Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón közölte: a kormányzat igazságos közteherviselést tűzött zászlajára, és nem a munkát kívánja további adóteherrel sújtani, hanem a fogyasztást. Így a bérből és fizetésből élők szabadon dönthetnek arról, hogy mire költenek. Az új adók a szolgáltatókat terhelik és nem a magánszemélyeket, hangsúlyozta a miniszter. A krízisadókat kivezetik. 2013-ra 500-600 milliárdos adóteher növekedést mond a kormány és nő az adócentralizáció is.
Matolcsy György beszédét a múlttal kezdte: 2010. július 2-án szembesült a kormányzat az öröklött azonnali pénzügyi csődhelyzettel. Ekkor döntöttek a rendkívüli adók ideiglenes bevezetéséről. A bankadó, a krízisadók, a költségvetési zárolás és más egyszeri intézkedések, mint a magán-nyugdíjpénztári vagyon lélegzetvételt jelentett a magyar kormányzat számára, hangsúlyozta a miniszter. „Azt gondoltuk, hogy három év alatt magához tér az európai gazdaság és az euróövezet és a krízisadók kivezethetők lesznek. Azonban az európai gazdaságban a válságnak nincs vége, még a legveszélyesebb szakaszán sem vagyunk túl. Így a 2010-es feltételezés nem jött be. Ennek ellenére megtartjuk az ígéretünket és kivezetjük a válságadókat."
A SzKT 2.0 olyan szakaszt indít el a miniszter szerint, amely lehetővé teszi, hogy 2013. július 1-től a 200 milliárd forintos bevételt jelentő bankadó a felére csökkenjen, 2014-től pedig megszűnjön (ha addigre lesz uniós bankadó, annak bevezetését megfontoljuk, tette hozzá Matolcsy). A krízisadó 160 milliárdos bevétele szintén eltűnik 2013-tól.
Trendforduló volt 2012
Matolcsy György szerint a tavalyi év trendfordulónak tekinthető, mert bár jelentős egyszeri, technikai jellegű bevételeknek köszönhetően, de mégis jelentős többletet mutatott tavaly a költségvetése az országnak. Még nagyobb eredménynek tekinti, hogy a tervezetthez képest kevesebb, 2,43 százalékos hiánnyal zárt a költségvetés tavaly. Az SzKT 2.0 arról szól, hogy milyen lesz a költségvetés világa az ideiglenes adók kivezetése után. Vajon tudja-e Magyarország azután is tartani a trendfordulót, tette fel a kérdést a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a mai kormányülés elfoszlatta a kétségeket: „Döntéseket hoztunk az államháztartás teljes újjászervezéséről. Magyarország ezután mindig és stabilan 3 százalék alatt tartja a hiányt kiszámítható módon, egyszeri krízisbevétel nélkül."
A miniszter hangsúlyozta: olyan helyzetben van az ország, hogy a kormány befejezheti a magyar államháztartás konszolidációját és létrehozhatja azt az adóstruktúrát, amivel a kiadás és bevétel egyensúlya stabilan alakul. Matolcsy leszögezte: az elkövetkező években csak adócsökkenés jöhet, a jövedelmi típusú adóknál további emelések nem várhatók.
Háromkulcsossá válik a társasági adó
A kormányváltáskor 58 adó volt, majd a tíz kisadó kivezetésével lett 48 adónem. Tavaly év végén a törvénykezési hajrában ez 54-re bővült. A mai kormányülésen elfogadott döntés értelmében az adónemek száma hárommal nő, hattal csökken, így 2013. január 1-től 51 adónem lesz a magyar adórendszerben.
Ma a három új adó részleteire került pont. Sok újdonság nincs, az eddig kiszivárgott hírek váltak valóra. A társasági adóra vonatkozó újdonságok azonban mindenkit megleptek. Az eddigi 10 és 19 százalékos kulcsa mellett lesz 30 százalékos kulcs, amely az energia- és közműcégeket terheli jóllehet a 2.0-ban az áll, hogy az energiaszektort sújtó különadó kivezetése után 16 százalékos kulcsos lesz az energiaellátók jövedelemadója.
Telefonadó már nyártól, tranzakciós illeték jövőre
A távközlési forgalmi adó július 1-től két forint lesz, de az első tíz perc adómentes. A maximum magánszemélyeknél számlánként 700 forint, cégek esetében 2500. A kormányzat tervei szerint az adót a szolgáltatók fogják megfizetni. Idén 30 milliárd bevételt, 2013-ban 50-60 milliárd forintot vár a kormány az új adótól.
