Négy évtizede nem mért ütemre gyorsult májusban az éves brit infláció.

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 9,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Ez a szám most már 10 százalék felett van, vagyis gyorsult az infláció.

A hivatalos inflációs adat szerint a fogyasztói árak áprilisban 9,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ehhez képest a GKI, ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt.

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 9,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a legjobban. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,6 százalékkal nőttek.

Főleg az élelmiszerek, a dohány és a alkohol ára emelkedett.

Rekordszintet ért el az euróövezeti infláció márciusban.

Márciusban az éves bázisú németországi infláció 7,3 százalék volt, 1981 ősze óta a legmagasabb.

Márciusban 8,5 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

Ismét rekordokat döntött az infláció az euróövezetben.

Utoljára közel 15 éve, 2007 augusztusában volt ilyen magas az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a legjobban.

Rekordon a brit infláció.

Csaknem harminc éve a legmagasabb infláció alakult ki decemberben Németországban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdán közölt végleges számai szerint.

Az infláció 19 éves csúcson állt decemberben, szakértők szerint a helyzet még ennél is rosszabb lehet.

Németországban novemberben tovább emelkedett, csaknem 30 éves csúcsra nőtt az éves szintű infláció.

Az előzetes adatok alapján tovább emelkedett az infláció novemberben a német szövetségi statisztikai hivatal jelentése alapján.

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, jelentette kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal. Az infláció 2012-ben volt utoljára ilyen magas.

A fogyasztói árak a júniusi 5,3 százalék után 4,6 százalékkal nőttek éves szinten.

Németországban 2008 augusztusa óta először került 3 százalék fölé a fogyasztói árak éves emelkedésének üteme idén júliusban.

A KSH közlése szerint májusban a fogyasztói árak 5,1 százalékkal ugrottak meg.

A havi inflációs mutató 2012 óta nem volt ilyen magas, a KSH jelentése szerint 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

A februári 3,1 százalék után márciusban 3,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

Jelentős mértékben csökkentek a fogyasztói árak novemberben Németországban a szövetségi statisztikai hivatal pénteken közzétett végleges adatsorának tanúsága szerint. A felülvizsgálat során nem változtattak az előzetesen közölt adatsoron.

Novemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,7 százalékra lassult az októberi 3 százalékról. Egy hónap alatt, októberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődtek.

Szeptemberben 0,4 százalékponttal múlta felül az idősek inflációja az aktív háztartásokét.

2020. szeptemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,4 százalék volt.  

Jövőre is főleg a kispénzű háztartások, nyugdíjasok lesznek a kárvallottjai az áremelkedésnek.

A fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk ára emelkedett a leginkább.

A nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint számolt infláció 4,3 százalék volt az előző hónapban tavaly júliushoz képest.

Júliusban 3,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

2,9 százalékkal voltak magasabbak júniusban a fogyasztói árak átlagosan az egy évvel korábbinál.

Májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az átlagos infláció 4 százalék alá lassult márciusban, az élelmiszerárak azonban egy hónap alatt is szokatlan mértékben megugrottak, az éves drágulás pedig 7 százalék fölé ugrott ebben a kategóriában - azaz már mérhető volt a koronavírus miatti pánikvásárlások hatása.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, januárhoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A vírus miatti bizonytalanság több oldalról is érintheti az inflációt.

A drágulást az üzemanyagok, az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk dobták meg.

Szeptemberben 3,6 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig 0,3 százalékkal nőttek az árak. Az év hátrelévő hónapjaiban bőven a 3 százalékos szint felett lesz az éves infláció, 6-9 hónapos időtávon pedig átmenetileg megközelítheti a 4 százalékot.

A júniusi 3,1 százalékról júliusban 3,4 százalékra ugrott az infláció. A maginfláció ugyanakkor stabilnak mondható. A K&H vezető elemzője szerint az idei átlagos infláció 2,8 százalék körül lehet.

A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júliusban, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

2,3 százalékot emelkedtek a fogyasztói árak áprilisban. Az ING szerint ebben szerepet játszott az üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedése, a tartós cikkek ára viszont csökken.

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, s 2018 közepéig ebben nem várható érdemi változás. A gazdasági növekedés – az EU-támogatások felfutásának, illetve azok költségvetési megelőlegezésének, a választások előtti élénkítő politikának köszönhetően – 3,8 százalékos üteme érdemben meghaladja az EU átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A növekedés beruházásvezérelt, de gyors a fogyasztás emelkedése is. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de ez egyelőre nem jelent problémát. A folyamatok rövid távon kedvezőek, miközben továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.

A fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal magasabbak voltak augusztusban, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak májusban, mint egy évvel korábban, az infláció 0,1 százalékponttal lassult az áprilisi 2,2 százalékról. Áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,2 százalékkal emelkedtek májusban - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A pünkösdi ünnepet követő négynapos munkahéten megjelenő makrogazdasági adatok közül az inflációs és az államháztartási adatok számíthatnak a legnagyobb figyelemre, ezen kívül kiskereskedelmi, ipari és külkereskedelmi statisztikák is napvilágot látnak.

Idén mindössze 0,3 százalékkal nőtt az Európában egy főre jutó vásárlóerő értéke a 2015-ben mérthez képest. A vizsgált 42 országban jelentős különbségek láthatók az elkölthető jövedelem mértékét illetően: Magyarország egy helyet javított pozícióján az európai rangsorban.

Ősszel ismételten pozitív tartományba kerülhet a fogyasztói árak éves változása, nyáron viszont továbbra is nulla közelében várható az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője.

Meglepőnek nevezték az elemzők, hogy májusban újra a pozitív tartományba került a fogyasztói árindex Magyarországon. Az éves átlagos infláció a K&H Bank és a Takarékbank szerint 0,5 százalék körüli lehet, az Erste 0,3 százalékot vár.

A kormánypárt szerint jó ötlet lenne, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyek nem csökkentik áraikat az olcsó energiára való tekintettel, támogatások megvonásával büntesse a kormány. Közben az árak egyébként csökkennek.

Nincs még defláció Magyarországon, az egyszeri tételek nélkül számított maginfláció pozitív, így korai deflációs veszélyről beszélni. Csak a rezsicsökkentés miatt fordult negatívba az inflációs adat.