A változtatások a felszámolási eljárások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási szabályok hatékonyságát kívánják segíteni, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák. Ám nagyon résen kell lennie annak, aki el akar igazodni a törvény sorai között - derült ki az Üzleti Konferencia Központ eseményén. A változások szükségességét indokolja, hogy a hazai 560 ezer társas- és mintegy 400 ezer egyéni vállalkozásból Szabó Dániel, a Dun&Bradstreet Hungária Kft céginformációs tanácsadója szerint mindössze 50-60 ezer valóban aktív és hitelképes. Naponta átlag 50 felszámolási eljárás indul, ezeknek a cégeknek 80 százaléka vagyon nélküli. Tavaly 20 ezer felett volt a végelszámoltatott, 40 ezer felett az indított eljárások száma. A szakemberek szerint biztosra vehető, hogy 2012-ben minden korábbinál nagyobb cégbedőlési hullám söpör végig az országon.
Az 1992-ben hatályba lépett csőd és felszámolási törvényt már annyit toldozták-foldozták, hogy elveszett a belső koherenciája - fogalmazott dr. Juhász László, a Pécsi Ítélőtábla kollégiumvezető bírája. Ezt erősítette meg Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke is. A felszámolók jogosítványa ugyan kibővült, egyes értelmezések szerint hatósági jogkört kaptak azzal, hogy a korábbiakkal ellentétben nem csak a dokumentációt, a mérlegeket vizsgálhatják, de beléphetnek helyiségekbe, kinyithatnak zárt ajtókat, vagyontárgyakat is kereshetnek, de a szakember szerint ez csak féljogosítvány. Ugyanakkor a kötelező feladataik is megszaporodtak: például a zárásnál a felszámolónak kell eljárnia azért, hogy a hatósági nyilvántartásokból töröljék az adóst terhelő és megillető jogoka, miközben nincs hozzáférése azokhoz az adatbázisokhoz, amelyek az adatszolgáltatáson túl a vagyonfeltárást is megkönnyítené.
- A székhelyváltozást követő 180 napon belül is csak az eredeti székhely szerinti cégbíróságon kezdeményezhető csőd- vagy felszámolási eljárás.
- Az alaptalan csődkezdés miatti bírság összege magasabb (100 ezertől 2 millió forintig terjedhet).
- Eljárás csak 200 ezer forint feletti lejárt tartozás esetén indulhat.
- A be nem jelentett követelések későbbi érvényesíthetőségét rendezték (nem egyértelműen). A vitatott követelések után akkora tartalékképzési kötelezettséget írnak elő, mintha a követelés nem lenne vitatott. Ha a hitelező a csődegyezségi tárgyaláson nem jelenik meg, akkor őt a nemmel szavazók közé kell számítani.
- A csődegyezségben 50 ezer forint ér 1 szavazatot, töredékszavazat nincs.
- A csődegyezség érdekében érdemben vizsgálható az egyezség tartalma is, nem csak az alaki követelmények (személyazonosító adatok stb.), hogy elkerüljék a gyanúsan aránytalan vagy az adós teljes vagyonát veszélyeztető megállapodásokat. A bíróságok megtagadhatják a csődegyezség jóváhagyását, ha az az egyes hitelezői köröket aránytalanul elégíti ki.
- Az egyezségbe tartozó követelésekre az eljárás időtartama alatt nem rendelhető el végrehajtás.
- Az egyszerűsített végelszámolás folyamata helyett a bíróság kényszertörlést rendelhet el a vagyonnal és munkavállalókkal nem rendelkező cégek ellen.
- A felszámoló jogosítványa kibővül: az adós helyiségeibe beléphet, vagyontárgyait átvizsgálhatja, lezárt helyiségét felnyittathatja, vagyontárgyak meglétéről, hollétéről felvilágosítást kell kapjon az adóstól.
- A felszámoló semmilyen módon sem vonhatja be sem a saját cégét, sem a felszámolás alatti cég tulajdonosait, vezetőit és ezek hozzátartozóit a munkájába.
- Egyszerűsödnek a vagyontárgyak elektronikus árverésének szabályai.
- Szigorúbban ellenőrzik azt a szabályt, hogy egy céget bedöntő vezető 5 évig nem lehet más vállalkozás vezetője.
- Az Országos Bírói Hivatal (várhatóan 2012. június 30-tól) elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen el nem bírált felszámolási, illetve csődkérelmekről. A bíróságok, valamint az ügyészség és a nyomozó hatóságok használhatják ezt az adatbázist, külső felek (például partnercégek, hitelezők) viszont nem láthatják ezeket az információkat.
