A fogyasztói árak emelkedésének decemberi adatsora kellemes meglepetést okozott: az 5 százalékos 12 havi index érdemben elmarad ugyanis az 5,2-5,3 százalékos előzetes elemzői prognózisoktól.
Inflációs folyamatok, ahogy a jegybankban látják
Kedvezően értékelhető továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kedden első ízben közzétett inflációs alapmutatók lényegesen alacsonyabb indexeket adnak a reprezentatív fogyasztói kosár alapján számított inflációs statisztikánál. Ennek alapján az erős fogyasztó áremelkedést átmeneti és a középtávú inflációs kilátásokat érdemben nem befolyásoló tényezők erőteljes hatására következett be.
A keresletérzékeny termékek inflációs mutatója - a másik alapadat - az adószűrt maginflációból kiszűri a feldolgozott élelmiszerek áralakulását, amit az indokolhat, hogy utóbbi termékkör árváltozásai nagyban függnek a feldolgozatlan élelmiszerek jellemzően erős ingadozásokkal terhelt mozgásától.
A keresletérzékeny termékek inflációja decemberben 2,1 százalékosra lassult az előző havi 2,2 százalékról, és októberben 1,9 százalékkal tízhavi mélyponton volt, azaz szintén jelentősen elmaradt a teljeskörű infláció aktuális mutatójától.
Az inflációs alapadatok között még egy harmadik, a ritkán változó árú termékek inflációjának közlését vezette be az MNB. Ennek méréséhez olyan kosarat állít össze a jegybank, amely tételek legfeljebb 15 százalékának változik az ára átlagosan és havonta. Olyan lassú átárazódású termékkör árváltozását mutatja ez az index, amely a középtávú inflációs folyamatokat jól képes előre jelezni. A keddi jelentés szerint a ritkán változó árú termékek éves inflációja decemberben 2,0 százalékon állt, 0,2 százalékponttal az előző havi alatt és az egész év során a legalacsonyabb szinten.
Később jelentkezik a decemberi jövedékiadó-emelés
Az első félévben további lassulás jöhet
Az idén vegyes hatások érik az inflációt és továbbra is jelentős lesz a kormányzati gazdaságpolitika szerepe Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary elemzője szerint: lesznek adóemelések (jövedéki adó) és a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésének is valószínűleg lesz inflációemelő hatása. A nemrég bejelentett 10 százalékos (egyes hírek szerint ezt is meghaladó) rezsicsökkentés viszont nem kis mértékben mérsékli a fogyasztói árak növekedését. Az Erste elemzője 2013-ra 4,4 százalékos éves átlagos inflációval számol jelenleg, de hozzátette, hogy ennél akár alacsonyabb is lehet a mutató elsősorban a bejelentett energiaár-csökkentések miatt.
Hasonló trendet vetített előre Suppan Gergely a Takarékbank elemzője, aki az év első felére 4-4,3 százalékos fogyasztói áremelkedést vár. Mivel a belső kereslet alacsony szintje továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülése várható, és decemberig 3,6 százalékra csökkenhet az árindex. Suppan az év egészére 4, 2014-ben 3,2 százalékos átlagos inflációval számol.
Tovább vágja a jegybank az alapkamatotHasonlóan vélekednek a londoni elemzőházak szakértői, akik szerint a következő hónapokban várhatóan egyre meredekebb ívben lassul tovább a magyarországi infláció, és valószínűleg folytatódik a MNB monetáris enyhítési ciklusa is.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport felzárkózó piacokra szakosodott elemzői közölték, hogy várakozásuk szerint a tizenkét havi infláció januárban 4 százalék körüli szintre lassulhat, februárban és márciusban a magyarországi infláció az MNB 3 százalékos célszintje közelébe süllyed tovább, mivel akkor már megjelenik a háztartási közműszámlákban a 10 százalékos energiaár-csökkentés hatása. A 2013-as esztendő egészére pedig a ház elemzői 3,5 százalékos átlagos inflációt jósoltak, jelezték továbbá, ha a magyar kormány újabb 10 százalékkal csökkenti a háztartási energiaárakat, akkor a tizenkét havi infláció jóval az MNB célszintje alá, 2,5 százalék körüli ütemre lassulhat.
Az JP Morgan szakelemzői márciusra vagy áprilisra 5,00 százalékos alapkamatot várnak, de itt is lefelé ható kockázatokat látnak. A ház szerint ugyanakkor az MNB élén esedékessé váló vezetőváltás a fő eseménykockázat a következő hónapokban. A cég londoni elemzői azzal számolnak, hogy a kormány sokkal aktívabb növekedésösztönzésre kéri majd a jegybankot.
A 4cast nevű londoni gazdaság-pénzügyi elemzőcég szakértői szerint a magyarországi inflációs folyamatok összességükben "jól festenek", és támogatást jelentenek a monetáris tanács enyhítésre hajló tagjainak. A jelenlegi környezetben azonban az infláció másodlagos jelentőségűnek tűnik a kamatdöntések szempontjából, mivel a piaci hangulat, a forint euróárfolyama és az MNB vezetőváltásával kapcsolatos kérdések fontosabbak.