Az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek mai találkozóján Brüsszelben napirenden szerepelt az a javaslat, hogy az EU részlegesen függessze fel a Magyarországnak járó jövő évi kohéziós keret felhasználhatóságát. A napirendi pontról az ország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás keretében, az Európai Bizottság javaslatára tárgyaltak a miniszterek. A Bizottság februári előterjesztésében - arra hivatkozva, hogy januárban már megállapította a hatékony deficitcsökkentő lépések hiányát Magyarország részéről, és felvetette a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács akkor el is fogadott - azt javasolta, hogy a Magyarországnak járó jövő évi kohéziós keret felhasználhatóságát részleges függesszék fel, mert az ösztönzőleg hatna a megfelelő lépések kidolgozására. (Kiket érint az uniós pénzmegvonás?)
Az ülést megelőzően Brüsszelben az volt a többségi várakozás, hogy a miniszterek megszavazzák az Európai Bizottság javaslatát a hiány kiigazítására szeptemberig adandó határidőről, valamint a kohéziós támogatások jövőre hatályba lépő, részleges felfüggesztéséről. Az előző napokban olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy a miniszterek szeptemberben térnének vissza Magyarország ügyére, s miután hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek a rossz deficitadatokat felmutató Spanyolországgal szemben jelentős megértést mutattak, mára több tagállam is arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországgal szemben is méltányosabban kell eljárni.
Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter már az ülés előtt jelezte, hogy szerinte az unió helyesen tenné, ha több időt adna Magyarországnak pénzügyei rendbetételére. Úgy vélekedett, hogy büntető intézkedésről csak akkor kellene dönteni, ha a magyarok nem teszik meg időben a szükséges lépéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy hanem Madridnak több lehetőséget hagytak a kiigazításra. Erre reagálva Európai Bizottság szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy Magyarországot már többször ajánlásokban figyelmeztették a hiány leszorításának fontosságára, és a korrekciós határidőt 2011-ben határozták meg, míg Spanyolország esetében későbbi határidőt tűztek ki az uniós deficithatár elérésére.
A döntés a vártnál sokkal jobban elhúzódó vita nyomán született meg. Diplomáciai források szerint négy tagállam - Nagy-Britannia, Lengyelország, Ausztria és Csehország - szerette volna elérni, hogy legalább a felfüggesztésről szóló döntést halasszák szeptemberre. Más források szerint Németország is hajlott erre a megoldásra, míg az Európai Bizottság kitartott a javaslat mellett. Végül az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek - közölte Margrethe Vestager Hansen, az EU-elnökséget ellátó Dánia gazdasági minisztere, hogy ha Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik.
A magyar kormány illetékeseinek korábbi nyilatkozataiból az derül ki, hogy a kabinet nem számít a kohéziós keret hozzáférésének tényleges korlátozására. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar nemzeti érdekek és az európai uniós értékek szempontjából egyaránt ésszerű megoldás született az EU-tagországok pénzügyminisztereinek értekezletén, szerinte a döntéssel megszűnt az országgal szembeni kettős mérce. Az ülés után újságíróknak nyilatkozva a tárcavezető azt mondta: „Első ízben tapasztaltam miniszterként, hogy az EU-tagállamok legalább kétharmada kiállt Magyarország nemzeti érdekei mellett". Matolcsy úgy vélte, az ülésen elismerték azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország az államadósság csökkentésében, a szigorú költségvetési politikában, az EU-átlag fölötti gazdasági növekedésben és a bővülő foglalkoztatásban elért. (Orbán Viktor szerint az eljárás nem törvényes és nem fair.)