Az infláció 19 éves csúcson állt decemberben, szakértők szerint a helyzet még ennél is rosszabb lehet.

Németországban novemberben tovább emelkedett, csaknem 30 éves csúcsra nőtt az éves szintű infláció.

Az előzetes adatok alapján tovább emelkedett az infláció novemberben a német szövetségi statisztikai hivatal jelentése alapján.

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, jelentette kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal. Az infláció 2012-ben volt utoljára ilyen magas.

A fogyasztói árak a júniusi 5,3 százalék után 4,6 százalékkal nőttek éves szinten.

Németországban 2008 augusztusa óta először került 3 százalék fölé a fogyasztói árak éves emelkedésének üteme idén júliusban.

A KSH közlése szerint májusban a fogyasztói árak 5,1 százalékkal ugrottak meg.

A havi inflációs mutató 2012 óta nem volt ilyen magas, a KSH jelentése szerint 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

A februári 3,1 százalék után márciusban 3,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

Jelentős mértékben csökkentek a fogyasztói árak novemberben Németországban a szövetségi statisztikai hivatal pénteken közzétett végleges adatsorának tanúsága szerint. A felülvizsgálat során nem változtattak az előzetesen közölt adatsoron.

Novemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,7 százalékra lassult az októberi 3 százalékról. Egy hónap alatt, októberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődtek.

Szeptemberben 0,4 százalékponttal múlta felül az idősek inflációja az aktív háztartásokét.

2020. szeptemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,4 százalék volt.  

Jövőre is főleg a kispénzű háztartások, nyugdíjasok lesznek a kárvallottjai az áremelkedésnek.

A fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk ára emelkedett a leginkább.

A nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint számolt infláció 4,3 százalék volt az előző hónapban tavaly júliushoz képest.

Júliusban 3,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

2,9 százalékkal voltak magasabbak júniusban a fogyasztói árak átlagosan az egy évvel korábbinál.

Májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az átlagos infláció 4 százalék alá lassult márciusban, az élelmiszerárak azonban egy hónap alatt is szokatlan mértékben megugrottak, az éves drágulás pedig 7 százalék fölé ugrott ebben a kategóriában - azaz már mérhető volt a koronavírus miatti pánikvásárlások hatása.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, januárhoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A vírus miatti bizonytalanság több oldalról is érintheti az inflációt.

A drágulást az üzemanyagok, az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk dobták meg.

Szeptemberben 3,6 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig 0,3 százalékkal nőttek az árak. Az év hátrelévő hónapjaiban bőven a 3 százalékos szint felett lesz az éves infláció, 6-9 hónapos időtávon pedig átmenetileg megközelítheti a 4 százalékot.

A júniusi 3,1 százalékról júliusban 3,4 százalékra ugrott az infláció. A maginfláció ugyanakkor stabilnak mondható. A K&H vezető elemzője szerint az idei átlagos infláció 2,8 százalék körül lehet.

A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júliusban, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

2,3 százalékot emelkedtek a fogyasztói árak áprilisban. Az ING szerint ebben szerepet játszott az üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedése, a tartós cikkek ára viszont csökken.

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, s 2018 közepéig ebben nem várható érdemi változás. A gazdasági növekedés – az EU-támogatások felfutásának, illetve azok költségvetési megelőlegezésének, a választások előtti élénkítő politikának köszönhetően – 3,8 százalékos üteme érdemben meghaladja az EU átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A növekedés beruházásvezérelt, de gyors a fogyasztás emelkedése is. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de ez egyelőre nem jelent problémát. A folyamatok rövid távon kedvezőek, miközben továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.

A fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal magasabbak voltak augusztusban, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak májusban, mint egy évvel korábban, az infláció 0,1 százalékponttal lassult az áprilisi 2,2 százalékról. Áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,2 százalékkal emelkedtek májusban - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A pünkösdi ünnepet követő négynapos munkahéten megjelenő makrogazdasági adatok közül az inflációs és az államháztartási adatok számíthatnak a legnagyobb figyelemre, ezen kívül kiskereskedelmi, ipari és külkereskedelmi statisztikák is napvilágot látnak.

Idén mindössze 0,3 százalékkal nőtt az Európában egy főre jutó vásárlóerő értéke a 2015-ben mérthez képest. A vizsgált 42 országban jelentős különbségek láthatók az elkölthető jövedelem mértékét illetően: Magyarország egy helyet javított pozícióján az európai rangsorban.

Ősszel ismételten pozitív tartományba kerülhet a fogyasztói árak éves változása, nyáron viszont továbbra is nulla közelében várható az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője.

