Sosem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya az elmúlt közel két évtizedben: a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik arról, hogy rövid vagy hosszú távon munkát vállalna külföldön, vagy akár örökre határon túlra költözne.

Az emberi erőforrás globális mobilitása a nemzetközi piacok összetettsége miatt a következő 3-5 évben egyre fontosabb lesz, derül ki a Deloitte felméréséből. Míg azonban a külföldi vállalatok háromnegyede növelni készül a kiküldetéseket, a hazai cégeknek csupán a fele tervezi ugyanezt. Az is kérdés, hogy melyik munkavállaló szeretne külföldön dolgozni.

Megközelítőleg 630 millió főre becsüli a Gallup azoknak a számát, akik hajlanak arra, hogy elhagyják hazájukat és új országban telepedjenek le - olvasható az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevelében. Közülük mintegy 19 millió kezdte meg a szükséges előkészületeket, például vásárolt repülőjegyet vagy nyújtott be letelepedési kérelmet.

A Gallup nemzetközi felmérése szerint a fiatal, egyedülálló, iskolázott és anyagilag jobb helyzetben álló személyek azok, akik nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy külföldre költözzenek. Magas az elvándorlási kedv az alulfoglalkoztatottak körében is.

Dr. Örkény Antal, az ELTE tanszékvezető professzora és Dr. Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet kutatásvezetője egyetért abban, hogy egyelőre nem kell tartani a bevándorlók tömegeitől, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzet miatt hazánk nem minősül célországnak a bevándorlók számára. Ez nem is baj, hiszen a magyarok nem nézik jó szemmel az idegeneket, ami több tényezőre vezethető vissza.