Németh Dávid szerint a gyenge évkezdés miatt az idén 3-4 százalékos ipari bővülésre lehet kilátás, ami lényegében a fele a tavalyi tempónak, Suppan Gergely viszont azzal számol, hogy az élénkülő belső kereslet mellett az európai autóeladások, valamint egyes ágazatokban a kapacitások felfutása is húzhatja a termelést, az ipar idei növekedése 5 százalék körül alakulhat a tavalyi 7,5 százalékos ütem után.
A Takarékbank elemzője szerint az ipari termelés visszaesést elsősorban a járműgyártás csökkenő termelése okozta, amit átmeneti tényezőnek tart. „A Magyarországon gyártott két meghatározó modell az év első hónapjaiban "ráncfelvarráson" esett át, így az érintett két autógyár termelése átmenetileg visszafogott volt. Amint viszont a frissített modellek elérhetőek lesznek, az ipari termelés - és a megrendelések - meredeken gyorsulhatnak” – vélekedett. Az ipar év elején megfigyelt gyenge teljesítményét a konjunktúramutatók sem tükrözik. A kilátások, az ipari bizalom és a rendelésállományok továbbra is biztatóak, ezért a következő hónapokban jelentősebb élénkülésre számít, amit a beszerzési menedzser index alakulása is alátámaszt.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének kommentárja szerint elmaradt a várakozásoktól az ipari termelés volumene márciusban, azonban ennek ellenére arra számít, hogy a következő hónapokban stabilizálódik az ipari termelés dinamikája és az év egészében 3 százalékkal nőhet a kibocsátás. Hozzátette: a márciusi csökkenés azért is meglepő, mert a beszerzési menedzserindexek az első negyedévben stabilan 50 pont felett maradtak, ami egyértelműen arra utalt, hogy folytatódhat idén az ipari termelés stabil növekedése.