A fogyasztói árak márciusban 2,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, februárhoz képest pedig 0,3 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. Elemzők előzetesen 2,5-2,6 százalék körüli éves drágulásra számítottak.
Majd 40 éves rekord dőlt meg
Az esztendő eddig eltelt részében az infláció meredeken csökken: februárban 2,8, januárban 3,7 százalék volt az ütem. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor az MTI figyelmét felhívta arra, hogy utoljára több mint 38 éve, 1974 szeptemberében volt hasonlóan alacsony szinten - akkor 2,1 százalékon - az éves infláció Magyarországon.A szakember a meredek lassulást elsősorban bázishatásokkal magyarázta. Szerepe volt azonban még a rezsicsökkentésnek is (a februári 7,4 százalék után, márciusban 0,2 százalékkal esett havi összevetésben a háztartási energia ára), illetve a húsvéti akcióknak is (ebből eredően csökkent például a liszt, a cukor, a tojás és a csokoládé ára).
Jó ez nekünk?
A meglepő inflációs adatot piaci elemzők a bázishatás (például az áfaemelés kifutása), illetve az élelmiszerárak vártnál kisebb márciusi emelkedése mellett elsősorban azzal magyarázták, hogy keresleti tényezők sem fűtik az áremelkedést, hiszen a kiskereskedelmi eladások lassan egy éve csökkennek, ami azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás továbbra sem élénkül. Ez a vállalkozói réteg számára nem éppen kedvező hír. Ha ezen a területen nem lesz változás lehetnek bármilyen programok, a szektor növekedésének feltételei nem biztosíthatók. A piaci szereplők egyelőre nem várnak változást.
Nőhet-e a fogyasztás?
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magasabb infláció visszahúzza a háztartások költekezését. A várnál alacsonyabb infláció ennek ellenére álláspontjuk szerint felveti azt a kérdést, hogy nőhet-e a fogyasztás. A minimálbérek és a nyugdíjak reálértékének jelentősebb növekedése és a rezsicsökkentésnek a családi kasszákban maradó többlete ebbe az irányba mutat.
Az az alapvető kérdés ugyanakkor, hogy a magasabb árszint a fogyasztás nagy árnyomás alatt álló területein, az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál, csökken-e. Az élelmiszerek árát az idei termés árai határozzák meg, ám ez a hatás csak a későbbi hónapokban várható. Az élvezeti cikkek 10 százalék feletti mértékben drágultak, az üzemanyagoknál pedig hullámzás várható.
Mindezzel együtt az OKSZ szerint a vártnál alacsonyabb infláció azt is jelentheti, hogy a háztartások a nehézségeik (például rezsi-, devizahitel tartozások) ellenére növelhetik fogyasztásukat. Ennek feltétele, hogy a gazdaság teljesítménye elérje az előző évi szintet, továbbá ez az alacsony inflációs ütem tartós maradjon.