Németországban 2008 augusztusa óta először került 3 százalék fölé a fogyasztói árak éves emelkedésének üteme idén júliusban.

A KSH közlése szerint májusban a fogyasztói árak 5,1 százalékkal ugrottak meg.

A havi inflációs mutató 2012 óta nem volt ilyen magas, a KSH jelentése szerint 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

A februári 3,1 százalék után márciusban 3,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

Jelentős mértékben csökkentek a fogyasztói árak novemberben Németországban a szövetségi statisztikai hivatal pénteken közzétett végleges adatsorának tanúsága szerint. A felülvizsgálat során nem változtattak az előzetesen közölt adatsoron.

Novemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,7 százalékra lassult az októberi 3 százalékról. Egy hónap alatt, októberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődtek.

Szeptemberben 0,4 százalékponttal múlta felül az idősek inflációja az aktív háztartásokét.

2020. szeptemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,4 százalék volt.  

Jövőre is főleg a kispénzű háztartások, nyugdíjasok lesznek a kárvallottjai az áremelkedésnek.

A fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk ára emelkedett a leginkább.

A nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint számolt infláció 4,3 százalék volt az előző hónapban tavaly júliushoz képest.

Júliusban 3,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

2,9 százalékkal voltak magasabbak júniusban a fogyasztói árak átlagosan az egy évvel korábbinál.

Májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az átlagos infláció 4 százalék alá lassult márciusban, az élelmiszerárak azonban egy hónap alatt is szokatlan mértékben megugrottak, az éves drágulás pedig 7 százalék fölé ugrott ebben a kategóriában - azaz már mérhető volt a koronavírus miatti pánikvásárlások hatása.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, januárhoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A vírus miatti bizonytalanság több oldalról is érintheti az inflációt.

A drágulást az üzemanyagok, az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk dobták meg.

Szeptemberben 3,6 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig 0,3 százalékkal nőttek az árak. Az év hátrelévő hónapjaiban bőven a 3 százalékos szint felett lesz az éves infláció, 6-9 hónapos időtávon pedig átmenetileg megközelítheti a 4 százalékot.

A júniusi 3,1 százalékról júliusban 3,4 százalékra ugrott az infláció. A maginfláció ugyanakkor stabilnak mondható. A K&H vezető elemzője szerint az idei átlagos infláció 2,8 százalék körül lehet.

A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júliusban, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

2,3 százalékot emelkedtek a fogyasztói árak áprilisban. Az ING szerint ebben szerepet játszott az üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedése, a tartós cikkek ára viszont csökken.

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, s 2018 közepéig ebben nem várható érdemi változás. A gazdasági növekedés – az EU-támogatások felfutásának, illetve azok költségvetési megelőlegezésének, a választások előtti élénkítő politikának köszönhetően – 3,8 százalékos üteme érdemben meghaladja az EU átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A növekedés beruházásvezérelt, de gyors a fogyasztás emelkedése is. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de ez egyelőre nem jelent problémát. A folyamatok rövid távon kedvezőek, miközben továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.

A fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal magasabbak voltak augusztusban, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak májusban, mint egy évvel korábban, az infláció 0,1 százalékponttal lassult az áprilisi 2,2 százalékról. Áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,2 százalékkal emelkedtek májusban - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A pünkösdi ünnepet követő négynapos munkahéten megjelenő makrogazdasági adatok közül az inflációs és az államháztartási adatok számíthatnak a legnagyobb figyelemre, ezen kívül kiskereskedelmi, ipari és külkereskedelmi statisztikák is napvilágot látnak.

Idén mindössze 0,3 százalékkal nőtt az Európában egy főre jutó vásárlóerő értéke a 2015-ben mérthez képest. A vizsgált 42 országban jelentős különbségek láthatók az elkölthető jövedelem mértékét illetően: Magyarország egy helyet javított pozícióján az európai rangsorban.

Ősszel ismételten pozitív tartományba kerülhet a fogyasztói árak éves változása, nyáron viszont továbbra is nulla közelében várható az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője.

Meglepőnek nevezték az elemzők, hogy májusban újra a pozitív tartományba került a fogyasztói árindex Magyarországon. Az éves átlagos infláció a K&H Bank és a Takarékbank szerint 0,5 százalék körüli lehet, az Erste 0,3 százalékot vár.

A kormánypárt szerint jó ötlet lenne, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyek nem csökkentik áraikat az olcsó energiára való tekintettel, támogatások megvonásával büntesse a kormány. Közben az árak egyébként csökkennek.

Nincs még defláció Magyarországon, az egyszeri tételek nélkül számított maginfláció pozitív, így korai deflációs veszélyről beszélni. Csak a rezsicsökkentés miatt fordult negatívba az inflációs adat.

A következő hónapokban is a fogyasztói árak csökkenésére számítanak az elemzők, miután a júniusi fogyasztói árindex ismét alacsonyabb lett a piac által vártnál. Ugyanakkor az év végére újra beköszönhet az infláció.

