Mindebben továbbra is kulcsszerepet játszik az unió felzárkóztatási politikája, az úgynevezett strukturális és kohéziós politika. Az unió végrehajtó testületének megítélése szerint a két legutóbbi - 2004-es és 2007-es - bővítés mérföldkövet jelent Európa egyesítésének folyamatában. A gazdasági előnyök mellett a 12 országos szélesítés hozzájárult ahhoz, hogy megszilárduljon a demokrácia, és nagyobb fokú stabilitás és a biztonság alakuljon ki. Az elmúlt öt évben az EU nem csak területileg bővült, hanem erősebbé, dinamikusabbá és kulturális értelemben is gazdagabbá vált.
Öt évvel ezelőtt Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovénia, Málta és Ciprus lépett az EU-ba, tavalyelőtt pedig Bulgária és Románia vált taggá. Joaquín Almunia pénzügyi biztos szerint a szélesítés valamennyi tagállam számára gazdasági előnyökkel járt, hiszen növelte azok versenyképességét, fokozódott a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. Közös sajtótájékoztatójukon Olli Rehn bővítési biztos úgy fogalmazott, hogy a bővítés "gazdasági szempontból mind az új, mind a régi tagállamok, mind pedig az EU egésze számára előnyöket biztosít. A kibővült EU ma a világ legnagyobb integrált gazdasági térsége: a világ GDP-jének több mint 30 százalékát, a világkereskedelemnek pedig több mint 17 százalékát adja. Ennek következtében az EU döntő szerepet játszik a globális kérdések alakításában, és lehetősége van arra, hogy a globalizáció alakulását az uniós polgárok számára előnyös irányba befolyásolja - mutattak rá a biztosok.
Az új tagállamokban az egy főre jutó jövedelem 1999-ben a régi tagállamok átlagához viszonyítva 40 százalékot tett ki. Ez az érték tavaly 52 százalékra emelkedett, a növekedés 2004-2008-ban már elérte az 5,5 százalékot. Mindez ráadásul nem a régi tagállamok kárára ment végbe - derül ki a bizottság e témáról készített tanulmányából. (Az EU leggazdagabb régiói Belső-London, Luxemburg és Brüsszel, míg a legszegényebb régiók rendre Közép- és Kelet-Európában találhatók - mutatta ki az Eurostat legfrissebb jövedelmi különbségeket kutató felmérése a 271 régiót felölelő unióban. A legszegényebb 20 régió mind a pár évvel ezelőtt csatlakozott Bulgária, Románia, Lengyelország és Magyarország régiói közül kerül ki, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 25-42 százaléka között szóródik.)
