Az ötven vizsgált országból Kína, Malajzia és Thaiföld bizonyult a leggyorsabban fejlődő digitális gazdaságnak, a négy vizsgálati paraméter összes pontszámának átlagát tekintve pedig a toplista első három helyezettje Szingapúr, Svédország és Hong Kong lett. Magyarország az összesített pontszámok alapján 44. lett a listán, így megelőzik a rangsorban szereplő közép-európai országok, például Ausztria, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország.
Az Index Magyarországról megállapítja, hogy a lakosság 72,6 százaléka használja az internetet, és 34,4 százaléknak van okostelefonja, a jó infrastrukturális ellátottság ellenére azonban az e-kereskedelem mindössze 3%-át teszi ki az összes kiskereskedelmi értékesítésnek, 224 milliárd euró értékben. Egyes globális trendek az üzleti életre is hosszú távú hatással lesznek. Itt olvashatja, melyek azok, amelyek várhatóan befolyásolják a jövő üzletét.
„A Digitális Fejlődési Index adatai alapján bőven van tere a fejlődésnek Magyarországon, ami az e-kereskedelem széles körű elterjedését illeti. Optimizmusra ad viszont okot, hogy tapasztalataink szerint a magyar kereskedők és vásárlók fogékonyak az innovatív technológiákra, így ezek terjedésével jelentősen bővülhet Magyarország digitális gazdasága. Jó példa erre az egyérintéses bankkártyás fizetés népszerűsége, amely után már csak egy ugrás a mobilfizetés, vagy éppen a mobilos alkalmazással történő internetes vásárlás” – mondta Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.
A rangsor készítői négy szempont alapján pontozták az egyes országok fejlettségi szintjét, majd a pontok átlagából számították ki az egyes országok index-számát. A négy vizsgált szempont: a digitális szolgáltatások iránti fogyasztói igény; az ezekhez nélkülözhetetlen technikai infrastruktúra; a törvényi szabályozás és intézményi háttér; valamint az innovációt és versenyt támogató piaci légkör.
A kutatás során megvizsgálták az egyes piacok 2008 és 2013 között lezajlott fejlődését, felmérték az országok kiindulási helyzetét, nyomon követték a folyamatokat és meghatározták a fejlesztendő területeket. Ezek alapján az országokat a következő négy csoportba sorolták:
Megtorpanók – Ugyan erős fejlődést mutattak a korábbi években (Nyugat- és Észak- Európa nagy része, illetve Ausztrália és Japán), az érettség szakaszába léptek. Az innováció és az országhatáron kívüli piaci lehetőségek feltárása döntő fontosságú lehet számukra a további növekedés eléréséhez. Ide tartozik Hollandia, Finnország, az Egyesült Királyság, Dánia, Ausztrália, Norvégia, Franciaország, Japán, Belgium, Közép-Európából pedig Csehország.
Kimagaslóan teljesítők – Ezek az országok, mint például Szingapúr, Hong Kong és az Egyesült Államok komoly fejlődést értek el a digitális tranzakciók terén, melyet fenn is tartanak, melyben az igen korszerű infrastruktúrájuk és szofisztikált hazai vásárlók segítik őket. Hogy ebben a kategóriában maradhassanak, ezen országoknak folytatniuk kell a gyors innovációt. Ide sorolták az Index készítői még Svédországot, Svájcot, Dél-Koreát, Írországot, Izraelt, az Egyesült Arab Emirátusokat, Dél-Koreát, Új-Zélandot és Észtországot.
Ugrásra készek – Ezen országok kihívásokkal küzdenek, de az együttesen 2,5 milliárd főt is meghaladó lakosságukkal jelentős fejlődési lehetőséget mutatnak. Indonézia, Oroszország, Nigéria, Egyiptom és Kenya tartozik ebbe a kategóriába. Ebbe a kategóriába esik Magyarország is, valamint Portugália, Törökország, Szaud-Arábia, Olaszország, Görögország is.
