A magyar GDP növekedése idén várhatóan 3,6 százalék lesz, jövőre pedig közel 3,5 százalék. A gazdaság bővülését a magánbefektetések növekedése és az állami beruházások újraindulása teszi lehetővé. – „Tavaly az Európai Uniós támogatások folyósításának lelassulása okozta a gyenge GDP-adatot (1,9 százalék), amit csak az erős lakossági fogyasztás tudott ellensúlyozni. Az idei és jövő évi növekedésben nagy szerepet kap az építőipar, és az export, de továbbra is fontos tényező marad a háztartások fogyasztása” – mondta Vanek Balázs országigazgató.
Az Atradius elemzése szerint a magánfogyasztás bővülése 2017-ben 4,3 százalék, jövőre pedig 4,6 százalék lehet. Ezt a növekedést a minimálbér emelése és a csökkenő munkanélküliség segíti, bár a növekedés üteme kis mértékben visszaesik a tavalyihoz képest (5%). A 2014-15-ös defláció után, amely mögött a háztartási energiaárak szabályozása, a rezsicsökkentés állt, ismét növekedésnek indultak a fogyasztói árak. A várható idei infláció 2,6 százalék jövőre pedig 3 százalék.
A hitelbiztosító elemzése kiemeli, hogy a magyar kormány számára továbbra is prioritás a fiskális fegyelem, de az eladósodás mértéke 2017-ben és 2018-ban is várhatóan nő majd. – „Ennek az a magyarázata, hogy csökkent a társasági adó, egyes termékkategóriák áfája, jövőre pedig csökken a munkáltatói járulék. Az országgyűlési választásokkal összefüggésben lelassul az államadósság csökkenése, ennek a konszolidálását 2018 második felére várjuk” – mondta Vanek Balázs.
A tanulmány szerint a régióban csak Románia (3,7%) előzi meg majd jövőre Magyarországot a gazdaság bővülését tekintve. A visegrádi országok között pedig Magyarország holtversenyben Szlovákiával az első, Lengyelország (3,3%) a második, a hagyományosan erős Csehország pedig ezúttal az utolsó (2,6%).