Nem kell kockázati biztosítékot fizetniük a próbaüzem lejártát követően március 1-je után élesben működő elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerben (EKAER) azoknak, akik január végéig kérik, hogy bekerüljenek a köztartozásmentes adózói adatbázisba - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az adóhatóság közleménye szerint a kockázatos termékek és élelmiszerek közúti fuvarozásakor a NAV csak akkor ad ki ekáer-számot, ha az adózó kifizette a kockázati biztosítékot. Ez alól azonban mentesülnek azok, akik legalább két éve működnek, szerepelnek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában, valamint a bejelentés időpontjában nem állnak adószám-felfüggesztés hatálya alatt. A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt illetékmentesen, kizárólag elektronikusan, ügyfélkapun keresztül kérhetik azok, akik megfelelnek a feltételeknek.
(A Piac&Profit február 24-én konferenciát szervez a témában! Jöjjön el, hallgassa meg a NAV osztályvezetőjének tájékoztatását , majd ismerje meg az EKÁER-nek megfelelés adminisztrációs előírásait, a gyakorlatban alkalmazás minden részletét!Itt regisztrálhat a rendezvényre!)
Az adatbázis tagjainál a NAV folyamatosan vizsgálja a mentesség feltételeit, és ha valamelyiknek már nem tesz eleget az adózó, akkor ekáer-számot kizárólag az általános szabályok szerint, azaz biztosíték nyújtásával igényelhet. Aki még nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, de a biztosítékadási kötelezettség alóli mentesség feltételeinek megfelel, január 31-éig benyújtott kérelme alapján február 10-étől jelenik meg a nyilvántartásban. A nyomtatvány februári benyújtása esetén az érintett adózó leghamarabb március 10-től kerülhet be az adatbázisba - figyelmeztet közleményében az adóhatóság.
Amit az EKAER-ről tudni kell
Az idei év elejétől bevezetett, árukövető elektronikus rendszer egész pontosan azt ellenőrzi, hogy az Európai Unió más tagállamából Magyarországra; Magyarországról az Európai Unióba irányuló; illetve a Magyarországon belül megvalósuló közúti fuvarozással összefüggő adókötelezettségek teljesülnek-e. Az EKÁER-nek köszönhetően ezután könnyebben nyomon követhetőek lesznek a fuvarozással kapcsolatos kérdések az adókötelezettségek terén – hangzott el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett konferencián.
Az EKÁER rendszerrel kapcsolatosan az adózókat várhatóan az a kihívás éri, hogy egy Európai Unióba irányuló termékbeszerzés esetén már a kamion elindulása előtt bejelentést kell tenni a fuvarról az állami adó- és vámhatóságnak. A bejelentés megtétele után a hatóság egy 15 napig érvényes EKÁER-számot ad; ez idő alatt a szállítmánynak meg is kell érkeznie a rakodás helyszínére.
Az EKÁER-szám rendszám nélkül is igényelhető, azonban ezt az adatot mindenképpen meg kell adni – legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig. Abban az esetben, ha az Európai Unió valamely tagállamából hoznak be árut Magyarországra, a bejelentést az áru címzettjének kötelessége megtenni. Ha Magyarországról az Európai Unió egy másik tagállamába visznek ki árut, illetve belföldi fuvarozásra kerül sor, akkor az áru feladója kötelezett a bejelentés teljesítésére. Fontos, hogy a bejelentő tudassa az azonosító számot a fuvarozást szervező- illetve végző személlyel is, a hatósági ellenőrzés miatt. A regisztráció hatékony megvalósulása érdekében érdemes előzetesen szerződésben rögzíteni a felek kötelezettségeit.
Néhány esetben mentesülhetnek az adózók
Az adózó mentesül a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben az általa feladott, vagy részére ugyanazon útdíj-köteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot, vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg. Továbbá mentes az adózó, ha a kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot nem haladja meg, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.
Súlyos következmények mulasztás esetén
Érdemes az új rendszert komolyan venni, és figyelni a következményekre; jelentős összegű mulasztási bírság, hatósági zár, illetve lefoglalás is sújthatja az adózót a bejelentés elmaradása esetén. A hibás vagy valótlan adatokkal, illetve hiányosan teljesített regisztrációt is szankcionálhatják; ennek összege az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedhet.