Ki járhat el más helyett az új Ptk. szerint?

A képviselet, a más helyett, más nevében való eljárás, jognyilatkozat-tétel lehetősége alapvető fontosságú az üzleti forgalomban. Az új Ptk. hatálybalépésével azonban a képviseletre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban is pontosabban fogalmaz a jog.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Még mindig tartogathat a cégeknek meglepetéseket az új Ptk. – Kép: Pixabay

Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) a kötelmek közös szabályainál (6. könyv, 1. rész) tárgyalja a képviselet jogintézményét, abból kiindulva, hogy a képviselet alapvetően a jognyilatkozatokhoz kapcsolódó fogalom – olvasható együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikkében.

Maga a törvény definiálja a képviselet fogalmát, miszerint: „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.”

Ügyleti képviselet

Az ügyleti képviseleti jogot a meghatalmazás keletkezteti. A meghatalmazás egyoldalú, címzett jognyilatkozat. A meghatalmazás csak jogosít, ebből következően tehát a meghatalmazás érvényességéhez nem szükséges a meghatalmazott jóváhagyása, illetve írásbeli meghatalmazás esetén aláírása. A meghatalmazás önmagában tehát csak lehetőséget teremt az eljárásra, a meghatalmazott nem köteles azonban eljárni. A meghatalmazó és a meghatalmazott ezzel szemben meg is állapodhatnak a képviseletről, ekkor azonban már megbízási szerződés jön létre közöttük.

Minimális tartalmi kelléke a meghatalmazásnak a meghatalmazott személye, illetve azon jognyilatkozatok, ellátandó ügyek köre, amelyeknél a meghatalmazott eljárhat. Általános meghatalmazásnak hívjuk az ügyek egyedileg meg nem határozott körére vonatkozó meghatalmazást, amelyet teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni, és legfeljebb 5 évre szólhat.

Új Ptk.
2014. március 15-től hatályos az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A változás számos területet és ügyet érint az ügyvezetők felelősségétől a szerződéseken át a társasági szerződésig. Összeszedtük a legfontosabb, cégeket érintő újdonságokat!
Jogi személyek képviselete

A jogi személyek törvényes képviselője az adott jogi személy vezető tisztségviselője. A vezető tisztségviselő a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára jogosult, a társaság legfőbb szerve által választott személyt jelent, amely döntések nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe. A vezető tisztségviselő megválasztásával automatikusan keletkezik a képviselői jogállás is. A vezető tisztségviselők képviseleti joga általános: a társaság valamennyi ügyére, jognyilatkozatára kiterjed, mindenfajta korlátozás nélkül. A Ptk. rögzíti, hogy a vezető tisztségviselő képviseleti jogát – főszabályként – önállóan látja el. Ahogy a jogi személyekre vonatkozó rendelkezések általánosságban, az önálló képviseleti jog szabálya is diszpozitív, tehát a jogi személy meghatározhatja, hogy például bizonyos jogviszonyokban vagy értékhatár felett egyik vagy másik vezető tisztségviselő, esetleg több vezető tisztségviselő együttesen járhat el, illetőleg a vezető tisztségviselők képviseleti jogát feltételhez vagy – például tulajdonosi – jóváhagyáshoz kötheti. (Az, hogy az új Ptk. diszpozitívvá vált, szakértők szerint az egyik legnagyobb horderejű változás a magyar jogi kereteket egyébként is nagymértékben átalakító törvényben.)

A trükközőknek kedvez a jelenlegi cégtörvény
Túlságosan liberálisnak tartja a kft.-k törzstőke-emelésére vonatkozó szabályokat egy lapunknak nyilatkozó cégvezető, Ardai Attila. Szerinte ugyanis az új Ptk.- nemrégiben életbe lépett szabályozása a feketegazdaságot erősíti.
Ez a korlátozás azonban a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselők esetében harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha a korlátozásról a harmadik személy tudott vagy – az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva – tudnia kellett. A jogi személyek szervezeti képviseletének az új Ptk. alapján három típusát lehet megkülönböztetni. A szervezeti képviselet általános formája, ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg.

A szervezeti képviselet második típusa az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység vezetőjének képviseleti joga, amely szintén önálló, ugyanakkor csak az adott szervezeti egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben illeti meg a szervezeti egység vezetőjét. Szintén szervezeti képviseleti típus, ha az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal képviseleti joggal ruházza fel. A munkavállalók képviseleti joga azonban több szempontból is korlátozott. Egyrészről formailag írásbeli nyilatkozathoz kötött, másrészről minden esetben csak az írásbeli nyilatkozatban meghatározott ügyekre terjed ki (sosem általános), harmadrészt kizárólag más személyekkel együttesen gyakorolható (sosem önálló).

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo