Az Európai Parlament és a Tanács irányelvi változásának megfelelően új szabályokkal bővült a Munka Törvénykönyve. Az irányelv módosításának célja, hogy új és erősebb eszközöket biztosítson az EU-n belül mozgó munkavállalók javadalmazásával és munkafeltételeivel kapcsolatos tisztességtelen gyakorlatok megelőzésére, ellenőrzésére és szankcionálására. Az új szabályok szerint a belföldi fogadó cég köteles a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően írásban tájékoztatni a munkavállalót kiküldő külföldi munkáltatót a magyar Munka Törvénykönyve szerint a kiküldöttekre vonatkozó alapfeltételekről. Az alapfeltételek közé tartozik, többek között, a legrövidebb pihenőidő és a leghosszabb munkaidő mértéke, fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke, legalacsonyabb munkabér, valamint a munkavédelmi feltételekre és az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok. Ezeket akkor is alkalmazni kell, ha a külföldi vállalat által a magyar céghez kiküldött munkavállaló ideiglenesen dolgozik a magyar munkáltatónál.
A fogadó magyar foglalkoztatónak biztosítania kell, hogy a külföldről kiküldött munkavállalók munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata, munkaidő-nyilvántartása, valamint a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papír alapú vagy elektronikus másolata kiküldetésük teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint a munkavégzés befejezése után még 3 évig a cég székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen.
Az új szabályok értelmében a külföldi munkáltatót is kötelezettségek terhelik. A munkavállalót Magyarországra kiküldő vállalkozás köteles a szolgáltatásnyújtást legkésőbb annak megkezdésekor bejelenteni és adatot szolgáltatni a munkaügyi felügyelőségnek a külföldi cégről a kiküldött munkavállaló által végzendő tevékenységről, valamint a magyarországi munkavégzés legfőbb feltételeiről. Továbbá, a külföldi munkáltató köteles kijelölni egy olyan személyt, aki a magyar munkaügyi hatósággal való kapcsolattartásért, valamint a kiküldetésben lévő munkavállalója munkaügyi dokumentumai küldéséért és átvételéért felelős. A külföldi vállalat a kapcsolattartó személyéről az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen köteles tájékoztatni a munkaügyi hatóságot.
A Munka Törvénykönyvén kívül jelentősen módosult a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is. 2016. július 8-tól a törvény hatálya kiterjed azon külföldi vállalatokra is, amelyek határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót küldenek Magyarországra. Ez azt jelenti, hogy a magyar munkaügyi hatóságok a külföldi munkáltatót akár bírsággal is sújthatják a magyar munkajogi szabályokban meghatározott kötelezettségeik elmulasztása esetén. Újdonság az is, hogy a kiküldetésért felelős nemzeti hatóságok a kiküldetéssel kapcsolatos kötelezettségek végrehajtása, ellenőrzése és a szabályok betartatásának érdekében együttműködnek egymással, így a külföldi cégre kirótt bírság behajtása is hatékonyabb lesz.
„Továbbra sem egyértelmű, hogy a jogszabály szerint ki minősül külföldi munkáltatónak. A munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény kifejezett utalást tartalmaz arra, hogy külföldi munkáltató alatt EGT-államban honos és magyar cégnek szolgáltatási nyújtó munkáltatót kell érteni. Mind a szövegezés, mind az adatszolgáltatási adatlap szerint is úgy értelmezhető, hogy a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség tulajdonképp az EGT-államban honos munkáltatókat érinti. Azonban a Munka Törvénykönyve nem tartalmaz olyan utalást, amely szerint csak az EGT-tagállamban honos cégekre kell alkalmazni az új jogszabályt, hiszen csak külföldi munkáltatóról és jogosultról beszél” – hangsúlyozta dr. Ganzenmüller-Nagy Éva, a Baker&McKenzie szakértője.
