Mindenki hallott már a vagyontárgyak teljesítményéről, a fenntarthatósági teljesítményről. Új fogalom az üzleti világban a küldetési teljesítmény (purpose performance). A purpose amúgy is meglehetősen tág fogalom: küldetéstudatot, célt, szándékot, elhivatottságot jelent. A B vállalatok (Benefit Corporations) már ezt helyezik az első helyre: a társadalmi hasznosságot preferálják a profitérdek előtt.

Társadalmi hatás: stakeholder-szemlélet

A B vállalatoknál már elvárják az amerikai törvények, hogy bizonyítsák, az alapcélkitűzéseikhez képest hogyan teljesítenek. Vagyis valóban hozzák-e azt a pozitív társadalmi hatást, aminek teljesítésére felesküdtek a céget alapító okirataikban. Delaware államban ezért a céges környezeti vagy fenntarthatósági jelentés mintájára olyan jelentést kötelesek kiadni és a részvényeseiknek megküldeni a B vállalatok, melyekben elmagyarázzák, mit tesznek a világjobbítás terén.

Kép: Pixabay

A delaware-i jogszabály azért is rendhagyó, mert formálisan is elismeri a stakeholderek fontosságát és érdekeit. A törvény úgy fogalmazza ezt meg, hogy az "anyagilag érintett" felek (materially affected), s itt az anyagi értelemben nemcsak a pénzügyi érintettséget veszik. A stakeholderek azok az érintettek, akikre hatással van a cég. Lehetnek ezek a gyáraik, üzemeik közelében élő közösség (akiknek talajvizét, földjét esetleg szennyezi a cég), a vásárlói célcsoport, vagy annak a közhasznú ügynek (pl. gyerekek életkörülményeinek javítása) az alanyai, amelyet a cég támogat. Ha a vállalat tevékenysége hatással van azokra az erőforrásokra, melyek befolyásolják ezeknek az embereknek a jólétét, akkor ők stakeholdereknek tekintendők.

A delaware-i jogszabály másik messzemenő hatása az, hogy precedenst teremt, amennyiben egyenrangúvá emeli a társadalmi-közösségi hasznosságot és hatást a a céges pénzügyi eredménnyel és a részvényesek érdekeivel (értsd: magas részvényárfolyamra való törekvés). És a társadalmi hasznosság akkor is fontos tényező vállalkozásoknak, ha éppen nincs hatással a részvényárfolyamra vagy a pénzügyi teljesítményre.

Kötelező érvényűvé válik

A pénzügyi teljesítményt, ökológiai és társadalmi hasznosságot egyaránt szem előtt tartó cégeket ugyanúgy kell-e mérnünk, mint azokat, amelyek csak alkalmanként vállalnak be valamilyen világjobbító küldetést, de nem folyamatos jelleggel? (Vagyis időnként inkább a részvényárfolyam és a profitmaximalizálás motivációjával cselekednek, s ennek a környezet és a társadalom látja kárát.) Mennyiben kell másként elszámoltatnunk azokat a vállalatokat, melyek alaptevékenységükbe foglalják a társadalmi hasznosságot, és azokat, melyek időnként ezt is integrálják az üzleti tevékenységükbe, de nem alaptevékenységként?

Az amerikai jogban van egy -magyar ritkán emlegetett- alapelv. A "kötelezettségvállalási vagy ígéretapalú kizárás" (promissory estoppel). Ez azt jelenti, hogy ha egy szervezet beígér nyilvánosan valamit (például hogy ezentúl úgy szervezi termelését, hogy kifejezetten javítja a talajvizek állapotát), és én ezen ígéret folytán veszem meg a részvényét vagy szegődök el a céghez munkavállalónak, akkor igenis "behajtandó", pontosabban számon kérhető igényem van a vállalat felé, hogy teljesítse az ígéretét. Illetve legalább tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy az ígért cél megvalósuljon.

Ezen jogi alapelv alapján számon kérhető a cégek CSR-célkitűzéseinek teljesülése. Ez különösen igaz azokra a B vállalatokra, melyek alapító okiratokukban deklarálták a társadalmi hasznosságra való törekvést, mint alaptevékenységük részét. Magyarán nem lehet felelőtlenül társadalomjobbító célokat deklarálni reklámcéllal, márkarenomét fényesítendő.

Az olyan cégek, mint a Ben & Jerry's jégkrémmárka pontosan azért tesznek nagyon is publikus ígéreteket, hogy példát mutassanak és kötelező érvényűként képviseljék a társadalmi hasznosságra törekvés "terhét", mint üzleti magatartásmódot. Mert aktivista cégről van szó. A nyilvános elköteleződés tehát kötelező érvényűvé teszi az ígéretet.

Hármas mérleg

De hogyan lehet mérni a társadalmi hatást? És hogyan lehet integrálni ennek mérőszámait a teljesítményértékelés hagyományosabb módszereibe? Létezik a MultiCapital Scorecard (MCS) módszer, mely pénzügyi, ökológiai, társadalmi szempontokat is tartalmaz. Van már néhány ismertebb cég, mely e metódus alapján értékeli magát, közéjük tartozik a Ben & Jerry's (tulajdonosa a Unilever), a Cabot Creamery Cooperative (az Agri-Mark, Inc. érdekeltségébe tartozik), valamint a New Chapter, Inc. (a Procter & Gamble-birodalom része).

Társadalmi hatás

• Termékbiztonság
• Munkahelyi biztonság
• Üzleti etika

Környezeti hatás

• Klímahatás
• Szilárd hulladék(kezelés)
• Vízhasználat

Gazdasági hatás

• Fizetések
• Sajáttőke-arányos megtérülés (Return on Equity, ROE)
• Innovációs képesség

Küldetés

• ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (UN SDG) 2. célja: zéró éhezés
• Egészséges élelemhez való hozzáférés javítása
• Mezőgazdasági gyakorlatok javítása

Ez csak egy példa, nyilvánvalóan számos társadalmi ügy létezik, egy cégnek olyan küldetéseket kell felvállalnia, ami illik a profiljához. Ezzel vívja ki a fogyasztói tetszését és egyetértését is, nem azzal, ha mindenféle politikai ügybe belekontárkodik. https://piacesprofit.hu/klimablog/husegesek-a-fogyasztok-a-tarsadalmilag-elkotelezett-markakhoz/

B Corp vagy Benefit Corp?

Fontos tisztázni a B vállalatok terminológiáját is, hiszen különbség van a minősített -azaz certifikált- B Corp és a Benefit Corp között. (A benefit előnyt, kedvezést, kedvezményt jelent.) Vannak cégek, melyek mindkét cégtípusba be vannak jegyezve, míg mások csak egyiket választották. Mindkét vállalkozási forma azért jött létre, az üzleti tevékenységet használja arra, hogy jót tegyen a világban. A B vállalatok és a Benefit vállalatok az elszámoltathatóság, az átláthatóság magasabb sztenderdjeinek kívánnak megfelelni. Leginkább az USA-ban működnek ilyen B betűs cégek, de a B Lab már más országokban is ad ki tanúsítványokat (certifikációt). Immáron 32 országban léteznek ilyen vállalkozások.

(Sustainable Brands)