Tudományos felmérés igazolja a távmunka hatékonyságát, a munkamódszer elterjedtsége azonban egyelőre elég alacsony. Magyarországon 2014-ben az alkalmazottak mindössze 3,4 százaléka dolgozott távmunkában, és ez az arány az EU-országokra vetítve is csupán 5,8 százalék - habár sok vállalat kezd rádöbbenni, hogy mennyire hatékony és mennyivel olcsóbb. Az alacsony számok mögött összetett okok húzódnak. Sok helyen például az is közrejátszik, hogy a munkaadó nincs tisztában azzal, hogyan gondoskodhatna a biztonságos és hatékony távmunka feltételeiről. Ezzel kapcsolatban ad néhány tanácsot a NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet, az informatikai biztonság egyik hazai szakértője.
Győződjünk meg arról, hogy adottak a feltételek!
A távmunkához első körben számítógépre és biztonságos internetkapcsolatra van szüksége az alkalmazottnak, ám nem mindegy, milyen eszközöket használ. Ideális esetben a munkáltató biztosít számára egy laptopot vagy tabletet, ami ugyan plusz kiadást jelent a vállalatnak, de egyúttal garantálja, hogy csak a munkaadó által jóváhagyott és előírt szoftverek futnak rajta a megfelelő beállítások mellett. Ez azért lehet fontos, mert a gép és az azon keresztül elérhető vállalati erőforrások védelmére érdemes mindig a legmodernebb biztonsági szoftvereket, vírusirtót és tűzfalat használni.
Ha az alkalmazott csak hetente vagy havonta egy-két napot dolgozik távmunkában, gyakran előfordul, hogy külső adathordozón viszi magával az aktuális feladatokhoz szükséges fájlokat, vagy e-mailben küldi át azokat magának, esetleg feltölti valamilyen ingyenes fájltároló szolgáltatásba. Ugyanakkor ez nehézkes, és biztonsági kérdéseket is felvet, ráadásul a tartósan távmunkában dolgozó kollégák mindenképpen valamilyen hosszú távú megoldást igényelnek ahhoz, hogy kényelmesen és biztonságosan hozzáférjenek a vállalati fájlokhoz. is.
Biztosítsuk az alkalmazások egyszerű elérését!
A hatékony munkához az is szükséges, hogy a távoli helyen dolgozó alkalmazott ugyanazokat az alkalmazásokat tudja használni, mint az irodában ülő kollégái. Ennek az igénynek korábban csak úgy lehetett eleget tenni, ha a céges rendszergazda minden egyes távmunkát végző személy gépére egyesével feltelepítette a programokat. Mára már jóval egyszerűbb módszerek is rendelkezésre állnak, így többek között az alkalmazásvirtualizáció. A megfelelő eszköz segítségével az informatikai szakemberek könnyen kezelhető virtuális alkalmazásokká alakíthatják a programokat, amelyek ezután manuális telepítés nélkül futtathatók akár a számítógép merevlemezéről, akár pendrive-ról vagy éppen böngészőből. Távmunkát végzők esetében ez utóbbi a leghasznosabb, hiszen ezzel a lehetőséggel bármilyen eszközről használhatják az adott alkalmazást külön installálás nélkül.
Mivel a távmunkát végzők a vállalati infrastruktúrán kívülről érik el a céges erőforrásokat, az ő esetükben különösen fontos a védelem szempontjából, hogy az informatikai szakemberek ugyanúgy ellenőrizhessék és szükség esetén visszakövethessék hozzáféréseiket, ahogyan az irodai felhasználók esetében. A modern eszközök képesek egy kézben összpontosítani a webes felületen elérhető és a hagyományos alkalmazásokhoz való hozzáférést, illetve teljes körűen naplózzák is az egyes eléréseket. Ezáltal erős hitelesítés valósítható meg bármilyen webes alkalmazás esetében, miközben a felhasználó számára egyszerű marad a belépés az egypontos bejelentkezésnek köszönhetően.
Rögzítsük a végzett munkafolyamatokat!
Amennyiben egy kiemelt, rendszergazdai jogosultságokkal rendelkező kolléga dolgozik távmunkában, nagyobb a kockázat, hiszen ilyen hatáskör birtokában kritikus adatokhoz is hozzáférhetnek, illetve komolyabb károkat okozhatnak a rosszindulatú alkalmazottak vagy a hozzáférési adatokat ellopó kiberbűnözők. Éppen ezért ilyen esetben célszerű egy olyan, a kiemelt jogosultságokat felügyelő alkalmazást is igénybe venni az egyes tevékenységek monitorozására, amely segítségével távolról is ellenőrizhetők és valós időben is monitorozhatók az egyes műveletek.