Az építőipar általában vagy pozitív, vagy negatív irányba mindig kilóg a többi szektor mutatói közül, nincs ez másképp a 2017 második negyedéves számaival sem. Jelenleg gyakorlatilag az építőipar az egyetlen ágazat, ahol ilyen magas cégalapítási arányokkal találkozunk.
„A magas cégalapítási arány természetesen pozitív hír, amennyiben a vállalkozók szektorba vetett bizalmát értékeljük. A termelési adatok is szépen mutatnak, azonban az ágazat diadalmenetéről még korai lenne beszélni” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
A negyedéves cégalapítási szám nemcsak az előző évek cégalapítási számait tekintve magas, hanem az építőipar az egyetlen nagyobb ágazat, ahol a magas cégtörlési arányokat ellensúlyozni tudják a cégalapítási számok.
2017 második negyedévében 1220 építőipari vállalakozást törölt a cégbíróság. A törlési arány azonban minden ágazatban magas, és a megszűnések jelentős része „alvó” cég törlését jelenti, tehát úgy tűnik, az építőiparban az aktív cégek száma szépen növekszik.
De a helyzet sajnos nem ennyire fekete-fehér. Durván 50 ezer vállalkozás működik a területen, ebből 2619 ellen indult legalább egy végrehajtás a második negyedévben, ami az elmúlt 5 év legrosszabb eredménye. Emellett az induló felszámolási eljárások is növekedőben vannak, a vizsgált negyedévben 224 építőipari cég ellen indult felszámolási eljárás.
A megugró termelés, a növekvő végrehajtás és felszámolási arány a lánctartozások újkori elszaporodását vetítheti előre. A szabályozási környezet azonban sokat szigorodott az elmúlt években. Vélhetően a 2000-es évek lánctartozási volumeneitől már nem kell tartani, de a szabályok életképességét az elkövetkező időszak fogja igazán próbára tenni.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2017 második negyedéves értéke átlagosan 18 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Veszprém, Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.
Címlapkép: Pixabay