A gyakornoki álláshirdetések alatt gyakran olvasni elkeseredett kommenteket, amik arról szólnak, „hurrá, újra egy állás, amiért nem jár fizetés”. Miért éri meg fizetni egy gyakornoknak?

Bár sok magyar cégnél már az is gond, hogy elegendő dolgozót találjon, valójában ez még semmi. A valódi sikerhez kiemelkedő tehetségekre van szükségünk, akiket nem elég megszerezni, de meg kis kell tartani. Nem is várnak olyan sokat, mint gondolnánk.

Sok technológiai céget egyetemről kiugrott emberek tettek naggyá, de ez nem jelenti azt, hogy az informatika fővárosában senkit nem érdekel a diploma. Sőt, pontosan az ellenkezője az igaz.

A kis-és középvállalkozások hozzá vannak szokva ahhoz, hogy bírni kell az állandó változást ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket. Ez szakértőnk szerint a HR számára a nagy lehetőség. De mit és hogyan is segít?

2015-öt öt egyértelműen a munkaerőért folytatott küzdelem jellemzi a versenyszférában - derül ki az Aon Hewitt legjobb munkahelyeket vizsgáló idei kutatásából. A tehetséges munkavállalók pedig jellemzően csak a legjobb munkahelyeken szeretnek dolgozni. A legjobbak a munkáltatói márkaépítésre is figyelnek, az elkötelezett dolgozók pedig a cég sikerét is növelik.

A tehetség nem szökken szárba magától, gondoskodni kell róla ahhoz, hogy kiteljesedjen. De ha a tehetséges munkavállaló nem kötődik a céghez, tehetségét máshol kamatoztatja majd.

A vevők megtartásának alapvető feltétele a minőségi kiszolgálás, amire viszont csak a kellőképpen felkészült, a tudásukat készségesen a vevők rendelkezésére bocsátó kiszolgáló személyzet képes. A munkatársak szigorú kiválasztása ezért elsődleges üzleti érdek.

A legjobban teljesítők célzott tehetséggondozása hatékony stratégia lehet abból a szempontból, hogy a cég kimagasló eredményeket érjen el, mégis számos HR szakember azt állítja, hogy jobban megtérülő befektetésnek számít, ha egy szervezetnél a munkaerő nagy részét kitevő, átlagosan teljesítő dolgozókra koncentrálnak.

Súlyos tévedés azt gondolni, hogy a ma kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal tehetségek többsége a jövőben is beválik. A legkiválóbb fiatal kollegák kétharmada jövőbeni sikereiket komolyan fenyegető elakadásokkal viaskodik. A figyelmeztető jelek már korán észlelhetőek, a probléma pedig jól körülírható és kezelhető.

Mennyire erős a cserepad? Cége fiatal tehetségei tettre készen toporognak az oldalvonal mellett, hogy végre megcsillogtathassák tudásukat? Netán foghíjas az utánpótlás és egyébként is bóklászik néhány a dinoszaurusz a pályán? Ki fog a szezon végén hosszabbítani és hányan tárgyalnak átigazolásról az ősi riválisokkal?

Magyarország a 40. helyre került 103 ország közül abban a felmérésben, amely azt vizsgálta, hogy melyik ország, hogyan gazdálkodik a tehetségeivel. A régióban minden ország jobban teljesít nálunk, a toplistát Svájc vezeti.

A tudástőke elszívása Kelet-Európa, ezen belül is a magyar munkaerőpiac egyik fő problémája. A helyzet megoldásának kulcsát a növekedést ösztönző gazdaságpolitikában, a munkabért terhelő adók csökkentésében, az élethosszig tartó tanulás lehetővé tételében és a K+F beruházások támogatásában látja Edwin De Boeck, a KBC vezető közgazdásza.

A globális és hazai vezetők egyetértenek a tehetséggondozás stratégiai fontosságával, habár konkrét lépéseket csak kevés magyar vezető tesz – maximum a már bevált rendszereket és technikákat üzemeltetik –, jellemzően azt is csökkentett intenzitással.

A kimagasló tehetségeket gondozni kell, de vajon nem jobb stratégia-e a teljes alkalmazotti kör megcélzása a vállalati teljesítmény egészének javításához? A Hays Journal legfrissebb száma beszámol arról a nemzetközi HR közösségben aktuálisan kibontakozó vitáról, hogy mi is a legjobb befektetés a teamek fejlesztése és sikerre vitele érdekében.

Havi pár ezer forinttal már esélyt teremtünk arra, hogy egy hátrányos sorsú gyerek a harmadik világban kiemelkedjen a szegénysorból. A Jennifer Arnold rendezte A Small Act – Egy apró cselekedet – című dokumentumfilm egy ilyen kedvezményezett felemelkedését mutatja be Kenyától a Harvardon át munkahelyéig, az ENSZ-ig.