jogától eltekintünk.” – véli dr. Pál Lajos. Prof. dr. Kiss György is hasonló véleményen van: szerinte ebből a szempontból nevelő hatású a szabályozás, hiszen választási lehetőséget ad a feleknek, dönthetnek ők. Az azonban, amíg mindenki felismeri ezt a lehetőséget időbe telik.
dr. Berke Gyula ezzel kapcsolatban a kollektív szerződések szükséges lényegi elemére hívta fel a figyelmet: „Nem véletlenül nevezik sok helyütt tarifaszerződésnek a kollektív szerződést: azért, mert bértételek szerepelnek benne. A magyar kollektív szerződések 90 százalékában kulturális, tradicionális okokból nem szerepel bér, pedig az egész megállapodásnak ez volna az értelme. Úgy vélem, az új Mt. arra lesz jó, hogy ilyen irányba mozdítsa, alakítsa a praxist.”
A szakemberek azt is felvetették, hogy az Mt. új szabályozásai között van olyan is, amelyet a bírók is dilemmával fogadnak el. dr. Berke Gyula szerint ilyen például a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszűntetésének jogkövetkezményei, a kárfelelősség, valamint az Mt. már említett un. generál klauzulái. Mindez azt jelenti, hogy eddig pusztán morálisnak tekintett követelmények beépültek a jogszabályba, és a bíróknak sok esetben ezek alapján kell döntéseket hozniuk akár olyan döntéseket kell hozni, amely eddig csak morális követelményként merült fel, mostantól pedig munkaviszonyra vonatkozó szabályként kell figyelembe venni.
A szakemberek arra is kitértek, hogy a munka törvénykönyvének rendelkezéseit az új Ptk. hatályba lépése is szükségképpen érinteni fogja. (Itt olvasható egy összefoglaló arról, hogy mit jelent a cégeknek az új Ptk.) „Az új Mt-ben két olyan szabály van, amely a Ptk. alkalmazására kifejezetten utal, és van jó néhány olyan szabály, ahol párhuzamos intézmények vannak az Mt-ben és a Ptk-ban – ezeket nyilván harmonizálnunk kell” – véli dr. Berke Gyula. Az új Ptk. kapcsán történő változások még több kérdést is felvetnek.
A teljes interjú elérhető: http://munkajog.hu/rovatok/konferenciak/megallapodasra-nevel-az-mt