Az, hogy a jármű mozdulatlanul áll, illetve az, hogy a motorja jár-e a baleset bekövetkezésének pillanatában, önmagában nem zárja ki, hogy a jármű e pillanatban való használata annak szállítási eszközként betöltött funkciójának a körébe tartozzon

Maria Alves 2006 márciusában életét vesztette egy olyan balesetben, amely abban a mezőgazdasági üzemben következett be, ahol dolgozott. M. Alves-re rázuhant egy olyan traktor, amely az üzem földútján mozdulatlanul állt, és amelynek a motorja járt egy növényvédő szer permetezésére szolgáló szivattyú működtetése érdekében. E traktort elsodorta egy földcsuszamlás, amelyet többek között a traktor súlya, a motorjának és a permetezőgép szivattyújának a rezgése, illetve az erős esőzések okoztak. M. Alves özvegye keresetet indított aziránt, hogy a balesetből származó nem vagyoni kár megtérítésére vagy az üzem tulajdonosait és a traktor tulajdonosait kötelezzék egyetemlegesen, vagy azt a biztosítótársaságot, amellyel e jármű tulajdonosa szerződést kötött az említett jármű kötelező felelősségbiztosítására vonatkozóan, azaz, a CA Segurost abban az esetben, ha az ilyen káreseményt e társaságnak kell fedeznie.

A gépjármű-felelősségbiztosításról szóló első irányelv előírja, hogy a tagállamok területén üzemben tartott gépjárműveknek gépjármű-felelősségbiztosítással kell rendelkezniük.

A Tribunal da Relação de Guimarãeshez (guimarãesi fellebbviteli bíróság, Portugália) rámutatott, hogy a Bíróság egy olyan ügyben, amely egy mezőgazdasági traktor által végrehajtott tolatási manővert érintett, megállapította, hogy a „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmába tartozik a gépjárművek minden olyan használata, amely összeegyeztethető e gépjárművek szokásos funkciójával. A portugál bíróság véleménye szerint ezen ügy körülményei alapján megállapítható, hogy egy jármű szokásos funkciójának a mozgás minősül.

A Bíróság azonban még nem határozott arról a kérdésről, hogy a „gépjárművek forgalomban való részvétele” fogalmába beletartozik-e a helyváltoztatás nélküli, hajtóerőt biztosító gépként való gépjárműhasználat. Ezért az a kérdés merült fel, hogy a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó uniós szabályozásnak a károsultak védelmére irányuló céljára, az uniós jog egységes alkalmazása biztosításának a szükségességére tekintettel indokolt-e a „gépjárművek forgalomban való részvétele” fogalmának alkalmazási köréből kizárni azokat a helyzeteket, amelyekben a gépjármű mozdulatlanul áll, és egy más munkához hajtóerőt biztosító gépként szokásos funkciója keretében kerül felhasználásra, jóllehet e használat súlyos, akár halálos baleseteket okozhat.

Ítéletében a Bíróság megállapította, hogy a „gépjárművek forgalomban való részvételének” az irányelv értelmében vett fogalma nem foglalja magában az olyan helyzetet, amelyben egy mezőgazdasági traktor balesetben volt érintett, és e baleset bekövetkezésének pillanatában az elsődleges funkciója nem a szállítási eszközként való alkalmazás volt, hanem az, hogy munkagépként biztosítsa egy növényvédőszer-permetező szivattyújának a működtetéséhez szükséges hajtóerőt.

A Bíróság arra is rámutatott arra, hogy a portugál bíróság kérdése azon az előfeltevésen alapszik, hogy a traktor tulajdonosa által kötött biztosítási szerződés kizárólag az annak közlekedéséhez kapcsolódó polgári jogi felelősséget fedezi. E körülmények között a Bíróság megvizsgálta, hogy a M. Alves halálához vezető helyzet minősülhet-e a traktor forgalomban való részvételéhez kapcsolódó balesetnek az irányelv értelmében.

A Bíróság megállapította, hogy „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmának meghatározása nem bízható az egyes tagállamok mérlegelésére, hanem az az uniós jog önálló fogalma, amelyet egységesen kell értelmezni.

Az Európai Bíróság szerkesztőségünknek megküldött közleményében hangsúlyozta, hogy az irányelv értelmében a „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmának hatálya nem függ azon út jellemzőitől, amelyen a gépjárművet használják, és e fogalomba beletartozik a gépjármű szállítási eszközként való mindenfajta használata. E tekintetben az, hogy a traktor a baleset bekövetkezésének a pillanatában mozdulatlanul állt, önmagában nem zárja ki, hogy e gépjárműnek az ezen időpontban fennálló használata a szállítási eszközként betöltött funkciójának a körébe, és így a „gépjármű forgalomban való részvételének” az irányelv értelmében vett fogalmába tartozzon.

Az a kérdés, hogy e gépjármű motorja a baleset bekövetkezésének a pillanatában járt-e, nem meghatározó e tekintetben. A bíróság szerint az olyan gépjárművek tekintetében, amelyeknek a rendeltetése a bizonyos körülmények között munkagépként való használatra is kiterjed, meg kell határozni, hogy azon baleset bekövetkezésekor, amelyben az ilyen gépjármű érintett, e gépjárművet elsődlegesen szállítási eszközként használták-e, mely esetben e használat a „gépjármű forgalomban való részvételének” az irányelv értelmében vett fogalmába tartozhat, vagy munkagépként, mely esetben a szóban forgó használat nem tartozhat az említett fogalomba.

A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügy körülményei között úgy tűnik, hogy a traktor használata elsődlegesen annak azon funkciójához kapcsolódik, melyet munkagépként töltött be, nevezetesen a hozzá csatlakoztatott növényvédőszer-permetező szivattyújának működtetéséhez szükséges hajtóerő generátoraként abból a célból, hogy e növényvédő szerrel megpermetezzék egy mezőgazdasági üzem szőlőtőkéit. Következésképpen e használat nem tartozik a „gépjármű forgalomban való részvételének” az irányelv értelmében vett fogalmába.