Hogy egy cégvezető fokozott stresszhelyzetben éli mindennapjait, azt senki nem vitatja. A kérdés nem az, hogy van-e, és mennyi a stresszhelyzet egy cég vezetése közben, hanem az, hogy a keletkező feszültséggel, érzelmi konfliktusokkal hogyan küzd meg valaki. Vagyis hogyan képes képes testileg-szellemileg és pszichésen karbantartani magát.
A stresszről sokat beszélünk, általában negatív értelemben. De mint Selye János mondta (a huszadik század egyik legnagyobb hatású magyar származású orvos-kutató professzora, a stresszelmélet világszerte ismert és elismert klasszikusa): „a stressz az élet sója”, vagy mozgatórugója. Másképp mondva, megfűszerezi életünket. És amennyiben irányításunk alá tudjuk vonni, feltétlen a hasznunkra válik.
Hasznos stressz?
A stressz inspirál, kreatív ötletekkel lát el, fejlődésre késztet, kihozza belőlünk a legtöbbet, amit tudásunk-tapasztalatunk és gyakorlati ismereteink hármasa által képesek vagyunk megtenni az adott pillanatban vagy üzleti helyzetben. Amennyiben képesek vagyunk időben észlelni, majd hatékonyan kezelni a bennünk kialakuló stresszt, akkor azt alkotókészségünk javára fordíthatjuk.
Mi történik, amikor stressz ér?
Amikor a szervezetet speciális inger éri, akkor arra egy meghatározott módon reagál. Ha például megégetem az ujjamat, akkor rögtön elkapom, de csak azt a kezemet, amelyiket a forróság éri. Ez egy úgynevezett specifikus reakció, ami nem érinti a szervezet egészét. Ha viszont a zebrán átkelve megpillantok egy felém száguldó és nem fékező autót, akkor menekülni próbálok, amihez az egész szervezetem aktiválódására van szükség. Beindul egy vészreakció, melyet a vegetatív idegrendszer szimpatikus része szervez meg. Ekkor felgyorsul a szívműködés és a légzés, emelkedik a vérnyomás, élénkül az agy tevékenysége, több vérhez és több energiához jutnak az izmok (mert kitágulnak az erek és emelkedik a vércukorszint). Egyes - a válaszreakcióban nem szükséges - testtájakon viszont összehúzódnak az erek, kitágul a pupilla, elernyed a húgyhólyag, csökken a gyomor és bélműködés, gátlás alá kerül az erekció (sajnos már sok 40 év körüli felelős cégvezetőt érint ez utóbbi következmény).
Selye professzor kutatásai során azt figyelte meg, hogy akármi is "támadja meg" a szervezetet, az általános, egységes választ vált ki, tehát a szervezetben ugyanazt a mechanizmust indítja be. Ez a reakció vagy le tudja küzdeni a veszélyeztető hatást, vagy nem, de semmiképpen sem tartható fenn sokáig. Ha az inger továbbra is fennáll, akkor a szervezet igyekszik alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és kibillen az egyensúlyi állapotából. Ha a külső hatás nagyon tartós, akkor a védekezési mechanizmus kimerül és legvégső soron akár bele is halhatunk. A vállalkozókra, cégeket irányító vezetőkre különösen jellemző az un. krónikus, más néven elhúzódó stressz állapota.
Amikor stressz ér minket, a mellékvese azonnal megemeli a kortizol hormonom szintjét a vérben. Ez az anti-stressz hormon védi ki a stresszt. A krónikus, elhúzódó stressz állapot a sok kortizol termelődés hatására már-már sokkol, mivel fokozottan veszi igénybe a mellékvesénket. Amikor a mellékvese hosszan tartó stressz következtében már nem képes elegendő kortizol hormont termelni, kezd kifáradni, és a kortizol szintünk túl alacsony lesz.
Az első és legfontosabb tünet, hogy reggel nem akaródzik felkelni (és nincs reggel étvágy). A második tünet, hogy este – bármennyire fáradt is az ember – nem tud elaludni. Előfordul, hogy már a harmincas éveiben altatót kell bevennie időnként, mert máshogy nem megy az alvás. Ezekből aztán következik, hogy kialakul egy krónikus fáradtság. Kávé és tea kell, hogy a napot túléljük, valamint erős lehet az édesség utáni vágy is.
A fáradtság tovább erősödik attól, hogy a glikogén (egyfajta szénhidrát) tárolási képesség romlik. Ezért felhagyunk a hosszabb fizikai megterheléssel (kirándulás, hosszabb séta, sportolás), mert idő előtt nagyon kimerülnek az izmaink.
A vérnyomás gyakran alacsony, gyakori a szívdobogásérzés. A végtagok sokszor hidegek, akár nyáron is. Az álmatlanság és a feszültség mindennapos lesz, és lassan a mellékvesevelő működése is felborul: adrenalin löketek árasztják el a szervezetet időnként, tovább romlanak a szorongásos-kimerüléses tünetek.
Ne feledje, mert életbevágó lehet
A stressz kezelés (legyen az fizikai vagy érzelmi) életben maradásunk alapvető feltétele. Testünk rendelkezik egy sor stressz-modulációs rendszerrel és ezeknek az irányító központja a mellékvese. Amikor a mellékvese nem funkcionál optimálisan, testünk stresszkezelő képessége lecsökken. Megbetegszünk, életminőségünk leromlik, nem leszünk képesek igazi tetteket véghezvinni, vagy ha igen akkor az óriási megerőltetést jelent (amit persze nem vallanánk be semmi kincsért sem), rosszkedvűek, lehangoltak leszünk, és még sorolhatnám.
Mi a megoldás?
Megoldást tehát az jelent már rövidtávon is, ha cégvezetőként megtanuljuk kezelni olyan módon és mértékben a stresszt, hogy az se a mi, se a környezetünkben lévők életét ne betegítse, keserítse meg (idegeskedésünk, ingerült reakcióink, türelmetlenségünk, figyelmetlenségünk, stb. következményeként).
Miért ne lehetne, hogy a stressz vagy feszültségkezelés egyértelműsége a cégvezetők körében olyan evidencia legyen, mint például az, hogy „kockázat nélkül nincs nyereség”? Mondjuk ki: stressz vagy feszültségkezelés nélkül nincs sikeres vállalkozó és vállalkozás.
A következő cikkemben arról fogok írni, hogy a stresszkezelés szokásához és annak kialakításához mire van szükség? A stresszkezelés kialakítása egyfajta változtatást igényel, ezért legközelebb számba veszem a sikeres és tartós változtatáshoz szükséges legfontosabb elemeket.
Horváth Emil Stresszor mentor www.stresszormentor.hu
