A korábbi felmérések eredményei szerint a vállalati hitelpiac a 2012. tavaszi mélypont után pozitív irányba fordult, és a hangulat fokozatosan javult. Az idei felmérés szerint a hangulat egy viszonylag kedvező, óvatos optimizmusnak teret engedő szinten stabilizálódott: a vállalathitelezési hangulatindex értéke a tavalyi 2,5 pontnál kissé magasabbat, 2,73 pontot ért el.
Pozitív változás a projekt- és ingatlanhiteleknél
A finanszírozási hajlandóság terén kitart a 2012 óta megfigyelhető pozitív trend: a bankok egyre nagyobb arányban vallják magukat teljes mértékben nyitottnak új hitelek kihelyezésére a vállalati szegmensben. A leglátványosabb elmozdulás a projekt- és ingatlanhitelezés, illetve a tranzakciós célú hitelezés vonatkozásában tapasztalható: bár ezen hiteltípusok még mindig kevésbé kedveltek a bankok körében, mint a működési és beruházási hitelek, de mindkettő esetén a 2011-ben tapasztalt szintre kapaszkodott vissza a hitelezési hajlandóság.
Növekvő kereslet, kedvező kilátások
A válaszadók nagy többsége a keresleti oldal élénkülését tapasztalta, és a vállalati hitelportfólió volumenére vonatkozóan is optimista várakozásokat fogalmaztak meg, még ha az előző évi eredményeket kissé alul is múlják a jelenlegi várakozások. Továbbra is kisebbségbe vannak azok, akik csökkenő vagy stagnáló hitelportfólióra számítanak a következő fél évben.
Bár már a korábbi felmérések eredményei is azt mutatták, hogy a portfólió minőség fokozatos javulását várják a hitelezési vezetők, azonban idén fordult elő először, hogy nem volt olyan válaszadó, aki minőségromlást prognosztizált volna. A banki vezetők többsége (64%) szerint némileg csökkenhet a nem teljesítő hitelek aránya 2015-ben, 36 százalék pedig nem vár változást ettől az évtől. Jelentősebb minőségjavulásra azonban még senki sem számít a bankok közül.
Mitől nőhet a hitelezési aktivitás?
A bankok válaszai alapján a legnagyobb ösztönzést a vállalati hitelpiacra a 2014–2020-as EU-s költségvetési ciklus támogatási forrásainak gyorsított (2017-ig történő) lehívása jelentené, de fontosnak tartják a befektetői bizalom erősítését, a banki különadó kivezetését és a hazai konjunkturális helyzet alakulását is. A megkérdezettek 90 százaléka 1–3 százalékos GDP-növekedésre, 9 százalékuk pedig stagnálásra számít idén.
„A bankok válaszai alapján a hitelkérelmek elutasításának legjellemzőbb oka a vizsgált időszakban az adott vállalat gyenge múltbeli pénzügyi teljesítménye, illetve a kérelmező problémás hitelezési előtörténete volt. Némileg meglepő ugyanakkor, hogy azok a tényezők, amelyek elméletileg nagyobb hatással lehetnek a vállalat hiteltörlesztési képességére – a vállalat üzleti kilátásai, a vállalat stratégiája, iparág specifikus problémák – jóval kevésbé jellemzőek, mint negatív hiteldöntésekhez vezető okok” – jegyezte meg Palotai Zsolt, a KPMG felmérésért felelős igazgatója.