Csődvédelmet kért a Tungsram, miután egyik banki hitelezője inkasszót nyújtott be a számláira; a társaság a csődvédelemmel a működő- és fizetőképességét akarja megőrizni - közölte a cég.

Csődvédelmet kért Magyarország piacvezető közösségi vásárlási oldala, a Bónusz Brigád.

Százszázalékos adósságmegtérítést ígér beszállítóinak és hitelezőinek a nemrégiben csődvédelmet kért Ikarus Egyedi Kft. A cég javaslata szerint, ha megegyezik hitelezőivel, akkor folytatni tudja a termelést, s ez alapján 7 év alatt minden tartozását kiegyenlíti.

A magáncsődöt szabályozó törvény mellett megjelent egy sor rendelet is, amelyekkel együtt már igen bonyolult rendszerré állnak össze az adósságrendezési eljárás szabályai. Hogy könnyebben eligazodjon, az Adó online szakértőjének segítségével áttekintjük a magáncsőd intézményét.

Csődeljárási, illetve adatvédelmi szabályozásról tárgyaltak pénteki informális találkozójukon Dublinban az uniós országok igazságügyi miniszterei. A szabályozók szerint jobban kellene védeni a cégek hitelezőit, ugyanakkor lehetőséget kellene adni a bajba került cégeknek is a túlélésre.

Fantomcégek, nyomtalanul eltűnő vállalkozások, körbetartozás, vagyonkimentés, behajthatatlan követelések. Ezen kívánt változtatni a december végén elfogadott új csődtörvény, amelynek értelmezése nem mindig egyértelmű.

„A jelenlegi csődtörvényt felesleges tovább toldozgatni-foldozgatni" - állítja dr. Czibor Zsolt a Coface Hungary vezető jogásza, aki szerint inkább egy új törvényre lenne szükség, amely kezelni tudja a meglévő problémákat.  Persze rengeteg lenne a teendő azelőtt, hogy megszülethessen egy minden szempontból napjainkra szabott, új csődtörvény, hiszen át kellene gondolni az egész rendszert.

A forint árfolyamának gyengülése ismét a magáncsőd intézményének hazai bevezetésére irányította a figyelmet. Először 2009 februárjában kapott nyilvánosságot hazánkban az a minisztériumi előterjesztés, amely lehetővé tenné az „adósságrendezési eljárás" bevezetését természetes személyek számára.

A fél éve érvényben lévő új csődtörvény nem szorította vissza a felszámolások számát. 2009. szeptember 1-je, az új csődtörvény megszületése óta csupán 42 vállalat próbálta működését reorganizálni a csődvédelem keretein belül, míg a felszámolások száma továbbra is magas, havonta több mint 1200. A csődeljárás a nagykereskedelemmel és az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalatoknál volt a legjellemzőbb, valamint területileg a fővárosban éltek legtöbben ezzel a jogi lehetőséggel, áll a Dun & Bradstreet elemzésében.

A csődtörvény lehet(ne) az az intézmény, amely, kivált most, a válság időszakában, esélyt adhat a fizetési gondokkal küszködő vállalatoknak - a hitelezőkkel való egyezség mellett - önmaguk és tevékenységük újraszervezésére, a felszámolás elkerülésére, a munkahelyek megtartására. Igaz, a beszállítók érdekeit sem lehet figyelmen kívül hagyni.

A csődtörvény módosításával a nehézségekkel küzdő vállalkozás akár 90 napos fizetési moratóriumot is igényelhet, ami alatt a társasággal szemben követelések nem, vagy csak korlátozott mértékben érvényesíthetők. A működőképes cégek nagyobb eséllyel válhatnak jó adóssá. 

Több ponton is változik a csődtörvény szeptember elsején: új szabályozás szerint az adós cég vezetője által bejelentett öncsőd azonnali fizetési moratóriummal jár, illetve a megrendült gazdálkodású cégeknél előtérbe kerül a reorganizáció a felszámolással szemben.

Fizetésképtelenséget jelentett és csődvédelembe menekült a SkyEurope. A szlovák légitársaság hétfői közleménye szerint az illetékes szlovák bíróság megindította a SkyEurope Airlines a. s. átszervezését célzó eljárást.

Az Igazságügyi Minisztérium tervei szerint lehetősége lenne „adósságrendezési eljárásra"  a természetes személyeknek. Európa legtöbb államában már évtizedek óta ismert a magáncsőd intézménye, amely esélyt nyújt a hitelezőknek, hogy legalább a követelésük egy részéhez hozzájussanak, az adósoknak viszont lehetőséget ad, hogy megszabaduljanak az adósságaiktól.

Az elmúlt évben közel 14 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, így 2008-ban a vállalkozások 4 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit. Magyarországon sokkal több vállalkozás működik, mint amennyit ez a piac képes eltartani. A piaci tisztulás már egy-két éve érezhető, aminek egyik megnyilvánulási formája a felszámolási eljárások számának drasztikus emelkedése.