2017-ben a magyar lakosság egy főre jutó havi összes kiadása átlagosan 82,9 ezer forint volt, ami folyó áron 7,6, a fogyasztói árak alakulását figyelembe véve 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kiadások növekedését elősegítette a bruttó és a (kedvezmények nélkül számított) nettó keresetek 12,9 százalékos átlagos emelkedése.
Az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások alapján 2017-ben a legtöbbet, átlagosan 22,5 ezer forintot (az előző évinél 2101 forinttal többet) élelmiszerekre és alkoholmentes italokra,17,5 ezer forintot lakásfenntartásra és háztartási energiára, 8984 forintot közlekedésre költött a lakosság.
Hírközlésre havonta fejenként 5524 forintot, kultúrára és szórakozásra 4701 forintot adtak ki a családok. Az élelmiszer főcsoporton belül a legnagyobb arányt, 27,6 százalékot a hús és húskészítmények képviselték, a rájuk fordított egy főre jutó 6216 forintos havi átlagos összeg 11 százalékkal haladta meg az előző évit.
A húsfélék ára összességében nem csökkent (sőt átlagosan 1,3 százalékkal emelkedett), viszont a legkeresettebb árucsoportban jelentősen esett. A baromfihús ára – a baromfitermékek áfájának 27-ről 5 százalékra csökkenése miatt – 14,8 százalékkal mérséklődött.
Az árak kedvező alakulása nyomán a kiadás nagysága folyó áron 9 százalékkal bővült. Az élelmiszer-fogyasztás mennyiségi
A teljes élelmiszerköltség (alkoholmentes italokkal együtt) 18 százalékát zöldségfélékre és gyümölcsre fordította a lakosság, egy főre jutóan havonta összességében 4056 forintot. Friss és fagyasztott zöldséget, valamint burgonyát a megelőző évhez hasonlóan fogyasztott a lakosság, ezeken belül zöldségfélékből (2,3 százalékkal) kevesebbet, burgonyából (8,3 százalékkal) többet.
Az élelmiszereken belül tejre, tejtermékekre, sajtra, tojásra 3503 forintot, kenyérre és egyéb cereáliákrapedig 3304 forintot költöttünk egy főre jutóan, reálértéken 5,2, illetve 5,9 százalékkal többet, mint az előző évben. A mennyiségi adatok alapján a cereáliák közül a különféle péksütemények fogyasztása 12,4, a rizsé 2,4 százalékkal emelkedett, a kenyér és a tésztafélék volumene az előző évhez képest stagnált.