Meglepőnek nevezték az elemzők, hogy májusban újra a pozitív tartományba került a fogyasztói árindex Magyarországon. Az éves átlagos infláció a K&H Bank és a Takarékbank szerint 0,5 százalék körüli lehet, az Erste 0,3 százalékot vár.

A kormánypárt szerint jó ötlet lenne, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyek nem csökkentik áraikat az olcsó energiára való tekintettel, támogatások megvonásával büntesse a kormány. Közben az árak egyébként csökkennek.

Nincs még defláció Magyarországon, az egyszeri tételek nélkül számított maginfláció pozitív, így korai deflációs veszélyről beszélni. Csak a rezsicsökkentés miatt fordult negatívba az inflációs adat.

A következő hónapokban is a fogyasztói árak csökkenésére számítanak az elemzők, miután a júniusi fogyasztói árindex ismét alacsonyabb lett a piac által vártnál. Ugyanakkor az év végére újra beköszönhet az infláció.

A fogyasztói árak emelkedését várták áprilisra az ING és az Erste elemzői, akik a csökkenést mutató adat nyilvánosságra kerülése után úgy vélték: az év végére 2 százalék körül lehet az infláció.

Az idén februárban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az előző hónaphoz képest szintén 0,1 százalékkal emelkedtek. A várakozások ennél magasabb inflációt valószínűsítettek.

Szeptemberben a vártnál magasabb, 1,4 százalékos volt az éves infláció. A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal növekedtek. Az árakat a dohánytermékek drágulása és a tranzakciós illeték emelése húzta.

A kormány rezsicsökkentési programja alaposan letörte az átlagos fogyasztói árakat Magyarországon, a júniusi 1,9 százalék után júliusban 1,8 százalékos alakult éves összevetésben az infláció. Elemzők szerint további tere lehet az alapkamat csökkentésének.

Mérsékelten emelkedtek a fogyasztói árak júniusban: a háztartási energiaárak erőteljes csökkentése továbbra is erős nyomást alatt tartja az inflációt. Az éves árváltozás üteme megfelel az elemzői várakozásoknak, a jövőt illetően vannak ugyanakkor kérdőjelek.

Közel 40 éve (1974 óta) nem mértek olyan ütemű inflációt Magyarországon, mint áprilisban. A fékezést a rezsicsökkentéssel érintett területek, illetve az üzemanyagárak esése támogatta, az élelmiszerárak azonban az átlagnál jóval nagyobb mértékben drágultak. Elemzők szerint az esztendő egészében a jegybanki inflációs cél alatt maradhat a mutató, amely teret ad az alapkamat további csökkentésének.

Drasztikusan csökkent az infláció márciusban: a drágulás üteme éves összevetésben 2,2 százalék volt, amely jóval mérsékeltebb dinamikát jelent az előzetesen vártnál. Az adat alapvetően kedvező, hiszen a jegybank inflációs célja hosszú idő után már második hónapja teljesül, az alapkamat tovább csökkenhet. Az a tény ugyanakkor, hogy a belső kereslet gyengesége miatt bárminemű költségnövekedés csak korlátozottan érvényesíthető, a vállalkozások szempontjából kevés okot ad a derűlátásra.

Decemberben éves összevetésben 5, tavaly az év egészét figyelembe véve 5,7 százalék volt Magyarországon az infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentése szerint. A jegybank most először publikált havi inflációs mutatói alapján fogyasztói áremelkedés átmeneti, a középtávú inflációs kilátásokat érdemben nem befolyásoló tényezők erőteljes hatását mutatják. Elemzők szerint az idén tovább csökkenhet a fogyasztói árindex.

Novemberben a fogyasztói árak 5,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Elemzők az előző hónapok magas adatai után lassulást vártak - elsősorban az előző évi (adóemelések miatti) magas bázissal összefüggésben - a fékezés dinamikáját azonban meglepetést okozott, az előrejelzések 5,3-5,6 százalékos között alakultak.

Négy éves csúcsra, 6,6 százalékra gyorsult az infláció szeptemberben éves összevetésben, augusztushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal friss gyorsjelentése szerint. Az adat meghaladja a korábbi elemzői becsléseket, mindezzel együtt a piaci szereplők jelentős része arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa folytatja kamatcsökkentést.

Tovább gyorsulhatott, de valószínűleg tetőzött is az infláció szeptemberben Magyarországon - vélekedtek a csütörtöki adatismertetetés előtt összeállított első prognózisaikban a felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzők. Álláspontjuk szerint ettől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa újabb kamatvágásról dönthet.