Egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A tárca az MTI összefoglalója szerint hangsúlyozza, hogy a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.

Támogatás, mentesség

A kormány javaslata szerint 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyek számára is nyitva áll.  Ezáltal az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen, havonta.

Adómentes lenne a kockázati biztosítás - vagyis az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs - munkáltató által fizetett díja, de a megtakarítási típusú biztosításoknál a biztosítás munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik.

A javaslat kezdeményezi azt is, hogy a munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja ne a magánszemély jövedelmeként adózzon, hanem azután a munkáltató teljesítse az adókötelezettséget.

Nyugdíj, egészségbiztosítás

A javaslat szerint 2013-tól a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon. Emelkedne az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, vagyis a nem biztosítottak - például a nagykorú eltartottak - által fizetendő járulék az infláció mértékével, havi 6390 forintról 6660 forintra nő - áll a javaslatban.

Könnyítések vállalkozóknak

Változna a társasági adó is annak érdekében, hogy a könnyebb legyen a vállalkozások adózása. Bővítenék például a bejelentett immateriális jószágok - például szabadalom, üzleti titok, védjegy - fogalmát, és ezek értékesítésének nyeresége adómentességet élvezne. A javaslat szerint, ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.

Az adózónak emellett be kellene jelentenie az adópolitikáért felelős miniszternek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját, de ez nem jelentene plusz adminisztrációs terhet az érintetteknek. A javaslat szerint a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek támogatói, a támogatott előadó-művészeti szervezet jegybevételének 80 százalékáig társasági adókedvezményt vehetnének igénybe, és tartalmazza a javaslat azt is, hogy a korábban kötött tartós adományozási szerződés is csökkentené az adóalapot.

Jelentős egyszerűsítések

A gazdasági szereplők a pénteken bejelentett változásokat alapvetően kedvezően fogadták. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő az MTI-nek elmondta: az illetékszabályokban az egyik jelentős módosítás, hogy a feleség is bekerül az egyenesági rokonok ajándékozási és öröklési illetékmentes csoportjába. A másik, hogy a korábban sávosan progresszív és rokonsági foktól függő illetéktáblákat lineáris 18 százalékos kulcs váltja fel.

A személyi jövedelemadóval kapcsolatban tervezett változások a szakember szerint "újragombolják" a biztosítással összefüggő személyijövedelemadó-kötelezettséget, illetve mentességet.

A magánszemélyek és a vállalkozások tájékozódását egyaránt segíti majd Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, hogy létrejön egy, a Magyar Államkincstár által üzemeltetett országos, helyi adóztatási információkat tartalmazó adatbázis, amelyből meg lehet majd tudni, hogy adott településen milyen adónemek vannak, mekkora az adó mértéke, továbbá, hogy van-e valamilyen mentesség vagy kedvezmény. Ez különösen hasznos lesz azon vállalkozásoknak, amelyek az ország több településén is tevékenykednek. A jövedéki adók terén pedig az elektronikus bevallás kiterjesztését tartja jelentős egyszerűsítésnek az adószakértő.

Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője szerint a szuperbruttó kivezetésével 1,1 millió forintos bérig jól járnak a munkavállalók. Az intézkedés számításai szerint 110 milliárd forintot hagy az embereknél, bár a kormány ebből 50 milliárd forintot "visszavesz" a járulékplafon eltörlésével. Az átlag felett keresők nettó bére kismértékben nőhet a szuperbruttó kivezetésének hatására, ami kedvezően hat a reálbér növekedésre is.

Az adórendszer változásai összességében a gazdaság fehéredésének irányába mutatnak, mert miközben a kormány egyes adóknál engedményeket ad, - jelentősen egyszerűsödik például a kisvállalkozások adózása - a feltételek és az ellenőrzések szigorodnak – állapította meg a szakember.