A CBRE Magyarország által elkészített irodatérképen a metróállomásokra igazítva láthatóak az egyes területek üres irodái és azok havi bérleti díjai. A térkép a pillanatnyi, 2017 első negyedévben üresen álló és a következő fél évben elérhető szabad irodákat és a jelenlegi bérleti díjaikat mutatja, így a helyzet néhány hónapon belül is változhat, mégis érdekes kép rajzolódik ki a budapesti ingatlanpiacról. Egymástól néhány 100 méterre eső állomások között néha jelentős árkülönbségek vannak az elérhető irodák tekintetében: például az Arany János utca környéki irodák havi bérleti díja közel 40 százalékkal haladja meg a Nyugati pályaudvar környéki irodáékat, és a Deák tér környéke is 30 százalékkal drágább, mint a Bajcsy-Zsilinszky út - Andrássy út találkozásánál található irodák.
Nem meglepetés, hogy a Váci út mentén van a legtöbb iroda Budapesten és így a legtöbb üres irodaterület is itt található – van, ahol több tízezer négyzetméter. A havi bérleti díj négyzetméterenként 10,6 eurótól (Gyöngyösi út) 13,1 euróig (Dózsa György út) terjed, az átlagos bérleti díj 11,6 euró/m2/hónap. A bérleti díjat természetesen nagyban befolyásolja, hogy milyen minőségű irodák állnak rendelkezésre. Az M3 vonalán továbbhaladva csak az Arany János utca és a Corvin negyed között található jelentősebb irodaterület, ettől dél-keletre kizárólag a Népliget megálló környékére tudnak költözni a Dél-Pestet megcélzó cégek.
A térképen jól látható, hogy a 4-es metró vonalán jelenleg mennyire limitált irodakínálatból válogathatnak a leendő bérlők – még az egyébként az irodaházaktól nem hemzsegő Andrássy út kínálata is megelőzi a dél-pesti-dél-budai vonal kínálatát. Hasonlóképpen az átlagos bérleti díj is jelentősen magasabb a (Millenniumi Földalatti Vasút vonalán (13,2 euró/m2/hónap), mint a 4-es metró megállóinál elhelyezkedő irodaházakban (11,5 euró/m2/hónap). A metróvonalak mentén található irodák átlag bérleti díjai egyébként a 2-es metró esetében a legmagasabbak (13,8 euró/m2/hónap).
Szemben a nyugat-európai nagyvárosokkal, a metróvégállomások Budapesten nem számítanak jelentős irodapiaci lokációnak: sem az Újpest-Központ, sem az Örs Vezér tere, sem a Kőbánya-Kispest metrómegálló környéke nem bővelkedik (szabad) irodaházakban, sőt olyan jelentős csomópontok környékén, mint a Nagyvárad tér vagy az Ecseri úti metrómegálló egyáltalán nem épült modern irodaház.
A budapesti metró- és ingatlanfejlesztés érdekes anomáliája, hogy jelentős irodalokációkat egyszerűen nem ér el a budapesti metróhálózat: például a lágymányosi, a fővárosi irodaállomány 6 százalékát kitevő (közel 200 ezer négyzetméretnyi iroda) terület leginkább a 4-6-os villamossal érhető el, de Belső-Buda egyes részei is távol esnek a metrómegállóktól - olvasható a CBRE közleményében.
„Budapest tömegközlekedési hálózata nagyon fontos szerepet játszik a bérlők irodakeresésénél. Különös tekintettel a nagy cégek figyelnek arra, hogy a választott lokáció metróval jól megközelíthető legyen. A hármas metró szerepét nem lehet túlbecsülni, hiszen a legnagyobb irodai részpiacnak számító Váci utat szolgálja ki, ahol jelenleg is a legtöbb fejlesztés található. A CBRE új iroda bérleti díj ártérképe segíti a bérlőket tájékozódni, hogy egyes állomások környékén mi az átlagos bérleti díj, azonban ettől az eltérés mindkét irányba jelenős lehet az épülettől és a konkrét bérleti igénytől függően.” – mondta Katkó Károly, a CBRE bérlőképviseleti vezetője.