A magyar munkavállalók többsége úgy érzi, megérdemelné az év végi bónuszt, de csak harmaduk gondolja úgy, hogy valóban meg is kapja azt – derül ki a Randstad kutatásából. Kisebb céges ajándékra is kevesebben számítanak, mint két éve.
Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
Nemzetközi összehasonlításban kevés magyar számít pénzjutalomra az idei év végén – derül ki a Randstad Workmonitor 2012. év végi felméréséből. Míg Csehországban 44 százalék, Lengyelországban 46 százalék, Szlovákiában pedig 57 százalék gondolja úgy, hogy kap valamilyen prémiumot, hazánkban csak a megkérdezettek 30 százaléka számít a bónuszra. A felmérés szerint a probléma nem a munkavállalók teljesítményével van: a válaszadók 85 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az év elején kitűzött célok alapján megérdemelné az egyszeri pénzjutalmat.
Nem csak a nagyobb összeget jelentő bónuszra, hanem kisebb céges ajándékcsomagra sem számít a magyar munkavállalók 70 százaléka.
Hogyan adjunk olcsón bónuszt?
Összegyűjtöttünk néhány a bérnél kedvezőbben adózó megoldást. Így év végén nettó nagyobb összeget tudunk adni ugyanakkora összegből. A munkateljesítményhez kötött prémium, bónusz, valamint a jogszabályban előírt bér, bérpótlék és egyéb bér jellegű kifizetés nem váltható ki béren kívüli juttatásokkal, az év végi „pulykapénz” viszont igen. Bizonyos cafeteriaelemeket például adhat év végén az a munkáltató is, amely amúgy év közben nem élt ezzel a lehetőséggel.
„Valószínűleg a gazdasági helyzet miatt szűkmarkúak idén a cégek, hiszen a két évvel ezelőtti kutatásunkban még a magyarok 54 százaléka gondolta úgy, hogy kap egy kisebb ajándékcsomagot a munkahelyén” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
Kiegyensúlyozott életre vágyunk
A kutatásban részt vevő magyarok 17 százaléka szokott újévi fogadalmat tenni, míg nemzetközi átlagban a munkavállalók fele tesz magának valamilyen ígéretet. „Ez az arány egyes ázsiai és latin-amerikai államokban a 80 százalékot is eléri, de nyilván kultúrafüggő jelenségről beszélünk. Az azonban látszik az adatokból, hogy az újévi fogadalmak terén a munkának is fontos szerep jut” – tette hozzá Baja Sándor. A magyarok közül ugyan csak 12 százalék tesz olyan fogadalmat, ami a karrierjével kapcsolatos, de 93 százalék nyilatkozott úgy, hogy 2013-ban nagyobb egyensúlyt szeretne teremteni a munkája és a magánélete között.
Kicsit többet keresünk, de kevesebbet ér
A bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az infláció azonban az első tíz hónapban meghaladta az öt százalékot, így a reálkeresetek csökkentek 2012-ben.
