Újabb lyuk a költségvetésben?

Az Európai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy törölje el a távközlési szolgáltatók árbevételen alapuló különadó-fizetési kötelezettségét, melyet 2010 októberében vezetett be. A Bizottság 2011 márciusában indított jogsértési eljárást Magyarországgal szemben az intézkedéssel összefüggésben. Az Orbán-kormánynak szüksége van a pénzre, így elképzelhető, hogy inkább megvárják a bírósági döntést.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

A bizottság véleménye szerint a távközlési szolgáltatókat sújtó különadó nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal, mivel az adóból származó bevétel a központi kormányzati költségvetést gyarapítja, nem pedig a távközlési ágazat specifikus szabályozási költségeinek ellentételezésére szolgál. Magyarországot a bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy nem egyeztetett megfelelő módon az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól.


Még nem örülhetnek a távközlési cégek
Forrás: flickr

Az uniós jogsértési eljárás rendjének megfelelően a bizottság a távközlési különadó megszüntetésére vonatkozó felszólítást „indokolással ellátott vélemény" formájában intézte Magyarországhoz. Hazánknak két hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot arról, hogy milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az uniós távközlési jogszabályok megfelelő alkalmazását. Amennyiben ezt elmulasztja, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti, ahogyan megtette idén márciusban Spanyolország és Franciaország esetében.

A távközlési szolgáltatókra kivetett adó mértéke a (HÉA nélkül számított) bruttó árbevételtől függően 0 és 6,5 százalékpont között változik, összességében a kormány 60 milliárdos bevételt remélt az adónemtől.

A kormány szerint nincs ok változtatásra a távközlési cégek nyereségalapú adójával kapcsolatban - közölte az Európai Bizottság csütörtöki állásfoglalására reagálva a miniszterelnök szóvivője, kijelentve, hogy a magyar kabinet vállalja az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is. "A közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is" - írta Szijjártó Péter az MTI-hez eljuttatott közleményében. Más vélemények szerint a kormány már csak azért is ragaszkodik az adónemhez, mert a jelenlegi költségvetési helyzetben nem engedhet meg magának újabb 60 milliárdos minuszt.

Akár perre is menne a Magyar Telekom

A távközlési adó 2010-es bevezetése jelentősen rontotta a Magyar Telekom részvényeinek a megítélését, hiszen az új adóteher miatt a korábbi 70 forintot meghaladó osztalék 50 forintra csökkent - írja a lapunknak elküldött közleményében a cég. A Magyar Telekom az EB döntés kapcsán jó esélyt lát arra, hogy megszabaduljon a távközlési szektor ettől a tehertől. Elképzelhető azonban, hogy a költségvetési egyensúly fenntartása miatt a magyar kormányzat valamilyen egyéb formában biztosítja a szektorszinten 60 milliárd forintot kitevő összeget, amely a Magyar Telekom működését akár a mostanival azonos mértékben sújtaná - véli a vállalat.

Az, hogy a 2010-ben már befizetett összeget (27 milliárd forint, részvényenként 27 forint) visszakapná-e a Magyar Telekom, egyelőre még kérdéses. Annyi azonban bizonyos, hogy a Magyar Telekom egy ilyen EB döntés után igencsak jó eséllyel indulna az összegek visszaszerzéséért, bár a procedúra több évet is igénybe vehet.

Precedencs
Franciaország 2009 márciusában vetett ki a távközlési szolgáltatókra adót miután megszüntették a köztelevízióban a fizetett reklámokat. A Franciaországban szolgáltatási engedéllyel rendelkezőknek az előfizetőktől szedett díj 5 millió eurón felüli részének 0,9 százalékát kell a francia kincstárnak befizetniük minden hónapban. Ez körülbelül évente 400 millió eurós bevételt jelent a kormánynak, ami kompenzálja a reklámokból elmaradó jövedelmet. Spanyolország 2009 szeptemberében vezette be a telekommunikációs szektor különadóját. A szolgáltatók a bruttó bevételük 0,9 százalékát kötelesek a nemzeti szabályozóhatóságnak befizetni. A fizetésre tavaly októberében került sor először és körülbelül 230 millió euro bevételt jelentett 2010-ben.

 

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo