A rendszerváltás óta hangoztatott elképzelés, hogy a magyar életszínvonal előbb-utóbb utoléri az osztrákot. Az eurostat adatai szerint csak egy „füstbe ment tervnek” nevezhető. Jottányit sem közeledtünk a sógorokhoz.
Életszínvonalunk helyzetét az ekvivalens jövedelem mellett jól kifejező másik mutató, a háztartások fogyasztása. E tekintetben pedig még rosszabbul állunk. Ebben a szegmensben már csak a bolgárokat előzzük meg.
A Gazdaságkutató Zrt. (GKI) adatai szerint a helyzet folyamatosan romlik 2010 óta: a megfelelő adatokkal rendelkező 25 tagállam közül az euróban mért keresetek esetében a 21. helyről a 23. helyre estünk vissza, míg a vásárlóerő paritásos mutatóban maradtunk a 22. helyen.
A rendelkezésekre álló eurostat adatok a háború előtti időszakot mutatják. A KSH frissebb számai szerint életszínvonalunk 2022-ben valószínűleg tovább romlott, hiszen a reálkeresetek most éppen a 2020-as csúcsok körüli szintre estek vissza.
A kiskeskedelmi forgalom is szakadékba pottyant az épp most nyilvánosságra hozott adatok szerint.
Jó hír viszont, hogy megtaláltuk a magyar életszínvonal problémájának titkát. A kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy Magyarország jobban teljesít és ha válság van, abból is csak még jobban kerülünk ki. A helyzetre jó analógiát mutat egy hétvégi focimeccs. Képzeljék el, hogy Orbán Viktor, egykori focistaként nagy erővel előre rúgja a magyar gazdaság labdáját és az mégis a háta mögé kerül a külső körülmények miatt. Ilyenkor jön a gondolat, hogy a hibás Brüsszel, Gyurcsány vagy Soros. Na most akkor a focimeccs közvetítője nagyot vétett. Ő ugyanis úgy mondta, a kirúgást elvégző focista nem volt elég körültekintő.
