Közhelynek számít, hogy a magyar ingatlanpiac igen nehéz időket él meg, akkor is, ha olykor úgy tűnik, mintha látszana a fény az alagút végén. Az árak még mindig nagyon mélyen vannak, a 2008-as gazdasági válság begyűrűzése óta nem tudott a szegmens kikecmeregni a gödörből. A válság mellett azonban még egy nagyon komoly demográfiai-gazdasági fenyegetéssel is szembe kell néznie a piacnak: a fiatalok és a cégek elvándorlása ugyanis tovább csökkentheti az amúgy is alacsony keresletet.

A nemzetközi migráció különböző megnyilvánulási formáira napjainkban egyre jelentősebb figyelem irányul. A tavaly bevezetett Kék Kártya irányelve az első az Európai Bizottság 2005-ben előterjesztett, legális migrációra vonatkozó politikai tervében. Arról, hogy pontosan mit is takar a Kék kártya irányelve, illetve milyen előnyökkel jár a bevezetése, Cziczárdi Györgyit, az Expat-Center ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Ötpontos tervet ajánl a kormányok, nemzetközi szervezetek és multinacionális vállalatok figyelmébe, ajánlásként foglalkoztatáspolitikájuk kialakításához a Hays és az Oxford Economics nemzetközi gazdaságkutató intézet. Az általuk közösen megjelentetett „Creating Jobs in a Global Economy 2011-2030" című jelentés megállapításai alapján, illetve tekintetbe véve a foglalkoztatás területén az elkövetkező 20 év során várható óriási, de kiegyensúlyozatlan növekedést. Meggyőződésük, hogy ha a kormányok és a vállalatok ezt a kérdést nem stratégiai módon közelítik meg, elszalasztják a kínálkozó munkaerőpiaci lehetőségeket, és a nehézségek globális szinten megsokszorozódnak.

Sosem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya az elmúlt közel két évtizedben: a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik arról, hogy rövid vagy hosszú távon munkát vállalna külföldön, vagy akár örökre határon túlra költözne.

Az emberi erőforrás globális mobilitása a nemzetközi piacok összetettsége miatt a következő 3-5 évben egyre fontosabb lesz, derül ki a Deloitte felméréséből. Míg azonban a külföldi vállalatok háromnegyede növelni készül a kiküldetéseket, a hazai cégeknek csupán a fele tervezi ugyanezt. Az is kérdés, hogy melyik munkavállaló szeretne külföldön dolgozni.

Megközelítőleg 630 millió főre becsüli a Gallup azoknak a számát, akik hajlanak arra, hogy elhagyják hazájukat és új országban telepedjenek le - olvasható az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevelében. Közülük mintegy 19 millió kezdte meg a szükséges előkészületeket, például vásárolt repülőjegyet vagy nyújtott be letelepedési kérelmet.

A Gallup nemzetközi felmérése szerint a fiatal, egyedülálló, iskolázott és anyagilag jobb helyzetben álló személyek azok, akik nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy külföldre költözzenek. Magas az elvándorlási kedv az alulfoglalkoztatottak körében is.

Dr. Örkény Antal, az ELTE tanszékvezető professzora és Dr. Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet kutatásvezetője egyetért abban, hogy egyelőre nem kell tartani a bevándorlók tömegeitől, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzet miatt hazánk nem minősül célországnak a bevándorlók számára. Ez nem is baj, hiszen a magyarok nem nézik jó szemmel az idegeneket, ami több tényezőre vezethető vissza.