A fogyasztói árak emelkedését várták áprilisra az ING és az Erste elemzői, akik a csökkenést mutató adat nyilvánosságra kerülése után úgy vélték: az év végére 2 százalék körül lehet az infláció.

Az idén februárban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az előző hónaphoz képest szintén 0,1 százalékkal emelkedtek. A várakozások ennél magasabb inflációt valószínűsítettek.

Szeptemberben a vártnál magasabb, 1,4 százalékos volt az éves infláció. A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal növekedtek. Az árakat a dohánytermékek drágulása és a tranzakciós illeték emelése húzta.

A kormány rezsicsökkentési programja alaposan letörte az átlagos fogyasztói árakat Magyarországon, a júniusi 1,9 százalék után júliusban 1,8 százalékos alakult éves összevetésben az infláció. Elemzők szerint további tere lehet az alapkamat csökkentésének.

Mérsékelten emelkedtek a fogyasztói árak júniusban: a háztartási energiaárak erőteljes csökkentése továbbra is erős nyomást alatt tartja az inflációt. Az éves árváltozás üteme megfelel az elemzői várakozásoknak, a jövőt illetően vannak ugyanakkor kérdőjelek.

Közel 40 éve (1974 óta) nem mértek olyan ütemű inflációt Magyarországon, mint áprilisban. A fékezést a rezsicsökkentéssel érintett területek, illetve az üzemanyagárak esése támogatta, az élelmiszerárak azonban az átlagnál jóval nagyobb mértékben drágultak. Elemzők szerint az esztendő egészében a jegybanki inflációs cél alatt maradhat a mutató, amely teret ad az alapkamat további csökkentésének.

Drasztikusan csökkent az infláció márciusban: a drágulás üteme éves összevetésben 2,2 százalék volt, amely jóval mérsékeltebb dinamikát jelent az előzetesen vártnál. Az adat alapvetően kedvező, hiszen a jegybank inflációs célja hosszú idő után már második hónapja teljesül, az alapkamat tovább csökkenhet. Az a tény ugyanakkor, hogy a belső kereslet gyengesége miatt bárminemű költségnövekedés csak korlátozottan érvényesíthető, a vállalkozások szempontjából kevés okot ad a derűlátásra.

Decemberben éves összevetésben 5, tavaly az év egészét figyelembe véve 5,7 százalék volt Magyarországon az infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentése szerint. A jegybank most először publikált havi inflációs mutatói alapján fogyasztói áremelkedés átmeneti, a középtávú inflációs kilátásokat érdemben nem befolyásoló tényezők erőteljes hatását mutatják. Elemzők szerint az idén tovább csökkenhet a fogyasztói árindex.

Novemberben a fogyasztói árak 5,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Elemzők az előző hónapok magas adatai után lassulást vártak - elsősorban az előző évi (adóemelések miatti) magas bázissal összefüggésben - a fékezés dinamikáját azonban meglepetést okozott, az előrejelzések 5,3-5,6 százalékos között alakultak.

Négy éves csúcsra, 6,6 százalékra gyorsult az infláció szeptemberben éves összevetésben, augusztushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal friss gyorsjelentése szerint. Az adat meghaladja a korábbi elemzői becsléseket, mindezzel együtt a piaci szereplők jelentős része arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa folytatja kamatcsökkentést.

Tovább gyorsulhatott, de valószínűleg tetőzött is az infláció szeptemberben Magyarországon - vélekedtek a csütörtöki adatismertetetés előtt összeállított első prognózisaikban a felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzők. Álláspontjuk szerint ettől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa újabb kamatvágásról dönthet.

A harmadik negyedévben újra csökkent a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, s vele együtt a Vásárlási Hajlandóság és a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke is. Minden második honfitársunk a munkanélküliek számának növekedésére, valamint a fogyasztói árak emelkedésére számít az elkövetkező egy évben.

Május óta megállíthatatlanul gyorsul az infláció: augusztusban éves összevetésben 6 százalékkal emelkedtek az árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint a júliusi 5,8 százalék után. Ilyen tempót utoljára 2008-ban mértek. Elemzők, az élelmiszerárak várható alakulásával összefüggésben ősszel további gyorsulásra számítanak. Ennek ellenére piaci vélemények szerint idén még lehet újabb alapkamat csökkentés.

2012 júniusában az előző havi bővüléshez hasonlóan pozitív teljesítményt mutatott fel az ipari szektor, ezúttal azonban a növekedés üteme némileg lassult, ugyanakkor szakértők szerint valami elindult a magyar gazdaságban, pedig még mindig nem érzékelhető a „Mercedes hatás" az exportban és az ipari termelésben.

A második negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke a KSH becslése szerint, így ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság recesszióban van, Közben az infláció is megugrott, 5,8 százalékra, ami Európában az egyik legmagasabb. A kormány szerint nincs baj, jövőre jön a növekedés.

A nagy sportesemények kapcsán a sör és a sós ropogtatnivalók forgalmának emelkedésére számítanak a gyártók, kereskedők. Az elmúlt hat év adatainak vizsgálata alapján azonban nem mutatható ki egyértelmű összefüggés a rendezvények és a vásárlások között.