A 3 százalékos szint felett maradt a 12 hónapos infláció, sőt gyorsult: szeptemberben 3,6 százalékot tett ki az augusztusan és júliusban mért 3,4-3,4 százalék után. Augusztushoz képest pedig 0,3 százalékkal nőttek az árak.

Dráguló étel és benzin

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy az üzemanyagok (+14,9%) és élelmiszerek (+4,6%) húzták fel az éves mutatót. Ez nem meglepő, az olajár-emelkedés miatt ugyanis drágultak az üzemanyagok: a KSH által mért benzin- és gázolaj-átlagár legutóbb négy évvel ezelőtt volt hasonlóan magas, 400 forint feletti szinten. A szakember hozzátette, hogy az élelmiszerek ára egyre nagyobb tempóban emelkedik. Júniusban még éves szinten 3,4, júliusban 3,6, augusztusban 4,1 százalékkal drágultak, szeptemberben viszont már 4,6 százalékkal. A szolgáltatásoknál mérsékeltebb, de szintén gyorsuló drágulás látható: júliusban éves összevetésben 1,6, augusztusban 1,7 százalékkal nőtt az áruk, szeptemberben pedig 1,8 százalékkal.

A szolgáltatások árváltozása jóval elmaradt az átlagos árszintemelkedéstől. A teljes hó/hó index változása (+0,3%) nem volt kiugró, s ezen belül is az üzemanyagok, illetve a szezonváltás miatt a ruházati termékek áremelkedése dominált. A maginfláció továbbra is stablian a 2017-es átlaghoz közeli, így a teljes inflációs számnál már lényegesen alacsonyabb ütemet mutatott (2,4%).

Lesz kamatemelés?

A CIB Bank előrejelzése szerint az év hátralévő része is 3-assal kezdődő inflációs számokat hozhat, de a 2018-as éves átlagos infláció még így is kevéssel 3% alatt alakulhat. 2019-ben már az éves átlag is meghaladhatja a 3%-ot.

Részben az olajáremelkedés jelentős szerepe, részben a szeptemberben az MNB által hozott döntések (a monetáris „normalizációs” folyamat kezdete) miatt rövid távon csak akkor számítanak további jegybanki reakcióra, ha a forint esetleges további gyengesége vagy a béremelkedési trend tovább növeli az inflációs kockázatokat. Ezt alátámasztja az is, hogy a 3%-ot meghaladó fő inflációs index ellenére az MNB továbbra is 2019 közepére teszi az inflációs cél fenntartható szerkezetben való elérését, az inflációs alapfolyamatok emelkedési üteméből adódan. A CIB Bank szerint jövőre az EKB monetáris politikája (és annak piaci hatása) is tovább szűkítheti a hazai monetáris mozgásteret.

Fokozódó veszélyek

A K&H szakértője hozzátette, a változékony élelmiszer- és üzemanyagárakat, valamint a hatósági árakat nem tartalmazó, az inflációs trendeket legpontosabban mutató éves maginfláció szeptemberben 2,4 százalékos volt, ami gyorsulást jelent az előző hónapban mért 2,2 százalékos szinthez képest. „Ezzel még nem mondhatjuk, hogy megkezdődött volna a maginfláció tartós gyorsulása, de mivel a bérek mellett az alapanyagok, az energia ára is emelkedik, így a költségek is növekednek, ezért ez a kockázat erősödött. Ráadásul a gyorsuló infláció miatt fokozódik a magasabb inflációs várakozások veszélye.

Az év hátralévő hónapjaiban továbbra is bőven 3 százalék felett lehet az éves inflációs mutató, sőt következő 6-9 hónapos időtávon átmenetileg akár megközelítheti a 4 százalékos szintet is. Németh Dávid szerint idén az éves átlagos infláció elérheti a 3 százalékot, 2019-ben pedig várhatóan meg is haladja ezt a szintet.