Nem minden arany, ami fénylik.

Csak Bulgáriát sikerült lekörözni.

Miért szakad le Magyarország egyre inkább az EU átlagától az életszínvonalban? – erre kereste a választ legújabb felmérésében a GKI Gazdaságkutató.

Az életszínvonal esését már a magyarok 97 százaléka érzi a saját bőrén.

568 300 forint a bruttó átlagkereset.

A rendszerváltás után a lengyelek életszínvonala jóval a magyar mögött volt. Mára nagyot fordult a világ.

Az emberi fejlődés egyenlőtlenségi indexei javultak, kivétel a csecsemők túlélési esélye és a tiszta levegőhöz jutás lehetősége.

Nőtt a bruttó kereset, csökkent a reálbér Csehországban.

A magyarok arra számítanak, hogy a következő egy évben tovább romlik az életszínvonaluk.

Évtizedek óta mondják, hogy nemsokára utolérjük nyugatot, ehelyett csak hátrébb kerülünk.

A Covid-járvány mélypontjánál is alacsonyabb szintre esett a magyar lakosság fizetőképessége.

A politika egyik kedvenc szlogenje, hogy jobban élünk-e mint korábban. A gazdaságban ennek a kérdésnek az egyik legfontosabb mérőszámait a reálkeresetek alakulásában találjuk meg. Erről közölt grafikont a nemzeti hírügynökség.

A KSH adatai szerint a járvány ellenére 2020-ban folytatódott a háztartások jövedelmének növekedése. Miközben például a lisztre fordított összeg a pánikvásárlások miatt 18 százalékkal nőtt, zöldségfélékből pedig 15 százalékkal ettünk többet.

Az Európai Unióban (EU) élő gazdagok és szegények közötti szakadék egyre szélesebbé vált az utóbbi évtizedekben, de az egyenlőtlenségek ellen kifejtett uniós küzdelemnek köszönhetően még mindig kisebb, mint a világ más régióiban – írta a vagyoni egyenlőtlenségeket elemző francia intézet (WID) a friss jelentésében.

A legtöbben a nyugdíjas évektől, az életszínvonal csökkenésétől, és a munkahely egészségre gyakorolt negatív hatásaitól félnek. Ez derül ki a Policy Agendának a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával készült kutatásából. 

Még a 20 százalékot sem éri el azok aránya, akik félretesznek a nyugdíjas éveikre, pedig a hazai lakosság 92 százaléka életszínvonal csökkenést vár idősebb korára. A rendszeresen megtakarítók körében is csupán minden harmadik ember fektet be valamilyen nyugdíjcélú termékbe.

A Provident Pénzügyi Zrt. és anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) által végzett nemzetközi, reprezentatív kutatás szerint a magyar válaszadók harmada szerint javult háztartásuk anyagi helyzete az elmúlt egy évben, és hasonló arányban várnak további javulást a következő 12 hónapra pénzügyeik tekintetében. A hazai megkérdezettek 20 százaléka gazdasági fellendülést vár, ami a tavalyelőtti adatokhoz képest közel 5 százalékkal jobb eredmény. Az egyre javuló munkaerő-piaci trendek visszaköszöntek a kutatásban is: a felmérésben részt vevő országok közül legkevésbé hazánkban aggódtak állásuk esetleges elvesztése miatt.

A leggazdagabb államok nem feltétlenül a legjobb életminőséget kínáló országok. A pénz nem minden, számítanak olyan immateriális tényezők is, mint a küldetés beteljesítése, ehhez pedig nem kell gazdagnak lenni.

Elégedettebbek a magyarok az életszínvonalukkal a tavalyinál, de még mindig gyászos, ahogy a helyzetünket látjuk. Ha spórolni kell, a szórakozással kezdjük, de nyaralást azért tervez a többség – derült ki a Provident nemzetközi kutatásából.

Mindennapi szokásaink átalakulása mellett az életszínvonalunk változására is számítunk nyugdíjas éveinkben. A KSH adatai szerint nyugdíjasként több időnk jut alvásra és pihenésre, illetve sokat tévézünk és internetezünk majd. Ugyanakkor – a Generali Biztosító reprezentatív kutatása szerint – a várható bevételcsökkenés miatt a legtöbb ember úgy gondolja, hogy néhány dologról le is kell majd mondania. Így az utazásról, családja anyagi támogatásáról, illetve például autója fenntartásáról.

Az vagy, amit megeszel. A G20 országok mintájára az XXL20-at is felállíthatnák. A jóléti társadalmakban az egészségtelen táplálkozás miatt népbetegség az elhízás és a cukorbetegség. Amerika lakosságának kétharmadára ráférne a fogyókúra.

Az új tagállamok számára az életszínvonal emelkedését, a régiek számára pedig az export- és beruházási lehetőségek bővülését hozta az Európai Unió öt évvel ezelőtti bővítése - állapította meg az Európai Bizottság az évforduló alkalmából készített értékelésében. Következtetései között az is szerepel ugyanakkor, hogy az új országok nemzetgazdaságának teljes integrálása, a jövedelmi szintek teljes felzárkóztatása még a jövő feladata. Ügyelni kell a piacok további integrálására, a teljes uniós joganyag átültetésére és betartására. További erőfeszítések szükségesek az elért eredmények megőrzésére és a külföldi befektetések szintjének növelésére ezekben az országokban.