Kép: SXC

Az uniós források jövőre várható alacsonyabb szintje, a beruházási kedv csökkenése, az alacsony kamatkörnyezet, a növekedési kilátások és a befektetői bizalom állandó ingadozása folyamatos kihívások elé állította a gazdasági döntéshozókat, a bankokat, a vállalati szektort és a háztartásokat egyaránt. Makrogazdasági szempontból bár vannak kedvező folyamatok, de a kilátások sok kérdőjelet tartalmaznak. A K&H prognózisa szerint az infláció már jövőre elérheti a jegybank által célként meghatározott 3 százalékos szintet, a GDP az idén 2,5-3 százalékkal, jövőre pedig 2-2,5 százalékkal növekedhet. Ugyanakkor a hitelezés fokozatos bővülésére van szükség ahhoz, hogy az ország felvehesse a versenyt a szomszédokkal. A K&H szerint a hitelpiac felfutása a gazdaság egyik motorja lehet a jövőben.

Hendrik Scheerlinck, a K&H Csoport vezérigazgatója elmondta, hogy jelenleg a gazdaság lényegében a hitelezés felfutása nélkül bővül, elsősorban az uniós források és az autógyártás érdeme a növekedés. Azonban a hitelezés fokozott élénkülésére lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyezni tudjon a régiós társaival. A gazdaság enyhén növekszik, de az utóbbi évek gazdasági nehézségeinek egyik máig tartó negatív hatása a lakossági és a vállalati hitelezés volumenének drámai visszaesése. A gazdaság lényegében a hitelezés felfutása nélkül bővül, elsősorban az uniós források és az autógyártás érdeme a növekedés. „A hitelezés fokozott élénkülésére lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyezni tudjon a szlovák és lengyel gazdasággal” – fogalmazott Scheerlinck. A közép-kelet-európai régió kezdi visszaszerezni a befektetők bizalmát, egyre attraktívabb célponttá válik, de ennek fenntartásához kiszámítható és megbízható gazdasági szabályozásra van szükség.

A kereslet hiányzik, nem a kínálat

Elsősorban a kereslet hiánya miatt nem pörög fel a hitelezés, a kereskedelmi bankok ugyanis készek hitelezni a megfelelő kockázat mellett. „A források adottak a hitelezéshez. Ezt segítheti, hogy a kormány gazdaságpolitikai döntéshozói is a hitelezés felfutását a gazdasági növekedés egyik pillérének tarják” – mondta a K&H Csoport vezérigazgatója. „A magyarországi kis- és középvállalkozások hitelfelvételi kedve jelenleg alacsony, de véleményem szerint ez várhatóan javulni fog. Bizakodásra ad okot, hogy a lakosság körében már erősödni látszik a bizalom, ami a hitelezés élénkülésének irányába hathat” – tette hozzá a vezérigazgató.

„Több mint két év távlatából visszatekintve az államilag támogatott hitelprogramok egyértelműen szignifikáns hatással voltak a vállalati hitelezésre. Részben ezeknek is köszönhető, hogy a bankszektor hitel-betét mutatója konszolidálódott, illetve hogy a kkv hitelezés növekedése mérsékelte a teljes vállalati hitelállomány zsugorodását. Az elmúlt két év alatt azonban ezen programoknak a beruházásokat segítő kamatelőnye erősen lecsökkent. A piaci felmérések megerősítették, hogy ma már nem a finanszírozás rendelkezésre állása vagy annak költsége, hanem sokkal inkább a piaci kereslet az elsődleges szempont a beruházási döntések meghozatalakor” - mondta el Hodina Péter, a K&H Vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője.

Az említett piaci felmérések azonban másra is rámutatnak. Nevesül arra, hogy a beruházási döntéseket a piaci keresleten túlmenően, nagyban befolyásolják még a visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő állami és EU-s támogatások rendelkezésre állása és azok időzítése. Ugyanakkor érdemes figyelmet fordítani arra a jelenségre is, hogy a termelő szektorban egyre gyakrabban küzdenek a beruházók a hatékony működtetéshez elengedhetetlen szakemberhiánnyal. A három élenjáró hiányszakmából ugyanis kettő (szakmunkás és mérnök) éppen a termelőcégek esetében nélkülözhetetlen. Mindezek pedig továbbra is nehezítik az új beruházások erőteljes élénkülését. A továbbra is fennmaradó, néha már egymással is konkuráló MNB-s, MFB-s és Eximbankos konstrukciók ezen problémákra továbbra sem tudnak majd választ adni.” - mondta el a szakember. (Ugyanakkor októberben megugrott a vállalati hitelezés.) Igaz ugyanakkor, hogy a kisebb cégek sokszor nem mernek hitelt felvenni, ugyanis nem látják az esetleges bővítés piaci megalapozottságát - vélekedik piaci információkra hivatkozva az enpenzem.hu. Felmérésük szerint nem egy olyan történetről tudunk viszont, amikor a cég a pénzintézet biztatására mégis rászánja magát arra, hogy hitelt kérjen, hogy hosszú procedúra után azt mégse kapja meg.

Jön az NTP

A jegybanknál úgy tartják, hogy a 2013-ban indult NHP program eddig sikeres volt, viszont azt a célt nem érte el, hogy beindítsa a banki hitelezést. Jövőre azonban elindítja az NHP kivezető szakaszának tekinthető Növekedéstámogató Programot (NTP). (Erről itt olvashat részleteket!) Hodina Péter elmondta, hogy jelenleg fokozott érdeklődést tapasztal a Bank a vállalkozások részéről, ami a december végi határidőnek valamint a jövő évben induló NTP program várható szűkebb feltételeinek köszönhető. Ezeket az igényeket egyébként nagy valószínűséggel még ki tudja szolgálni a szektor. Amit jelenleg tudni lehet az NTP-ről, hogy legfontosabb feltételeiben nagyon hasonlít az NHP feltételekre. Ha ez így marad, akkor a szakember szerint az érdeklődés eziránt is minden bizonnyal magas lesz. Az új programmal szembeni várakozásokkal kapcsolatban Hodina Péter hozzátette: 2016-ban 250-400 milliárd forint közötti hitelkihelyezés várnak az NTP-n keresztül a piacon.