A bizottság véleménye szerint a távközlési szolgáltatókat sújtó különadó nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal, mivel az adóból származó bevétel a központi kormányzati költségvetést gyarapítja, nem pedig a távközlési ágazat specifikus szabályozási költségeinek ellentételezésére szolgál. Magyarországot a bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy nem egyeztetett megfelelő módon az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól.
Az uniós jogsértési eljárás rendjének megfelelően a bizottság a távközlési különadó megszüntetésére vonatkozó felszólítást „indokolással ellátott vélemény" formájában intézte Magyarországhoz. Hazánknak két hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot arról, hogy milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az uniós távközlési jogszabályok megfelelő alkalmazását. Amennyiben ezt elmulasztja, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti, ahogyan megtette idén márciusban Spanyolország és Franciaország esetében.
A távközlési szolgáltatókra kivetett adó mértéke a (HÉA nélkül számított) bruttó árbevételtől függően 0 és 6,5 százalékpont között változik, összességében a kormány 60 milliárdos bevételt remélt az adónemtől.
A kormány szerint nincs ok változtatásra a távközlési cégek nyereségalapú adójával kapcsolatban - közölte az Európai Bizottság csütörtöki állásfoglalására reagálva a miniszterelnök szóvivője, kijelentve, hogy a magyar kabinet vállalja az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is. "A közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is" - írta Szijjártó Péter az MTI-hez eljuttatott közleményében. Más vélemények szerint a kormány már csak azért is ragaszkodik az adónemhez, mert a jelenlegi költségvetési helyzetben nem engedhet meg magának újabb 60 milliárdos minuszt.
Akár perre is menne a Magyar Telekom
A távközlési adó 2010-es bevezetése jelentősen rontotta a Magyar Telekom részvényeinek a megítélését, hiszen az új adóteher miatt a korábbi 70 forintot meghaladó osztalék 50 forintra csökkent - írja a lapunknak elküldött közleményében a cég. A Magyar Telekom az EB döntés kapcsán jó esélyt lát arra, hogy megszabaduljon a távközlési szektor ettől a tehertől. Elképzelhető azonban, hogy a költségvetési egyensúly fenntartása miatt a magyar kormányzat valamilyen egyéb formában biztosítja a szektorszinten 60 milliárd forintot kitevő összeget, amely a Magyar Telekom működését akár a mostanival azonos mértékben sújtaná - véli a vállalat.
Az, hogy a 2010-ben már befizetett összeget (27 milliárd forint, részvényenként 27 forint) visszakapná-e a Magyar Telekom, egyelőre még kérdéses. Annyi azonban bizonyos, hogy a Magyar Telekom egy ilyen EB döntés után igencsak jó eséllyel indulna az összegek visszaszerzéséért, bár a procedúra több évet is igénybe vehet.