Az Európai Bizottság által javasolt uniós szintű pénzügyi tranzakciós adó (Tobin-adó) rengeteg nyilvános és politikai vitát váltott ki, mióta 2011. szeptember 28-án nyilvánosságra hozták. Az adót a pénzügyi intézmények között pénzügyi instrumentumokkal folyó valamennyi tranzakcióra kivetnék, ha a tranzakció résztvevői közül legalább az egyik fél az Európai Unióban letelepedett. A kötvényekkel és részvényekkel való kereskedést 0,1 százalékos, a származtatott termékekkel folyót pedig 0,01 százalékos adókulcs terhelné.
Az uniós szintű összehangolt keret mellett szóló érvek között szerepel, hogy az előmozdítaná az EU egységes piacának erősödését. Az adóbevételeket megosztanák az EU és a tagállamok között. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy magasabb adómérték alkalmazásával növelik az adóbevételekből rájuk eső részt. Jelenleg egyébként 10 tagállamban már van egyfajta pénzügyi tranzakciós adó.
„Eddig kevés figyelmet fordítottak arra a kérdésre is, ki kapja az uniós pénzügyi tranzakciós adó bevételét." - közölte László Csaba, a KPMG adópartnere. „A Bizottság egyfajta uniós adóként tekint erre, amely részben az unió költségvetését támogatná. Azt is látni kell, hogy ha elviekben el is fogadnák az uniós Tobin-adót, még nagyon heves vitákhoz vezethet annak a kérdése, hogy a bevétel hogyan oszlik meg az unió és a tagállamok között, valamint az egyes tagállamok között" - fűzte hozzá.
Munkahelyekre költenék?
A pénzügyi tranzakciós adót a pénzügyi válság által okozott károk enyhítésére kellene felhasználni: munkahelyeket teremteni a megszűntek helyett és befektetni a szénmentes gazdaság növelésébe, fogalmazta meg céljait Bernadette Ségol az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára az EurActivnak adott augusztusi interjújában.
A ETUC vezetője szerint a pénzügyi tranzakciós adóra nem a tagállamok befizetésének helyettesítőjeként kellene tekinteni az európai költségvetésben. „Ha már bevezetik a tranzakciós adót, akkor azt további beruházásokra kellene fordítani, növekedésre és munkahelyekre, amelyek a fő prioritások, nem pedig olyan bevételek helyettesítésére, amelyek egyébként is meglennének" utalt Ségol az Európai Bizottság által június 29-én bemutatott 2014-2020 vonatkozó hosszútávú költségvetési tervezetre.
Kritikák korábban is voltak
A témával a legtöbb uniós tagállam kormánya is foglalkozott, de még a Bizottság is elismerte, hogy egyes kalkulációk szerint az új adónem 2000 milliárd euróval csökkentené az Unió GDP-jét és félmillió állás szűnne meg miatta, mert sok cég kivonulva a régióból. Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter december végén ugyanakkor arról beszélt egy német hetilapban, hogy sürgősen bevezetné a pénzügyi tranzakciós adót, a „spekulációs stratégiák" ellehetetlenítése érdekében. Szerinte, ha nem megy az egész világon, akkor az EU-ban kell bevezetni, ha pedig ott sem, akkor Franciaország és Németország az eurózónában való bevezetésre fog törekedni.
Szkeptikus a globális bevezetéssel kapcsolatban Hugh von Bergen, a KPMG pénzügyi szolgáltatói szektorra szakosodott adó-tanácsadási részlegének globális vezetője, aki szerint „néhány tagállam, amely névlegesen támogatja a javaslatot, szeretné elérni, hogy a Tobin-adót globálisan is bevezessék, de a realitás az, hogy ez nem fog megtörténni, legalábbis nem belátható időn belül. Ebből a szempontból nézve a kezdeményezés bevezetése az unióban nagyon bizonytalan".
Hasonló véleményen van David Cameron brit miniszterelnök, aki „egyszerűen őrültségnek" tartja a banki tranzakciók új adónemmel való megsarcolását. Az ismerős thatcheri kelléktárt felvonultatva Anglia ezért „deregulációt és szabadkereskedelmet hirdet, és nem kíván újabb terheket róni a bankszektorra", melynek egyik nemzetközi központja egyébként köztudattan a londoni City.
A negatív és a magyar példa
„Amikor az 1980-as években Svédországban bevezették az adót, az ottani pénzpiacok bedőltek - ez a tapasztalat az, amelyre az ellenzők közül sokan hivatkoznak, attól tartva, hogy az uniós pénzpiacok is így járhatnak, ha uniós szinten bevezetnék a Tobin-adót. Ebben a bonyolult gazdasági időszakban a kormányok minden olyan kezdeményezést kritikusan bírálnak, amely elviheti országukból az üzletet, vagy csökkenti a GDP-t" - közölte László Csaba, a KPMG adópartnere.
„Általánosságban elmondható, hogy a magyar kormány támogatja az uniós szintű Tobin-adó bevezetését, ezt a nemzetgazdasági miniszter is megerősítette. A jelenlegi banki különadó jövője ugyanakkor nagy hatást gyakorolhat a kormány álláspontjára. Véleményünk szerint a bevezetés ütemezése kritikus lehet. A banki különadó 2013-tól teljesen megszűnhet, vagy mértéke csökkenhet, ezért a Tobin-adó bevezetése Magyarországnak 2013-tól könnyebb lenne, például az új Tobin-adó nem hatna negatívan a költségvetésre, nem lenne szükség arra, hogy a bankok a különadó egy kis részét a Tobin-adóval ellensúlyozzák. A Bankszövetség semleges a Tobin-adóval kapcsolatban, az ő állásfoglalásuk a banki különadó jövőjétől függ. Ha ezáltal az általános adóteher csökken, ők is támogathatják az uniós szintű pénzügyi tranzakciós adót" - mondta az adószakértő.
