Kép: Pixabay

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint jókora meglepetést okozott, hogy az elemzők és a bank által várt 0,3 százalék helyett 0,7 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak egyetlen hónap alatt májusban, ami az áprilisi mínusz 0,3 százalékról  0,5 százalékra emelte az infláció 12-havi ütemét. A szezonális élelmiszerek és az energiaárak változásait kiszűrő maginfláció alapján továbbra sincsen szó komoly inflációs nyomásról - tette hozzá.

Suppan Gergely szerint bár egy kicsit magasabb lehet az infláció pályája az év hátralévő részében a korábban becsültnél, úgy látja, hogy leghamarabb szeptemberben kerülhet 1 százalék fölé az infláció 12-havi mértéke, hogy aztán bázishatások által segítve decemberre már biztosan 2 százalék fölé ugorjon majd.

Éves átlagban idén 0,5 százalék körüli lehet az infláció mértéke, de a maginflációban nem számít érdemi gyorsulásra. A jegybank júniusban még biztosan tovább csökkenti az alapkamatot, onnan pedig a saját új inflációs előrejelzéseinek figyelembe vételével dönthet esetleges további csökkentésről. A Takarékbank egyelőre továbbra is 1,50 százalékon várja a kamatvágási ciklus alját.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői kommentárjukban szintén azt emelték ki, hogy tavaly augusztus óta először májusban újra a pozitív tartományba került az infláció Magyarországon. Hozzátették: érdemes azt is kiemelni, hogy a maginflációs mutató - amely kiszűri például az üzemanyagárak változásának hatását - csupán egytized százalékponttal gyorsult 1,3 százalékra májusban, ami jelzi, hogy az inflációs főmutatót elsősorban a kiszámíthatatlan olajár mozgatta.

Véleményük szerint amennyiben az olajárak nem változnak jelentősen az év hátralevő részében, az inflációs mutató a pozitív tartományban maradhat, és év vége felé akár át is lépheti a 2 százalékos küszöböt. Az Erste elemzői az év egészére 0,3 százalékos átlagos inflációt várnak. Mint írták, a vártnál gyorsabb inflációs érték várhatóan nem fogja befolyásolni a monetáris tanács döntéseit, így, az Erste Bank szerint reális az esélye annak, hogy a jegybank folytatja a lazítási ciklust, és július végén akár 1,5 százalék alá csökkenhet az alapkamat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint bár a 0,5 százalékos éves infláció meglepő, arra azért számítani lehetett, hogy az utóbbi hónapokban látott negatív értékek után a pozitív tartományba lendül az árindex. Az elemző 0,3 százalékos inflációt várt májusra. Németh Dávid elmondta, hogy a jelenlegi kilátások alapján decemberben a 12 hónapra visszatekintő infláció megközelítheti a 3 százalékos szintet, az éves átlagos infláció pedig 0,5 százalék felett lehet. Véleménye szerint bár a Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy az infláció 2017-ben éri el a kitűzött 3 százalékos célt, de már 2016-ban 3 százalékra gyorsulhat az infláció.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a vártnál magasabb, 0,5 százalékos tizenkét havi májusi magyar infláció nyomán elhárulhatnak a deflációs veszéllyel kapcsolatos piaci aggályok. A londoni elemzői közösség a keddi adatismertetés előtt egyöntetűen megjósolta, hogy a májusi éves infláció nyolc havi mínusz után immár pozitív lesz, de a legmagasabb előrejelzés is 0,4 százalékos emelkedést valószínűsített.

William Jackson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza kiemelte, hogy a májusi ütem láttán "elenyésznek a még meglévő deflációs aggályok is". Jackson szerint ugyanakkor a gazdaságban továbbra is érvényesülő jelentős kapacitástöbblet várhatóan a következő 18 hónapban is alacsonyan tartja az inflációt, lehetővé téve a rendkívül laza monetáris kondíciók fenntartását.