Nem várják túl optimistán az év hátralévő részét a magyarok.

A magyarok közel 60 százaléka számít ősszel magasabb áram- és gázszámlára, miközben egy átlagos jövedelmű háztartás csupán havi 3-3 ezer forintot tudna erre pluszban kigazdálkodni. Konyhapénz tekintetében havonta mintegy 100 ezer forintos növekedéssel számolnak a háztartások, ha továbbra is az eddig megszokott termékeket szeretnék a kosarukba tenni – derült ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából.

Éles az árverseny - mi látszik az inflációból az e-kereskedelemben?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. arra kereste a választ, hogy a vállalkozások hajtottak-e végre energiamegtakarító beruházásokat az utóbbi 3 évben, és ezzel mekkora energia megtakarítást értek el.

Már eddig is akár több tízezer forintot spórolhattak évente a rezsiszámlán azok, akik igazán energiahatékony hűtőszekrényt és mosógépet használnak, az átlagos fogyasztás felett érvényes új energiaárak fényében pedig ennél is jóval magasabb lehet a megtakarított összeg. Ha nem rendelkezünk kifejezetten energiatakarékos készülékekkel, akkor sincs veszve minden, hiszen a berendezések tudatosabb használata szintén hozzájárulhat az energiafogyasztás csökkentéséhez.

Kevés fiatal rendelkezik banki kölcsönnel, ezen belül a személyi és lakáshitelek a legelterjedtebbek - derül ki a K&H ifjúsági indexhez készült felmérésből.

Kevesebbet költük, de hol húzzuk meg a nadrágszíjat?

Jelentős összegek megjelenésére számítottak az OTP Bank szakértői az első negyedévben a megtakarítási piacon.

Az idén sokan már a költéseik visszafogásával, áttervezésével számolnak. A megtakarítással rendelkezdők aránya jelentősen csökkent, az egyes megtakarítási formák kedveltsége pedig átrendeződött: előtérbe kerültek a könnyen pénzzé tehető értéktárgyak, köztük az ékszerek és a befektetési célú aranytömbök – ez is kiderül a BÁV Zálog áprilisi országos kutatásából.

Az infláció is alaposan átírta a magyar lakosság pénzügyi helyzetét, hiszen az idén sokan már a költéseik visszafogásával, áttervezésével számolnak. A megtakarítással rendelkezdők aránya jelentősen csökkent, az egyes megtakarítási formák kedveltsége pedig átrendeződött: előtérbe kerültek a könnyen pénzzé tehető értéktárgyak, köztük az ékszerek és a befektetési célú aranytömbök.

A Magyar Nemzeti Bank összesítése szerint nagyok voltak a különbségek a nyugdíjpénztári hozamok között tavaly.

Meredeken emelkedett ősz a vállalatok bankban tartott pénze. Decemberben valósággal felrobbantak a céges betétek. Ez ugyan januárban visszaállt, de még így is tízezer milliárd forintnál nagyobb az állomány. A cégeknek a bankok hajlandóak magasabb kamatot fizetni, mint a lakosságnak, így aztán a lekötött betétek összege is szépen hízik.

Idén átlagosan 29 400 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, csaknem a harmadával többet, mint egy évvel korábban. A legtöbben azért spórolnak, mert tartanak munkahelyük elvesztésétől, de csaknem ennyien vannak azok is, akik nem tudtak, vagy nem akartak nagyobb beruházásra költeni, autót vagy lakást vásárolni. A pandémia a napi pénzügyek intézésére is hatással volt.

Az előző negyedévhez képest harmadával, az egy ével korábbihoz viszonyítva 14 százalékkal 681 milliárd forintra csökkent a háztartások pénzügyi megtakarításai a harmadik negyedévben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett előzetes adataiból. Legutóbb 2019 első negyedévében volt ennél alacsonyabb a háztartások pénzügyi követelésekbe eszközölt tranzakcióinak értéke.