A sajtóban úgy jelent meg, hogy az egyik módosítás előírja: a felszámoló a korábbi menedzsmentből senkit nem vonhat be az eljárásba, vitát generálhat, mivel ez csak a polgári jogviszonyok létesítésére vonatkozik nem pedig a termelést folytató felszámolásokra, hiszen a menedzsment teljes kicserélése a termelés folytatását a legtöbb esetben nehézzé teszi. Miként a FOE elnöke által sikeresen talpra állított Parmalat esete mutatja, erre azért van szükség, mert a cég ügyeit a menedzsment egy részének segítségével tudja csak biztosítani a felszámoló. Kevés a felszámoló, rengeteg az ügy, sok a tisztázatlanság és bizonytalanság, amelyeknek kibogozása, az értelmezési eltérések tisztázása a törvényszékeket és a táblabíróságokat fogja újra túlterhelni.
A hitelezői oldal érdekei figyelembevételével, Somogyi Ferenc nem örült annak, hogy megnövelték az adósok lehetőségeit az időnyerésre; nem biztos benne, hogy a fizetési haladék (kismoratórium) időtartamának meghosszabbítása (30 nap helyett 45 napra) elősegíti az adósok pénzhez jutását, viszont helyesnek tartja, hogy az eljárás indítása után 180 napig még a régi székhely szerint illetékes törvényszék járhasson el az ügyben. A cég áthelyezés volt ugyanis az egyik kiskapu, amivel eddig előszeretettel éltek azok a cégek, akik a székhely áthelyezésével próbáltak a hitelezők elől elbújni.
A kivételek szinte fontosabbak, mint a főszabály - mondta Juhász bíró, hozzátéve: Magyarországon annyira könnyű céget alapítani, hogy szinte nem érdemes a régit rendbetenni. Nem véletlen, hogy az érdemben befejezett ügyek 90 százaléka "egyszerűsített romeltakarítás". A bíró szerint a jogalkotók meg akarták oldani ezeket az ellentmondásokat, el is indultak a jó irányba, a módosítások zöme célszerű, szakszerű, javítja a csődeljárás menetét, de várható, hogy lesznek problémák és vitatott értelmezések. Az már tudható, hogy a csődügyeket intéző bíróságok munkáját megkönnyítik a meghosszabbított moratóriumok (a felszámolókét viszont megnehezíti), de az is biztos, hogy a kényszertörlések valójában a cégbírókra hárítják a végelszámoló munkáját, amit korábban a felszámoló szervezet végzett el.
Dr. Hodnik Ákos, a NAV Felszámolási és Végrehajtási Főosztálya Felszámolási osztályának vezetője nemcsak az adóhatóság mint hatóság nevében, hanem az ilyen esetekben, gyakran mint a legnagyobb hitelező képviselőjeként beszélt arról, hogy a nem egyszer kiemelt, A) kategóriás hitelezői besorolásuk ellenére, a felszámolások során gyakran csak a kintlévőségeik elenyésző részét tudják behajtani. 2009-ben 38 csődeljárás indult, 2011-ben 101, ám ebből csak 21 esetben született csődegyezség, ami azért baj, mert a csődeljárás nem a legrosszabb, ami egy céggel megtörténhet. Sőt, ha a reorganizációs szándék komoly, akkor a csődegyezség a vállalat továbbműködésével zárulhat, ami hozzájárulhat a munkahelymegtartó képesség megőrzéséhez is. Ugyanakkor tízezres nagyságrendű volt a felszámolással vagy végelszámolással záruló ügyek száma - a március 1-én hatályba lépő kényszertörlés ezeket a felszámolási eljárásokat egyszerűsíti és rövidíti le. Vagyis ha egy bajba került vállalkozásnak se vagyona, se munkavállalója nincs, akkor azt kevesebb állami kiadással, kevesebb bírósági teherrel, kevesebb adminisztrációval vezetik ki a piacról. Természetesen ezen vállalkozások vezető tisztségviselői és a többségi befolyással rendelkező tagjai is felelősségre vonhatók lesznek a hitelezők érdekeit sértő tevékenységük és mulasztásaik miatt. Bírósági eljárásban megállapítható majd, hogy felelősséggel tartoznak a megszűnt társaság tartozásaiért, sőt azt is előírhatják, hogy bizonyos körben nem lehetnek más gazdasági társaság tagjai vagy vezető tisztségviselői, és a cégbíróság 5 évre eltilthatja őket az új cég alapításától is. A szakember szerint "Kevesebb új céget tudnak majd alapítani azok, akik korábban már néhányat tönkretettek; a jövőben így kevesebb felszámolási eljárás lesz, de remélhetőleg több eredménnyel."
