Benjamin Franklin 1748-ban mondta, „ne feledd barátom, az idő pénz”. Az elkövetkező hetek cikksorozata foglalkozik majd azokkal a témákkal, amelyek igazolják, hogy ez a kijelentés 265 év után is mennyire igaz. Egy agyonrágott, állandóan csépelt és sokszor szinte már unalmas témáról írni nem könnyű. A körbetartozás, a kintlévőség olyan részei a mai gazdasági helyzetnek, amelyek napi szinten foglalkoztatnak mindenkit, aki vállalkozik, aki hitelbe szállít, vagy hitelbe kivitelez…
A kintlévőség mint rák, talán kissé durva asszociáció, de sajnos igaz. Van jóindulatú és van rosszindulatú verziója. A jóindulatú kintlévőség mindig elválaszthatatlan része volt a gazdaságnak. Mindig lesz, aki pár napot késik, mindig lesz, aki mindig késik, de tudjuk, hogy fizet.
Az elmúlt években rengeteg új jogszabály, szabály, rendszer született ennek a rosszindulatú betegségnek a kezelésére. A legnagyobb gond az, hogy ennek ellenére még mindig évente súlyos milliárdok tűnnek el ki nem fizetett számlák formájában…
90 napig nem aggódnak
A magyar vállalatközi kifizetések négyötöde halasztott fizetésen alapul, a magyar vállalkozók még mindig csak a 90 napon túli kintlévőségek miatt aggódnak igazán, addig nem veszik komolyan a kintlévőségekkel való napi munkát, amíg élőben meg nem tapasztalják, hogy egy 90 napnál idősebb számla már csak 18-20% eséllyel folyik be. Évek óta hiába mondjuk, hogy egy jó kintlévőség kezelési rendszert tényleg lehet nyereségesen üzemeltetni. Áldozni kell rá, de a napi folyamatokból eredő előnyökkel a rendszer nem kerül semmibe, sőt profitot termel. Hogyan? A kintlévőségek gyorsabb befolyásával javul a napi cash flow, gyorsabban forog a pénz, áruban, pénzben. Ennek eredménye, hogy nő a profit, csökkennek a költségek, ki lehet használni egy jó anyagbeszerzési akciót, egyszóval pénzt lehet csinálni.
A kintlévőség kezelés legnagyobb téveszméje, szintén magyar sajátosság, ez pedig a következő: ha naponta kezelem a kintlévőségeimet, a vevők elmennek máshová, nem tőlem vásárolnak, vagy nem kapok többet munkát. Ha így lenne a gazdaságilag fejlett társadalmak mindegyike csődben lenne, mert senki nem vásárolna, és senki nem dolgozna. Van Európában ország, ahol a cégek 78%-a naponta figyeli és kezeli a követeléseit. Mi magyarok mindig negatívak vagyunk, kitalálunk dolgokat és szent meggyőződéssel hiszünk abban, amit soha meg sem próbáltunk.
A tisztességes munkáért, áruért jár az ára. Nem kell elnézést kérni, hogy kérjük, mert a mienk, megdolgoztunk érte. A lényeg az, hogy hogyan, milyen kommunikációval, mikor és kitől kérjük. Ha a megfelelő időben hajtjuk be a kintlévőséget az minden kétséget kizárólag befolyik. Nem baseball ütővel kell menni a vevőhöz, nem fenyegetni kell, hanem kérni, az üzleti életben elvárható protokoll szerint udvariasan, de következetesen. Aztán azt sem árt megnézni, hogy kinek adunk el, és nem ártana, ha szerződésünk is lenne a partnerünkkel. Főleg nem lenne haszontalan, ha a megrendelésről, szállításról, áruátvételről írásos dokumentumaink lennének.
Az elkövetkezendő hetekben mindezekről szó lesz. Arról a cégről fogunk beszélni, amit úgy jellemeznek, likvid, stabil cég, amely profitot és nem leírási veszteséget termel a tulajdonosnak.
Csatlós Csilla Direktinfo Kft.