Az infláció felgyorsult, az alapkamat pedig emelkedő pályára került, ami a befektetések piacát is érinti – derült ki a K&H befektetői klubjának budapesti rendezvényén. A cég szakértői szerint kulcskérdés, hogy milyen stratégiát választanak most a megtakarítással rendelkezők.

A válság ellenére 9,7 százalékkal nőtt a globális pénzeszközök állománya 2020-ban, először elérve a bűvös 200 billió eurós határt, 2021 egy újabb jó év lehet a megtakarításokkal rendelkezők számára, ugyanakkor a válság várhatóan megerősíti a vagyoni egyenlőtlenségeket az országok között és azokon belül is

Csökkent, de így is magas szinten maradt az euróövezeti háztartások megtakarítási rátája a második negyedévben.

Magyarországon ma a férfiak várhatóan 15 évet, a nők 20 évet töltenek majd nyugdíjban. Azonban az Európai Bizottság riportja szerint ez mindkét nem esetében 6-7 évvel fog növekedni 2070-ig. Azért, hogy ez az időszak valóban a megérdemelt pihenéssel teljen, fontos időben megkezdeni az időskori megtakarításokat. Az OTP Nyugdíjpénztár szakértői pedig azt is elárulták, milyen lehetőségek várják a tagokat a nyugdíjkorhatár betöltése után.

A Covid-19 válság nem csökkentette a megtakarítással rendelkezők számát, mi több, megnőtt az arányuk éppúgy, mint az átlagosan félretett összeg – derült ki a Budapest Alapkezelő legfrissebb reprezentatív kutatásából. Akik havonta rendszeresen félretesznek, azoknak 40 százaléka havi 50 ezer forintnál is többet takarít meg, és a kutatásban résztvevők 16 százalékának nőttek a megtakarításai az elmúlt több mint egy évben. A befektetett tőke biztonsága, a garantált hozam, valamint a likviditás továbbra is a legfőbb szempontok a befektetéseknél és megtakarításoknál a  bankok és banki tulajdonú befektetési szolgáltatók iránti bizalom pedig egyaránt 10 százalékkal nőtt 2019 vége óta.

Jelentős többletmegtakarítást hozhatott a járvány időszaka.

A fiatalokat és a nyugdíjaskorúak pénzügyeit érintette a leginkább a koronavírus-válság az utolsó negyedévben, ugyanakkor a fiatalok közel tizede óvatosabb gazdálkodással vagy félállás vállalásával növelni tudta a megtakarításait – derült ki az Intrum és a GKI kutatásaiból.

Bár az emberek többségének csökkentek a megtakarításai a recesszió óta, mégis, a hazai fogyasztók egy része többet tud félretenni, mivel csökkentek a kiadásai, derült ki az Intrum felméréséből. Európában sokan számoltak be ugyanerről, a legtöbben váratlan költségek miatt tesznek félre, de meglepően sokan spórolnak utazásra is.

A generáció 79 százaléka változtatott pénzügyi céljain és szokásain a járvány hatására, és ennél is többen voltak, akik visszafogták kiadásaikat. Ez egyrészt abból ered, hogy bizonyos szolgáltatásokra (utazás, szórakozás, koncert) nem tudtak költeni, másrészt tudatosan is igyekeztek kevesebbet költeni a megszokottnál. Elmondásuk szerint jobban odafigyeltek rá, hogy az élelmiszerek ne vesszenek kárba, és számos más termék esetében is alaposabban átgondolták, valóban szükségük van-e rá.

A magyarok 36 százaléka mindössze egy hónapig tudna megélni a meglévő megtakarításából, ha megszűnne a rendszeres havi jövedelme.

A lakosság spórolási szokásai pontosan leképezték a koronavírus-járvány változását. Míg márciusban és áprilisban sokan tették pénzzé az értékpapírjaikat, addig májusban már ismét vásárolni kezdtek.

A magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni, illetve azok, akik a koronavírus-járvány hatására munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek. Ugyanakkor a leginkább kedvező helyzetben lévő csoportokban is legfeljebb öt hónapra elegendő megtakarítása van az érintetteknek, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a Medián közös elemzéséből.

A koronavírus-járvány felértékelte a pénzügyi tudatosság szerepét. Az OTP Bank megbízásából készített kutatás adatai alapján ugyanis azok, akik legalább félmillió forintnyi megtakarítással rendelkeztek, saját megítélésük szerint könnyebben vészelték át az elmúlt hónapokat. Többségük most pozitívabbnak értékeli az anyagi helyzetét, mint az elmúlt egy évben. Hetven százalékuk azt is tervezi, hogy a következő hónapokban ugyanannyit vagy többet tesz félre, mint eddig, és csak hét százalékuk látja úgy, hogy egyáltalán nem tud majd megtakarítani a jövőben.

A járvány okozta gazdasági lefékezés egyik meglepő fejleménye, hogy sok vállalat előre nem kalkulált tartalékot tudott felhalmozni az elmúlt hónapokban. A megspórolt, vagy mint látni fogjuk, inkább el nem költött forrás viszont jelen formájában alig hoz hasznot. Mindez új kihívás elé állítja az érintetteket: válság idején kell befektetni.

Európai viszonylatban is feltűnőek a vagyoni különbségek a magyar települések között, továbbra is jelentős Budapest gazdasági túlsúlya – derült ki egy nemzetközi kutatásából. A magyar fővárosban a rendszeresen megtakarítók aránya nem tér el jelentősen az EU-s átlagtól, a vidéki városokban és a falvakban viszont az emberek jóval nagyobb részének okoz gondot a megtakarítás.

Nincsenek jó véleménnyel a szakemberek a magyarok pénzügyi tudatosságáról: úgy gondolják, kevés megtakarítási terméket ismerünk, és lényeges lenne már az oktatásban megalapozni ilyen irányú ismereteinket. Egy friss felmérés eredményei szerint a szuperállampapír (MÁP+) és a tartós befektetési számla (TBSZ) ösztönzi leginkább a lakosságot távlatos gondolkodásra, a tőzsdei részvényvásárlást pedig a cégek eredménye, valamint állami ösztönzők segítenék leginkább.

Nagyon kevés adót igényelnek vissza a magyarok, az oktatási erőfeszítések ellenére sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehetőségeik vannak. Az év vége előtt sokféle megtakarítási formára érdemes szerződni, még az egyszerű életbiztosításra is, hogy adó-visszatérítést kapjunk, vagy alacsonyabb legyen a fizetendő díj – tartja az OVB Magyarország.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége minapi konferenciáján ismét terítékre került az MNB terve, az úgynevezett Jóléti Számla, amely az elhangzottak alapján egy új nyugdíjpillér lehet. 

A fiatalok körében egyre nagyobb a tudatosan, hónap elején megtakarítók aránya. Az átlagos összeg 500 000 forint felé emelkedett, amit lakásvásárlásra, általános tartalék képzésre és autóvásárlásra tesznek félre a 19-29 évesek. 

A háztartások szintjén a kisebb váratlan kiadások fedezetére nagyságrendileg 476 ezer forintra lenne szükség. Ekkora összegnek kellene rendelkezésre állni ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a háztartás költségvetését.

A KSH adatai szerint tavaly történelmi rekordot ért el a lakosság által felhalmozott készpénz összege. A 2018-as év utolsó negyedévére 4792 milliárd forintot tett ki az a vagyon, amit a magyarok a saját otthonukban őriznek.

A fizikai munkakörben dolgozó magyarok alig egynegyede tesz félre rendszeresen a nyugdíjas éveire és több mint kilencven százalékuknak nincs nyugdíjterve – derül ki az Aegon legfrissebb nyugdíjkutatásából.

