A mozgás az egyik legegyszerűbb és egyben leghatékonyabb módszere a stressz oldásának. Mivel az emberi test mozgásra teremtett, logikusan adódik ebből, hogy csak aktívan tudjuk fenntartani az egyensúlyt az életünkben. Jó hír, hogy bármilyen mozgás képes a szervezet természetes stressz reakcióját kompenzálni.
Egy cégvezető életében általánosságban mondható, hogy egyetlen dolog van, ami a rendszer mozgás beiktatását a mindennapokba nem teszi lehetővé: a kifogás, és ezen belül is a „nincs rá időm”, mert 16 órákat dolgozom; mert fáradt vagyok; mert túl feszült vagyok; mozgok én eleget a munkában; van fontosabb dolgom is; ciki mások előtt, és a többi. (Pedig ma már olyannyira divatos dolog a mozgás, hogy a korábbi társasági sportok mellé, mint például a golf, a közös jóga is bevett formává válik.)
Pedig sok esetben a fáradtság, a feszültség ellen, vagy a magabiztosság vagy az önbecsülés elnyeréséhez a legjobb módszer a rendszeres mozgás. A mozgás az egész testre pozitív hatással van, és számos összefüggés bizonyítja a stressz-csökkentő hatását is. De nem csak a testre, hanem lelkünk és szellemünk számára is kiváló „orvosság”.
Miért éri meg?
Erről már számtalan tanulmány született, én most csak a néhány legfontosabb tényt szeretném megosztani.
A mozgás:
- endorfint (a szervezet „természetes kábítószere”) juttat a vérbe. Ezek agyi ingerület-átvivők, amelyek a jókedvért, jó érzetért felelősek. Szinte minden mozgásformával ki lehet váltani termelődésüket, ha elegendő ideig (20-60 perc) és intenzitással tesszük.
- csökkenti az érzelmi megterhelés által előidézett izomfeszültségeket, emellett mind az elmében, mind a testben relaxációs választ vált ki.
- növeli az izmok általános rugalmasságát, jobb tartást ad ezáltal csökkenti a stressz által okozott gerinctáji merevséget, fájdalmakat.
- enyhíti a stressz következtében fellépő emésztési zavarokat és székrekedést.
- serkenti az anyagcserét és az energia leadást, ezáltal segíti a testsúlykontrollt.
- csökkenti a fáradtságot, növeli az általános energiaszintet.
- segít felvenni a harcot az álmatlanság ellen, pihentetőbb alvást eredményez.
- erősíti a szívet, a tüdőt, serkenti a vér áramlását az agyban, amely azt oxigénnel dúsítja és segít kiüríteni a salakanyagot.
Milyen stresszoldó mozgástípusokat ajánl a szakirodalom?
Háromféle gyakorlat létezik, amelyeket stresszel kapcsolatos mozgástervünkbe javasolt beilleszteni: Aerob/kardiovaszkuláris gyakorlatok: a testmozgás nagy mennyiségű oxigén felhasználásával folyik, így viszonylag csekély vagy közepes erőkifejtést igényel (nincs nagy lihegés vagy kifulladás), nyújtó –és izomtónus javító gyakorlatok és erősítő gyakorlatok.
Mennyi mozgás kompenzálja a stresszt?
Én azt vallom, hogy amennyiben a stressz mindennapos és magasabb intenzitású az átlagnál, akkor a kompenzálás az egyensúly megteremtése érdekében szintén mindennapos kell, hogy legyen. Hogy ebből mennyi a mozgás által választott stresszoldó mennyiség, azt a lehetőségeink tükrében tudjuk eldönteni. Én például heti 5 alkalommal napi 30 percet mozgok és minden nap végzek valamilyen relaxációs gyakorlatot 15-20 percben, ezt is ketté bontva.
Ha eddig nem mozgott, akkor több türelemre lesz szükség, amíg valóban rögzül ez az új, jó szokása. Tapasztalataim szerint ehhez legalább nyolc hétre van szükség, és némi türelemre. Olyan mozgásformát válasszon, amelyet élvez, így jó eséllyel később sem fog lankadni a lelkesedése és aktív tud maradni.
Mutasson példát munkatársainak, hozza magát versenyelőnybe konkurenciájával szemben, tegye vonzóbbá magát az ellenkező nem számára, váltson ki elismerést és tiszteletet másokból azáltal, hogy tudatosan szervezi életét és tudatosan szakít időt a stressz oldására.
Horváth Emil Stresszor mentor www.stresszormentor.hu
