Hatalmas változás
A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv jelentősen átalakítja a magyar jogi kereteket. A hatalmas, 1596 paragrafusból és 3968 bekezdésből álló jogszabály jelentősen kihat majd mindennapjainkra, és komolyan érinti az üzleti élet résztvevőit is. A változás jelentős lesz, az új Ptk. sok ponton fog változtatni a jelenlegi rendelkezéseken, hiszen a statisztikák szerint 3968 bekezdésének 42%-a minősíthető vadonatúj szabálynak. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a rendelkezések jóval több, mint felének már van valamilyen jogszabályi előzménye. A bekezdések 7%-a egyezik meg szóról szóra a régi szabályokkal, 18%-uk pedig tartalmilag azonos. A rendelkezések további egyharmadának ugyan szintén van valamilyen előképe, csak ezeken az új Ptk. érdemben változtat.
Hogy az új törvénynek mekkora hatása van a társadalom egészére azt jól jelzi, hogy az összesen 541 hatályos magyar törvényből 228-hoz kellett hozzányúlni az új Ptk. bevezetése miatt.
Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Magyar Jogász Egylet elnöke szerint tehát, bár számszerűen hatalmas a változás, de ezek nagy részben az eddigi bírói gyakorlatot emelik be a törvény szövegébe, különösen a kötelmi kérdések esetében. Vagyis bár erős új intézményekkel és fontos, nagy horderejű változásokkal kell számolnunk, az „evolúció és revolúció aránya egészséges” – fogalmazott a professzor. A törvény hatása azonban vitathatatlanul hatalmas. Hiába nem sarkalatos jogszabály a Ptk., a társadalom mindennapi élete szempontjából meghatározó a változása – mondta az Opten konferenciáján Sárközy professzor.
Nem is szokták túl sokszor változtatni, most Magyarországon egy 1959. évi törvényt vált le a március 15-én hatályba lépő új jogszabály, de ez még messze van a rekordtól. A professzor emlékeztetett, hogy Franciaországban 1805, Németországban 1900, Ausztriában pedig 1811. óta van hatályban a polgári törvénykönyv, természetesen változtatásokkal. Az új törvényre mindemellett szükség volt a professzor és Ződi Zsolt az Opten jogi szakmai igazgatója szerint is, hiszen a korábbi a számtalan módosításnak köszönhetően már szinte átláthatatlan jogi szövedéket eredményezett, így az új törvény átláthatóbb feltételeket teremthet.
- Kógens (vagyis kötelező érvényű) helyett diszpozitív, vagyis megengedő szabályozás
- A szerződésen kívül és belül okozott kár szabályait kettéválasztja az új szabály, ezzel egy régi magyar jogi hagyománnyal szakított
- Bevezeti a bizalmi vagyonkezelés intézményét
Ami viszont nagyon fontos, hogy az új törvény stabilitása megkérdőjelezhetetlen legyen – vélik a szakemberek. Sárközy professzor szerint „a rossz törvény is jobb, mint az állandóan változó”, ezért az új Ptk.-hoz nem lenne szabad hozzányúlni. Különösen rossz metódusnak nevezte, hogy a törvényt már hatályba lépése előtt módosították, majd ráadásul a módosítások egy részét hatályon kívül is helyezték – szintén még a hatályba lépés előtt. Ződi Zsolt viszont aggodalmát fejezte ki, hogy a jelenlegi jogalkotási szokás, vagyis a törvények gyakori változtatása nem fog hirtelen megváltozni.
Az is biztos, hogy lesznek még megoldatlan kérdések az új jogszabályban, de egy ekkora változás esetén ez sajnos elkerülhetetlen. Ahogy a professzor fogalmazott, egy olyan jogszabály, amelyben csak 5 százalék hiba van, már jónak számít.
Sárközy túlzónak nevezte a kft.-k törzstőke emelésével kapcsolatos felzúdulást, mivel – hangsúlyozta a professzor - a törzstőke 1993 óta is 3 millió forint volt, ezt a környező országok szabályozásaira reagálva, versenyképességi okokból szállították le 1997-ben félmillió forintra. Most tehát tulajdonképpen a „normál” helyzet áll vissza. Most elmondása szerint a kft.-k mintegy 20 százalékát érinti ez a változás. Véleménye szerint ez különösebb gondot nem okoz majd a cégeknek, különösen, hogy ez nem számít holt tőkének, hanem azonnal beforgatható a cég működéséhez.
Ugyanakkor véleménye szerint is sok gondot fog okozni a kógens helyett diszpozitív szabályozásra való átállás és a vétkességi elv helyett az előreláthatósági elv bevezetése (ezzel függ össze az ügyvezető felelősségének változása is). Reményét fejezte ki azonban, hogy előbb-utóbb megtöltődik majd társadalmi tartalommal ez a jogszabály-elem.
Az átmenet
Az átmenet szabályozásáról a 2013. évi 177. törvény rendelkezik pontosan – mondta el az Opten konferenciáján Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár. Főszabály szerint a régi Ptk. hatályának ideje alatt keletkezett jogviszonyokat a régi, az új törvény hatályba lépése után keletkezett jogviszonyokat az új Ptk. szerint kell kezelni. Az átnyúló ügyek esetében a kötelmi jogviszonyok esetében a régi, míg a dologiak esetében az új jogszabály az irányadó. A felek közös akarattal rendelkezhetnek úgy, hogy az új törvényt tekintik magukra érvényesnek egy korábbi jogviszony esetében is.
A jogi személyek bejegyzésekor, ha az már folyamatban van, még a régi törvény az irányadó. A jogi személyeknek az új törvénynek való megfelelés érdekében az okiratokban a változásokat a hatálybalépést követő első okirat módosításkor , de legkésőbb 2016. 03. 15-ig kell átvezetniük. Vagyis az okiratokhoz nem kell azonnal hozzányúlni az új Ptk. hatályba lépést követően.
Fontos könnyítés, hogy a változásból adódó olyan szócserék, mint például a korábbi Gt. kifejezés Ptk.-ra való cseréje, nem igényelnek okirat módosítást. Ugyanakkor az alapító okiratokat és működési szabályzatokat célszerű minden vállalkozásnak átnéznie, különös figyelemmel a törzstőke változásra, a Cégtörvényben foglalt szabályokra és arra, hogy az új Ptk. szerint tiltott bármely tulajdonos kizárása a cég nyereségéből vagy veszteségéből.
Dr. Sárközy Tamással korábban a témában készült interjúnkat itt olvashatja.