Hazánkban éves szinten – jelenleg a válság utáni konjunktúra csúcsa környékén – körülbelül 20.000 új ingatlan épül. Ezzel szemben nagyjából négymillió a magyarországi lakóegységek száma, amelyek döntő része felújításra, s ezen belül feltétlenül energetikai korszerűsítésre, elsősorban utólagos hőszigetelésre szorul. A források rendelkezésre állása azonban nem tükrözi az „ahol a szükség, ott a segítség” elvét - derült ki a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének közleményéből.

A háztartások vagyoni helyzete közötti különbség hátterében szerepet játszanak az ingatlanok, a háztartások vagyona ugyanis jelentősen emelkedett az elmúlt években, részben az ingatlanárak növekedése miatt.

Több meló, olvasás, több testedzés, kevesebb lógás a közösségi médián és alvás. Amerikai milliomosok életviteléből próbálták kicsipegetni, milyen szokások segítenek hozzá a meggazdagodáshoz. A milliomosok máshogy élnek, mint a többség.

Egyre több magyar rendelkezik megtakarítással, és egyre többen tudnak önerőből fedezni komolyabb összegű váratlan kiadást is. A rendszeres megtakarítással rendelkezők közel fele azonban készpénzben tartja megtakarításait – egy felmérés szerint.

Kalifornia az első tagállama az USA-nak, ahol 2020 január 1-étől kötelezővé teszik a napkollektorok felszerelését a háromemeletesnél kisebb lakóházakra. Többe kerül így egy ház felépítése, de 15-20 év alatt megtérül a ráfordítás.

A lakástakarék-tulajdonosok háromnegyede nem tudja, mibe fektesse a pénzét a jövőben. Sokuknak nincs is más befektetése a lakástakarékon kívül. Elképzelése a jövőre nézve jellemzően azoknak van, akiknek eddig is volt befektetésük.

A legkényesebb magánéleti problémáinkról is inkább beszélgetünk, mint arról, hogy teszünk-e félre nyugdíjas éveinkre. Az NN Biztosító reprezentatív kutatásának eredményei szerint szinte tabutémaként kezeljük a megtakarításokat.

A mozaikcsaládban élők számára a legnehezebb a nyugdíjas évekről való gondoskodás, 91 százalékuk szerint lesznek anyagi gondjaik idős korukban. A klasszikus családmodell nagyobb biztonságot ad, és még az egyedülálló szülők is bizakodóbbak jövőjükkel kapcsolatban – derült ki a Groupama Biztosító és az NRC reprezentatív, a különböző családmodellek nyugdíjstratégiáit vizsgáló kutatásából.

Amikor a nyugdíjas évekre teszel félre, kiemelten fontos a biztonság, hiszen ez a pénz nem arra van, hogy “eltőzsdézd”. De nem csak a befektetések kockázatával kell számolnod, sok egyéb tényező is kockázatot jelenthet ilyen hosszú távon. A Pénzügyi tudakozó segítségével összeszedtük azt a 7 szempontot, amit figyelembe kell venned, amikor a legjobb nyugdíj megtakarítást keresed.

A magyarok 85 százalékának egyik legfontosabb célja, hogy jó anyagi feltételetekkel indítsa gyermekét az életbe, mégis csak 20 százalék gyűjt pénzt erre a célra – derült ki az OTP Öngondoskodási Index idei adataiból. A közép- és felsőoktatás költségeinek fedezésén túl a barátokkal közös programokat és az aktuális divatnak megfelelő eszközök finanszírozását is feladatuknak érzik a szülők, még akkor is, ha ez számukra lemondással és külön erőfeszítéssel jár.

Napjainkban egyre többször merül fel jogosan a kérdés, hogy vajon elég lesz-e a pénzünk nyugdíjasként, fenn tudjuk-e tartani azt az életszínvonalat, amelyet fiatalon elképzeltünk.

Egy adókedvezmény miatt megnövekedhet az egyéni befizetések összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál és egészségpénztáraknál az év végén, írja az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.