10 év a nyugdíjig? Eljött a pénzügyi felkészülés ideje.

Jelentős létszám- és vagyonnövekedéssel zárták 2023-at az önkéntes pénztárak.

A pénzügyileg tudatos nyugdíj-előtakarékoskodók jelentős adóteher alól mentesülhetnek, ha kitartanak megtakarításaik mellett.

Közel 2300 milliárd forintos mérlegfőösszegével az ország ötödik legnagyobb hitelintézete lépett piacra a takarékok és a Takarék Kereskedelmi Bank országos egyesülése nyomán. Az így létrejött Takarékbank saját tőkéje 120, jegyzett tőkéje 70 milliárd forintra emelkedett, hitelállománya eléri az 1400, betétállománya pedig az 1700 milliárd forintot. A fúziók révén az országos Takarékbank ügyfeleinek száma több mint 1,1 millióra nőtt, 750 fiókjával és 15 Takarék mobil bankfiókjával a legnagyobb, országos fiókhálózatot üzemelteti.

A hazai lakosság 82 százaléka számára kiemelten fontos, hogy anyagi gondoktól mentes időskort teremtsen magának – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből. Ugyanakkor arról, hogy az anyagi biztonság mit is jelent pontosan megoszlanak a generációk véleményei.

A munkavállalók 69 százaléka a munkáltatójára vár, hogy segítse az öngondoskodás megkezdésében. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) kutatása szerint a megkérdezettek negyede úgy véli, a foglalkoztatónak feladata, hogy ösztönözze a nyugdíj-előtakarékoskodást, 19 százalék pedig egyenesen kötelezővé tenné a munkáltatói hozzájárulást. Az OTP Nyugdíjpénztár tapasztalatai szerint a munkáltatók egyre inkább kezdik felismerni kitüntetett szerepüket.

A magyarok rendkívül optimisták időskori egészségügyi állapotukat illetően, jóllehet egészségük megőrzésért keveset tesznek – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A felmérés tanúsága szerint a munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért.

A magyarok több mint fele rendelkezik valamilyen lakáscélú tervvel – derült ki a Fundamenta országos reprezentatív felméréséből. Az eredmények szerint a legtöbben ingatlant vásárolnának, felújítanának, vagy gyermeküket támogatnák lakáscélú megtakarítással.

A magyar munkavállalók 42 százaléka vagy rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, vagy tervezi azt az OTP Öngondoskodási Indexének legutóbbi eredményei szerint. Ez 13 százalékos emelkedés a korábbi eredményekhez képest.

Egy amerikai milliomos úgy tartja, akinek telik kávéra, annak takarékosságra is. De arra is van példa, hogy valaki saját bevallása szerint is túlzásba vitte a spórolást.

2050-re a bruttó hazai termék 13 százalékát kell majd nyugdíjra fordítani Magyarországon, szemben a mai 9 százalékkal. Amennyiben a különbözetet nem tudja a társadalom adóemeléssel finanszírozni, a nyugdíjak átlagos szintje a jelenlegi kétharmadára csökken.

A magyarok többsége szerint már 30 éves kor előtt el kellene kezdeni takarékoskodni a nyugdíjra, 41 százalék úgy érzi, nagyon nehezen élne meg pusztán az állami nyugdíjból, 31 százalék szerint pedig a nyugdíja semmire sem lesz elég. Mindössze 23 százalék bízik ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban, mint amiben most része van – állapította meg a K&H Biztosító friss felmérése. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell félretenni nyugdíj-kiegészítésként, a válaszadók többsége pedig azt tervezi, hogy a nyugdíj mellett is dolgozik majd.

Egyre negatívabban látják az emberek nyugdíjba vonulásuk feltételeit: az UNION Biztosító által két éve feltett, majd idén megismételt kérdésekre adott válaszok alapján egyre kisebb összegű nyugdíjra számítanak a megkérdezettek. A többség 68 éves nyugdíjkorhatárt jósol, a 25 év alattiak átlagosan 72 évvel kalkulálnak. Azok, akik nyugdíj-előtakarékoskodnak, általában havonta 5-20 000 forint közötti összeget szánnak nyugdíjcélú megtakarításra.

Csupán a gazdaságilag aktív népesség 32 százaléka tesz félre nyugdíjas éveire, és közülük is csak 18 százalék rendszeresen. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás a leggyakoribb megtakarítási forma, ám a tényleges és a vágyott megtakarítási összegek között nagy a szakadék - derül ki a Pénztárszövetség az NRC Marketingkutató segítségével készített kutatásából.

A lakosság közel háromnegyede bizonytalan a jövőjével kapcsolatban, hiszen maximum 3 évre látja előre élete alakulását. A Groupama és a GFK által készített kutatás eredményei alapján az is kiderült, hogy a középkorúak helyzetét tovább nehezíti az a tény, hogy saját maguk mellett több generációról is gondoskodniuk kell.

Az előrelátó harmincasok például már egy kisebb összegű havi ráfordítás mellett is több tízmillió forintos megtakarítással mehetnek nyugdíjba.