A pénzügyi tranzakciós illetékről sem tudtunk meg sok újat. A mértéke egy ezrelék, és elvileg ez sem a magánszemélyeket, hanem a bankokat terheli. Matolcsy úgy fogalmazott: „a jövőt tekintve áttörést jelentő adónem a pénzügyi tranzakciós illeték. Az Európai Bizottság javaslatában a részvények után 0,1 százalék, a derivatívákra 0,01 százalékos adó szerepel. Mi is ebbe az irányba megyünk, de a megoldás más."
A kormányzat elképzelése szerint a lehető legszélesebb bázisra, széles körben vetik ki az egy ezrelék illetéket: a 600 ezer milliárd forint teljes pénzügyi tranzakciós piacból 130 ezer milliárd forintot érint és 130 milliárd bevételt jelent a költségvetésnek. Az adó alanya a pénzintézet, amely lebonyolítja a tranzakciót. Ha valaki 100 ezer forintot utal át, a banknak 100 forintba kerül, magyarázta egy példán keresztül a miniszter.
- Azt gondoljuk, hogy ez a méltányos közteherviselés keretében elfogadható összeg. A nagy tranzakciókat viszont mentesíteni kell, így a Magyar Nemzeti Bank és az államkincstár mentesülnek az illeték megfizetése alól. A magánszemély utalását sem terheli az adó amennyiben egy bankban a saját számlája között utal - mutatott rá Matolcsy.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára került a csomagba az a szabály, amely kimondja, hogy az ötmillió forint feletti vállalati pénzmozgás csak utalásként történhet. Parragh László szerint ez elviselhető teher a vállalati szektornak, és megakadályozza a szürkegazdaság újbóli térnyerését. Ugyanakkor a kormányülésen elvetették azt a javaslatot, amely a kötelező banki utalást már egymillió forinttól előírta volna és azt sem támogatta a kormány, hogy a szabályt a magánszemélyekre is kiterjesszék.
- Ez nem lenne méltányos, tisztességes és igazságos, bár van európai ország, ahol van ilyen szabály - tette hozzá Matolcsy, aki szerint az új adók az üzleti szektort méltányos mértékben terhelik és biztosítják a költségvetés stabilitását.
A biztosítási adó - szintén a szektor szereplőit terheli - három korábbi adónem helyére jön. Kivezetik a szektorális adót, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az új adóból 15 milliárddal több bevételre számít a kormány.
Egy korszak zárult le ma
- A mai döntési sorozattal Magyarország befejezi az államháztartás megújítását és a költségvetés konszolidációját. Erre Európában kevés ország lesz képes. Már érdeklődnek az izgalmas, új megoldás iránt, mert ez a struktúra választ jelent a megszorítás jellegű költségvetés kihívására a válságban. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a jövedelmi adók csökkenjenek. A költségvetési trendforduló mögött olyan gazdaságpolitika húzódik, amely nem a megszorításra épül. A reálkeresetek tavalyi 6 százalékos bővülése, az 1,7 százalékos bruttó hazai termelés bővülés és a foglalkoztatási ráta egy százalékos javulása annak köszönhető, hogy nem vezettünk be megszorító politikát. 2012-2013-ban is ilyen javulást várunk - emelte ki Matolcsy.
Újságírói kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy a szolgáltatók valószínűleg megpróbálják majd az új adókat a fogyasztókra terhelni, de ez nem fog sikerülni - ahogy korábban a bankadónál és baleseti adónál sem -, mert a verseny olyan éles a szolgáltatók között, és technikailag sem lenne könnyű. (Ennek azonban némileg ellentmond a miniszter későbbi kijelentése, mely szerint „a nagymama és a diák majd megvárja, amíg a család felhívja", illetve, a kormányszóvivő megjegyzése miszerint „150-300 forinttal terhelődik a lakossági átlagos telefonáló".)
A következő hetekben még lehet változás, például a távközlési adó esetében bizonyos díjcsomagoknál lehet százalékos mérték és nem forint alapú. Arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól a kormány, hogy a tranzakciós illeték hatására tovább szűkül a bankok hitelezése, Matolcsy azt válaszolta, hogy a bankadó 2011-ben sem hatott a gazdasági növekedésre.
- 2005-ben indult el az a folyamat, hogy a magyarországi bankrendszer egyre kevésbé vett részt a gazdaság finanszírozásában. Likviditásszűkítés nem a bankadó miatt van, hanem mert az anyabankokhoz viszik vissza a pénzt - mondta.
Az új, állandó és a magyar üzleti szektor működésébe beépülő adók a gazdasági növekedés szempontjából biztonságosak Matolcsy György szerint, mivel a költségvetés biztonsága teremt alapot a stabil növekedésnek.
